A szovjet térképészet egyes aspektusairól, különösen annak az 1945 előtti időszakáról sok tekintetben meglehetősen hézagosan állnak rendelkezésre információk. A tárgyalt orosz nyelvű térkép érdekessége, hogy eszmei időpontja (1941. július 28.) alig néhány héttel későbbre esik, mint ahogy Németország megtámadta a Szovjetuniót. A közölt dolgozatban elsősorban a rendkívül turbulens időszak gyorsan változó államhatárainak ábrázolására fókuszál a szerző.
Segyevy Dániel Zoltán: „Birodalmi ambíciók versus megtámadott ország – Szovjet térszemlélet Magyarország tágabb régiójáról egy 1941-es térképen” című írása az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
A szovjet térképészet egyes aspektusairól, különösen annak az 1945 előtti időszakáról sok tekintetben meglehetősen hézagosan állnak rendelkezésre információk, ennek pedig az a legfőbb oka, hogy a szovjet fél számos térképet – például a méretarány függvényében – titkosnak minősített, így meglehetősen nehézkes volt beszerezni. Most mégis egy meglehetősen sajátos szovjet térkép bukkant elő a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárának gyűjteményéből. Az orosz nyelvű térkép érdekessége, hogy Moszkvában készült, eszmei időpontja (1941. július 28.) pedig alig néhány héttel későbbre esik, mint ahogy Németország megtámadta a Szovjetuniót. Mindamellett, hogy a tágabb időszakból is nagyon kevés eredeti szovjet térkép érhető el Magyarországon régiónkról, a hetek alatt alapvetően megváltozó geopolitikai környezet különösen érdekessé teszi a térképet, ami ráadásul egy ebben a formában soha nem létezett állapotot mutat be.
(…)
A térkép első ránézésre egy klasszikus politikai földrajzi térképnek tűnik, amely elsősorban az ábrázolt országok kiterjedésére és határaira koncentrál, emellett pedig néhány (katonai szempontból sem elhanyagolható) topográfiai (vízrajz, domborzatárnyékolás) és társadalomföldrajzi jellemzőt (főbb települések, főbb vasútvonalak és hajózási útvonalak) is megjelenít.
Farkas Dániel: „Ösztöndíjprogramok és „soft power” a kádári magyar külpolitikában: források a bolíviai-magyar kapcsolatok történetéből” című írása az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
