Rendezett, ápolt kert, csillogó ablakok, hibátlan homlokzat, pirosló és hibátlan tető, tiszta utak, amelyeken vendégek sétálgatnak. Mintha csak valami barokk és rokokó idején játszódó történelmi film valós díszletébe lépne az ember, olyan érzése támad, ha Fél községbe érve megpillantja a Jeszenák család kastélyát.
Ez az ugyancsak tekintélyes méretű épület a 18. századi osztrák barokk stílus mintapéldánya. Egy remekbe készült, igazi főúri pompát és gazdagságot mutató kastély, amely egyszerre valóban reprezentatív, de kényelmes lakhatást is biztosító családi fészeknek készült.
Pontosan tudni lehet az építésének idejét, 1766 és 1769 közt építették fel, ami a kor építőipari technológiájához képest műszaki teljesítménynek sem elhanyagolható. Egy hatalmas, U alaprajzú, francia kertre néző utcai homlokzata tizenhét tengelyes. Az épületegyüttes manzárdtetős, középtengelyére timpanonos homlokzatú. A tömb sarkaira egy-egy díszítő kiemelkedést húztak a tetőre, a homlokzat szépen tagolt, lizéniák és csavartdíszű vakolt féloszlopok és a félköríves oszlopcsarnokszerű bejárat teszik mozgalmassá a látványát. Egykori belső teréből ma már csak a lépcsőház eredeti, az idők folyamán ugyanis sokat változott, sokféle szerepet töltött be az épület és az ártéri erdőkből kialakított kertje is. Bizonyos Gottfried von Rotenstein 1782-ben megjelent útleírásában ezt a kastélyt mint a főúri pompa egyik külön említésre méltó darabját írta le. Ez a Gottfried von Rotenstein nyilvánvaló álnév, mely alatt egyes feltételezések szerint Pálffy János gróf, mások szerint Gottfried Stegmüller pozsonyi patikus rejtőzhet. Ha a Jeszenák család féli kastélyába is bejutott, személy szerint Pálffy grófot sejteném szerzőnek, akinek családja bő fél évezredig Vöröskő várának birtokosa volt, a Rotenstein szabad fordításban ugyanis vörös sziklát jelent. Az utazó a kastély oszlopcsarnokos bejáratánál játszó zenészekről, a gazdag és díszes szalonokról, a kastély képtáráról a kertben lévő különleges építményekről, műemlékekről, szobrokról és egy érdekes tökkertről írt beszámolójában. Mára ezekből ugyan sok nem maradt, de Fél kastélya így is különleges. Sok vészt túlélt így, 1915-ben tűz pusztította el a tetőt, sok kárt okozva a belső térben is. Volt benne úrilak, volt az I. világháború idején hadikórház, majd a két háború közt szálloda, később az államosítás után fiatalkorú leányok és fiúk javító-nevelő intézete. Ma magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálloda működik benne, belső tereit historizáló stílusban modernizálták a vendéglátás elvárásai szerint.
Fél kastélyának építtetőjeként báró Jeszenák András Jánost tartja számon a művelődéstörténet, aki 1736-ban született és 1777 februárjában hunyt el, s bár nős volt – felesége Blatniczai és Tótprónay Prónay Johanna volt – házassága gyermektelen maradt. Így a hatalmas, szinte még új kastélyt testvére, II. Jeszenák Pál báró és családja örökölte. Ő egyébként III. Károly király diplomatájaként kapott megerősítést bárói címéhez és egyben királyi tanácsosi rangot is. Pál nem más, mint a pozsonyi Kecske-kapu utcai temetőben nyugvó báró Jeszenák János nagypapája. Vele fiúágon kihal a Jeszenák család, lánya, Lujza Draskóczy Gyula császári és királyi kamaráshoz ment férjhez, így lett Fél kastélya is a hozzátartozó birtokokkal együtt Draskóczy-birtok. Másik lánya Galánthai Esterházy István gróf felesége lett, ő pedig nem más, mint a csehszlovákiai magyarság egykori képviselőjének, gróf Esterházy Jánosnak a nagyanyja. A kastély birtokviszonyai házasságokkal, eladással is változtak. Egy időben a Draskóczy családba beházasodott Vay Dénes és felesége, született Draskóczy Clementina bírta, ők adták el Gyésvári Strasser Rudolfnak. Tőle kobozta el az állam 1946-ban, de a család a restitúciós törvények alapján vissza tudta igényelni. 2006-ban egy szállodaipari vállalkozás vásárolta meg az épületet, 2007 és 2010 közt végezték el teljes felújítását. Azóta várja a vendégeket. Érdemes megnézni!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
