A rádiós helymeghatározás terén egykor szakértőnek számító nyugalmazott román vezérezredes, aki egyébként a geofizikai hadviselésből szerzett doktorátust, a következő pozíciókat töltötte be:
„A román parlament tanácsadója volt a nem szokványos ügyek és az aszimmetrikus fenyegetések terén”„A különleges szituációkat, továbbá az ufókat és a pszichotronikát kutató központ igazgatója.”„Az azonosítatlan légköri jelenségek vizsgálatára szakosodott társaság alapítója”Több tucat ezoterikus könyv szerzője
Vezérezredes: A reptiliánok (hüllőszerű földönkívüliek) köztünk sétálnak
Emil Strainu vezérezredes meghívást kapott a világ legjelentősebb ezoterikus eseményeire, s már több tucat könyvet írt, melyek révén az igazi tudást terjeszti. Beszél a földönkívüliekről, a földönbelüliekről és több száz más érdekes témáról.
Mindig is azt állította, hogy a reptiliánok léteznek, hogy hatalmas föld alatti bázisokkal/városokkal rendelkeznek, de semmi többet. Minden egyes alkalommal ide lyukadt ki: „Nem megyek tovább ebben a témában!”
Miután elolvasta Aryan Hava könyveit „Inuaki, a bennem élő reptilián” (1 és 2), Strainu kapcsolatba lépett vele, mivel egy észbontó történetet akart neki elmesélni és mivel épp a harmadik könyvének kiadására készült ebben a témában: „Anunnnaki vs. Anunnaki” (avagy „An unna ki versus An unnak ki”). Így végződik a könyv előszava.
A bevezetőben említést tesz egy jó barátjáról, aki két reptiliánt is látott kora reggel (5 órakor) a Retezat-hegységben. (Ez a hegység a Kárpátok egy hegylánca: http://en.wikipedia.org/wiki/Retezat_Mountains)
A barátja, aki szintén a katonaságnál szolgál, magas rangú tiszt, aki kommandós kiképzést kapott, azt kérte, hogy a személyazonossága maradjon titokban. Irakban, Afganisztánban, Afrikában és Dél-Amerikában és a jelenleg egy másik közel-keleti konfliktusban teljesít szolgálatot. Strainu ugyanakkor megemlíti, hogy a barátja se a sci-fit, se az ufológiát nem kedveli. Strainu vezérezredes azt állította, hogy feltétel nélkül megbízik a barátjában.
Az eseményekre az alábbiak szerint került sor:
Egy rangidős tiszt, akit hívjunk egyszerűen X ezredesnek, éppen hazafelé tartott egy kis kempingezéséből, amire egyedül ment el. Bukaresthez közeledett, amikor gépkocsija kijelezte, hogy fogyóban van az üzemanyaga, ezért aztán megállt egy kis vidéki töltőállomáson.
Hajnali 5:00 – 5:10 körül járt az idő. Senki se volt a környéken. X ezredes észrevette, hogy egy khakiszínű, fekete ablakos Hummer parkol a töltőállomáson túl járó motorral, de senki sincs körülötte.
Miután megtankolt, fizetett és visszament az autójához. Azonban ezt követően megfigyelte, hogy a Hummer sofőrajtaja kinyílt és benne egy reptiliánt pillantott meg. A hüllőszerű idegen nem viselt semmilyen ruházatot, viszont katonai bakancs volt rajta; teljes egészében zöld pikkelyek fedték – akárcsak a krokodilokat –, illetve egy hüllőszerű taréj volt a fején.
A reptilián meglátta X ezredest, majd kiszállt az autójából, miközben őt bámulta. Pár éles hanggal illetett valakit, aki a kocsiban ült, ekkor már indulatosnak tűnt, majd visszaszállt a járműve és gyorsan elhajtott. Az autón se elől, se hátul nem volt rendszámtábla.
X ezredes 2 méter magasra becsülte a reptiliánt, akinek sárga, macskavágású szemei voltak.
Az ezredes körbetekintett, hátha valaki más is szemtanúja volt az eseménynek, de egymaga volt csupán. Majd felfigyelt a töltőállomás videó-kamerájára. Sajnálatosan az eladó azt mondta neki, hogy a kamera „csak díszlet” és nincs gyakorlati haszna csupán annyi, hogy a potenciális rablókat elriassza. Mivel arra gondolt, hogy ez az egész egy jól megszervezett átverés volt, visszaszállt a kocsijába és tovább folytatta az útját.
Néhány mérfölddel később még mindig események hatás alatt állt, amikor meglátta ugyanazt a Hummert. Mind a négy ajtaja tárva-nyitva volt. Odébb az út mellett észrevett két sötétzöld reptliánt, akik szemmel láthatóan vitatkoztak egymással.
A második reptilián 15-20 centivel volt magasabb az elsőnél. Nem viselt se ruhát, se csizmát. Hüllőszerű lábfejei voltak és kinézetre más volt, mint az első: farka volt.
Az úton mindkét irányból kamionok száguldottak el és a sofőrök a lényekre mutogattak, de senki sem állt meg. Majd X ezredes fogta a mobiltelefonját és készített néhány fényképet a reptiliánokról, akik abszolút nem törődtek ezzel.
3-5 perc múltán a két reptilián visszaült az autójába és nagy sebességgel elhajtott abba az irányba, ahonnét kezdetben érkeztek. Az ezredes megnézte a képeket, majd Bukarestbe sietett, hogy kapcsolatba lépjen Strainu vezérezredessel és eldönthessék, mihez is kezdenek majd a szenzációs képekkel.
Bukarestben a telefon egyértelműen 11 képet tartalmazott, ám mindegyik teljesen zöld volt. Strainu vezérezredessel közösen elmentek a telefon szervizhez, de ők sem tudtak segíteni. Olyan volt, mintha az ezredes egy ragyogó zöld fényt fényképezetett volna le.
Két héten át elemezték a történetet minden részletre kiterjedően, szemtanúkat keresve, de minden erőfeszítés kudarcba fulladt.
Emil Strainu vezérezredes a következő konklúziót vonta le:
„Csupán egyetlen dolog biztos: egy olyan világban élünk, amelyről csak azt gondoljuk, hogy ismerjük, mivel abban a hamis benyomásban van részünk, hogy mi vagyunk az urai. Valójában csupán átutazóban lévő albérlők vagyunk egy olyan bolygón, amely sohasem volt a miénk, s amelynek valódi céljáról fogalmunk sincs…”
A teljes beszámoló itt található:
videó: https://www.youtube.com/watch?v=wprAF6QRhYc
Források: http://www.riseearth.com/2016/05/romanian-general-confirms-reptilian.html https://www.youtube.com/watch?v=wprAF6QRhYc
Fordította: Száraz György
Boldog napot!
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
