Az ország első Csemadok alapszervezetének székháza komoly bajba kerülhet az energiaválság miatt égbe szökkenő rezsiárak miatt. Érsekújvárban emiatt komolyan aggódnak a magyarok. A színházteremmel, boltíves pincehelyiségekkel, klubhelyiséggel és irodákkal rendelkező gázfűtéses épület rezsiköltségei oly mértékben emelkedhetnek, hogy ez veszélyezteti a székház fenntartását.
Danczi József, az alapszervezet elnöke elmondta, hogy a szervezet tulajdonában lévő székházat konkrétan milyen veszély fenyegeti:
Egyelőre a 317 százalékos gázemelésről kaptunk értesítést. Tavaly 483 eurót fizettünk havonta, idén ezt 1522 eurora emelték annak ellenére, hogy az évi gázfogyasztásunk alacsonyabb volt, mint 2021-ben. (a 2022-es fogyasztás: 94 779 kWh, a 2021-es 105 367 kWh volt). Írtunk a gázműveknek, de egyelőre válaszra sem méltattak. Az első átalányrészlet befizetésének határideje január 27. Ha nem fizetjük be időben, lekapcsolhatják a gázt, és akkor lőttek a téli rendezvényeinknek, bezárhatjuk a boltot. Reggelente rettegve nyitom ki a postaládánkat, mikor kapunk értesítést a felemelt vízdíjról és a villanyáramról is. Ez így a kultúra lassú kivégzése: fokozatosan becsukhatnak a színházak, mozik, könyvtárak, múzeumok is. Csak addig működhetnek, amíg a fenntartójuk képes lesz megbirkózni az energiaárakkal. De mi ebben se bízhatunk, mivel saját magunk fenntartói vagyunk, ugyanis az épületnek a tulajdonosa a Csemadok érsekújvári alapszervezete. Most fennáll a veszélye, hogy teljesen lenullázódunk! Amit fogcsikorgatva sikerült megtakarítanunk az utóbbi években, azt most elvihetik a megemelkedett rezsiköltségek.
Nem létezik valamilyen megoldás?
Biztos van, azt keressük! Sokan mondják, hogy ne fizessünk addig, amíg a kormány nem kompenzálja az energiaszolgáltatókat. Könnyű ezt mondani, de mi erre a garancia határidőben és pénzben? Ha közben leállítják a szolgáltatást, kikapcsolnak mindent, az újraindítás egy vagyon lenne. Júniusban leszek nyolcadik éve az alapszervezet elnöke, eddig ilyesmi nem fenyegetett, most talán igen.
A bérleti díjak emelése nem segítene valamelyest?
Ezeket sajnos olyan mértékben kellene megemelni, hogy a bérlők számára, például a magántánciskolának már megfizethetetlenné válna. A magyar tannyelvű iskoláktól, óvodáktól sem kérhetünk a rendezvényeikre megfizethetetlen összegeket, hiszen egymásra vagyunk utalva jóban, rosszban. A pék beépítheti az árba az energia árának emelését, a vásárlók kénytelenek megvenni akkor is a pékárút. A kultúrafogyasztókra ez már nem biztos, hogy érvényes, az ember nem szívesen éhezik, másról viszont kényszerből lemond. Kérdem én, ha belépődíjassá válna egy könyvbemutató vagy kiállításmegnyitó a Csemadokban, vajon ki jönne el hozzánk? És a csoportjaink tagjaitól, például a kis népitáncosoktól se nagyon kérhetünk nagyhirtelen havidíjat…Ha megszűnnek a csoportok, vagy ha csak felfüggesztik egy időre a tevékenységüket és nem próbálnak, megszűnik a magyar kulturális élet a városban. Akkor marad majd a kávéházi élet…
A pályázatok nem jelenthetnek megoldást?
Tavaly ősszel fordultunk támogatásért a városhoz, 37 ezer eurot kértünk rezsiköltségekre, de ismerve a hozzánk hasonlóan elkeserítő helyzetben lévő többi intézményt, kizártnak tartom a teljes összeg elnyerését. Van például olyan városi fenntartású iskola, ahol havi 4 ezer euró helyett 16 ezret lesznek kénytelenek fizetni a gázért. Ez a fenntartóra, az önkormányzatra óriási terhet jelent! És ugye az iskolát nem zárhatják be…
Kitekintve persze magyarországi pályázatokban is gondolkodunk, de ezek többségét inkább rendezvényekre hirdetik meg. A magyar kormány támogatásával az utóbbi hét évben sikerült megvalósítani az összes nyílászáró cseréjét a székházban, új kazánt állítottunk be, részben felújítottuk a nagytermet, berendeztünk, átalakítottunk egy klubhelyiséget és a területi választmány irodáját is. A székház külső kamerarendszerét is ebből a támogatásból szereltük fel.
Most akkor mindenről le kell mondani?
Azért nem olyan fából faragtak minket! Még tavaly elkezdődött és jelenleg is folyik a boltíves pince falának újra fugázása, hogy a pincében ülőkre például bálozás közben ne potyogjon a vakolat. A február 4.-re meghirdetett kétszintes magyar bálunkra el kell készülnie. A Szent István szoborra gyűjtést indítottunk. 12 ezer euróra lenne szükségünk, magyarországi pályázati kiírásba is bekapcsolódunk. A terv az, hogy Czuczor Gergely mellszobrát a székházunk elől átköltöztetjük a Czuczor Gergely Alapiskola udvarára, és a helyére kerülne Szent István mellszobra. Március 15-én pedig fáklyásmenettel vonulnának az emlékezők az egyik szobortól a másikhoz. A tetőszerkezet szigetelését viszont bizonytalan ideig el kell halasztanunk, s a legfontosabb, hogy a székház zavartalan működését biztosítani tudjuk.
Látni tehát, hogy nem ülünk ölbe tett kézzel! Jó úton halad például egy jótékonysági koncert szervezése is. Június 29-re díjmentesen megkaptuk a várostól az anfiteátrumot, felkértünk művészeket, hogy a cél érdekében fogjanak össze, és fellépésükkel gazdagítsák a koncert varázsát. Pozitív visszajelzést kaptunk már Vadkerty Imrétől, Zsapka Attilától, Korpás Évától, Madarász Andrástól, Bernáth Tamástól, Skokan Horváth Tímeától, Sipos Dávidtól és ugye van nekünk egy Klein Otokár operaénekes polgármesterünk is… Stugel Tibor és a Visual Team csapata pedig szintén ingyen vállalták a hangosítást. Abban bízunk, hogy az érsekújvári magyarság is megmozdul és összefog a koncerten a Csemadok-székházért.
A jövőképpel kapcsolatban Danczi József, a Csemadok helyi szervezetének lelkes elnöke végezetül elmondta: sok nehéz időszakon van már túl az érsekújvári Csemadok valamint a város magyarsága, nagyon reméli, hogy ezt is valahogy túlélik, és a fűtési időszakban nem kell majd bezárni az önerőből, összefogással felépített székház kapuit, nem kell szüneteltetni a magyar kulturális életet a városban, mert ez igencsak megviselné a helyi magyarság identitását.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
