A gömöri klasszicista építészet egyik gyöngyszeme az a míves kiképzésű úrilak, amelyet a szakirodalom Nyáry- vagy másképpen Szathmáry-Király-kastélyként tart számon Jánosi községben. Ma az ingatlan megyei tulajdonban van, állapota viszonylag jó, a kihasználtsága viszont lehetne jobb. Sok érdekessége van ennek a kastélynak.
Aki Rimaszombat felől Feled felé tart, azt az út bal oldalán egy kisebb kiemelkedésen, a Rima folyó első folyóteraszán egy még elhanyagoltságában is figyelemre méltó, fehérre meszelt épület fogadja. Középső részén háromszögletű homlokzati dísz, egy öttengelyes rész felé húzott timpanon, tovább pedig két kéttengelyes utcai homlokzatban folytatódik az épület. A homlokzati falat mestermunkának számító korinthoszi oszlopfős féloszlopok tagolják. Sajnos a timpanon ma már sima, de az biztos, hogy 1904-ben még egy remek, neves művész által készített dombormű díszítette a Borovszky-féle megyemonográfia szerint. Hátsó traktusában egy hat oszlopon nyugvó, szintén timpanonos portikusz áll, amely egykor a bejárati kocsibeálló volt, ennek vas ablakrácsa az 1842-es számot ábrázolja. Belső terei nagyszerűek, a teknő boltozatok ma is épek, egyik helyiségében még annak kifestése is fennmaradt részleteiben. Mindenképpen értékes és érdekes épület, sajnos a kihasználtsága nem látogatóbarát, utolsó értesüléseim szerint bútorüzlet, majd raktár volt benne. Pedig más sorsot érdemelne. Megérdemelne!
Mikor és ki építtette?
A gömöri kastélyok sajnálatosan fiatalon elhunyt kutatója, Tököly Gábor szerint a kastélyt a Szathmáry-Király család építtette a 19. század első harmadában. A pontos datálást végül a már említett ablakrács adja meg. A Szathmáry-Király család házasság révén került birtokrészbe Jánosiban, mégpedig Mihályfalusi Forgon Mihály Gömör-Kishont vármegye nemes családai című munkája szerint Szathmáry-Király Pál és lévai Koós Anna frigye révén. Ez a pár a vidék egyik leggazdagabb földbirtokosai közé tartozott, ennek egyik bizonyítéka az is, hogy a budapesti Iparművészeti Múzeum egy olyan ezüst asztali kávéskészletet őriz, amely bizonyíthatóan ennek a házaspárnak a megrendelésére készült a híres rimaszombati ötvösmester, Szentpéteri József műhelyében. A kastély története máris izgalmasabb ezt tudva, de további érdekességeket is találni lehet. A Borovszky-féle, 1904-ben megjelent megyemonográfia Tököly Gáborhoz hasonlóan szintén a Szathmáry családot tartja a kastély építtetőjének, megjegyezve, hogy a 20. század elején a kastélynak már báró Nyári Sándor a tulajdonosa, akinek a felesége leánykori nevén roffi Borbély Paulin. A kastély leírásakor felemlítik és arról eredeti felvétel is készült a monográfia számára, hogy az épület utcai homlokzatát a görög mitológia alakja, Demeter istennő és szántóvető mellékalakokat ábrázoló dombormű ékesíti. Ezt Ferenczy István szobrászművész alkotásának tartják. Itt merül még fel néhány érdekes kérdés és tény, amelyek más megvilágításba helyezhetik a kastély korai történetét, ahhoz kiegészítő adalékként szolgálhatnak.
Tények és kérdések
Az egyik állítás szerint – amely Erdélyi Géza Gömör vármegye klasszicista építészete című munkájában szerepel – a kastély tervezője Miks Ferenc, de ugyanitt Erdélyi egy forrásra hivatkozva Ybl Miklós és Izsó Miklós nevét is említi. Szép is lett volna, ha Izsó Miklós korábbi mesterét, Ferenczy Istvánt kérte volna fel a homlokzati dombormű készítésére, de ezt az 1842-es építési keltezés cáfolja. Akkor Izsó még csak tízéves volt. Az építtető kilétét illetően a Szathmáry-Király család a kézenfekvő. Érdekesség, hogy a kastélynak az átadása után tiszteletükre Ferenczy István egy emlékoszlopot is készített a kastély kertjébe, az úgynevezett Cifrakertbe, melyen az 1852-es keltezés szerepel. A tulajdoni viszonyok változásának tanúja, hogy az idős Ferenczy István élete utolsó hónapjait Jánosiban töltve bizonyos Borbély-féle kastélyból címezte utolsó levelét öccséhez, Józsefhez 1856. március 14-én. A Borbély családot mint az elszegényedett művész jóakaróit tartjuk számon. Mihályfalusi Forgon Mihály és más források is (így Nagy Iván is) nősülés útján helyezik jánosi birtokukba az egymással szoros rokonságban lévő Lévay-Koós Szathmáry-Király és később ennek kihalásával a Nyáry családot. Külön figyelemre méltó, hogy 1708-ban bizonyos Koós András és Michalek Judit házassága révén került itt birtokba, úgy, hogy Michalek Judit 1695-ben a fiúágon kihalt ősi Jánosy család javaiba helyeztetett az egri káptalan által. Ilyen titkokat őriz Jánosi! Mennyi történetszál és mennyi titok egy kastély körül! Már ezért is érdemes megnézni a Szathmáry-Király-, Lévay-Koós-, Nyáry-Borbély-kastélyt, ha csak kintről lehetséges is!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
