Nem kell két autót fenntartanom, a feleségem visszatért eredeti foglalkozásához és jobban élünk. Ezek Boris Mavrodiev első benyomásai azok után, hogy visszatért Nagy-Britanniából, ahol kilenc évig orvosként dolgozott.
„Külföldön az összeg a fizetési szalagunkon kétszer olyan magas, mint Szlovákiában. Azonban ha hozzávesszük a mindennapi élethez szükséges kiadásokat, akkor egyszer csak észrevesszük, hogy kevesebb a fizetésünk, mint otthon”
– mondja Boris Mavrodiev.
(…)
Boris Mavrodiev kilenc évig aneszteziológusként dolgozott Nagy-Britanniában, majd úgy döntött, hazatér. A külföldön szerzett tapasztalatait jelenleg az iglói kórházban kamatoztatja, ahol az aneszteziológiai osztály főorvosaként elszántan próbál mindent megtenni azért, hogy az egészségügyi dolgozóinak ne legyen okuk külföldre távozni.
Mikor jött el Önnél az a pillanat, hogy azt mondja: külföldre megyek dolgozni?
Lehetőségem adódott rá. Megszólított egy ügynökség, amely éppen specialistákat keresett Nagy-Britanniába. Megfeleltem a követelményeknek, így kiutaztam.
Mi győzte meg Önt arról, hogy kiutazzon? Mi vonzotta?
Az új tapasztalatok, az új rendszer, az új lehetőség és a fizetés.
Végül mégis visszatért Szlovákiába.
Nem véglegesen emigráltam ki. Úgy mentünk ki külföldre, hogy ha valami nem fog tetszeni vagy az ottlét nem fogja teljesíteni az elképzeléseinket, akkor visszatérünk.
Miért döntött úgy, hogy visszatér?
A nagy-britanniai tartózkodásommal megvalósítottam a céljaimat és a szándékaimat. Ott, ahol dolgoztam, már nem tudtam volna szakmailag fejlődni. A lehetőségek már kimerítettnek bizonyultak. Az idősebbik gyermekem abba a korba lépett, amikor az identitása érdekében el kellett döntenünk, hogy egy közömbös brit lesz belőle, vagy hazatérünk oda, ahol otthon vagyunk, és ahol le akarjuk élni az életünket.
(…)
Nem utolsó sorban, a szlovák állampolgárok adóján tanultam ki a szakmámat, és az ő betegségeiken, illetve szenvedéseiken tanultam meg orvosnak lenni és gyógyítani. Úgy gondoltam, eljött az idő, hogy visszatörlesszem a tartozásomat.
(…)
A fizetést illetően tágra nyílik azoknak az orvosoknak a szeme, akik külföldön szeretnének dolgozni?
Az az orvos, aki Szlovákiában egy egyszerű specialista, és nem úgy megy ki Németországba, hogy oberarzt (tapasztalt specialista – szerk. megj.) lesz vagy éppen egy konzultáns orvos Angliában egy hozzá illő fizetéssel, akkor a pénz szempontjából nem éri meg külföldön dolgozni. Főleg akkor nem, ha van egy családod, akinek a mindennapi szükségleteit is be kell takarnod a kereseteddel.
Egy szlovák specialista a szolgálatáért kapott járulékkal együtt szerintem eleget keres. Az, amire az orvosainknak szükségük van, hogy a rendszer ne frusztrálja őket. Olyan feltételek megteremtésére lenne szükségük a munkavégzéshez, amelyekről a képzésükhöz szükséges újságokban olvasnak.
Az egészségügyi nővéreket kellene támogatnunk. Az iskolázott specialisták csak azért mennek Ausztriába dolgozni, mert ott háromszáz euróval többet kapnak. Ez egy olyan dolog, amivel sürgősen kéne valamit kezdeni. A gyakorlattal rendelkező nővérkék elhagyják az országot, de a betegápolást tanuló végzősöknek sem fordul meg a fejükben, hogy a praxisukat Szlovákiában kezdjék meg.
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
