Nem lehet levédeni az okostelefonok billentyűzárának feloldását eredményező „mozdulatot” – így döntött a német legfelsőbb bíróság az Apple óriásvállalat által beadott keresetről. A testület szerint egy svéd mobiltelefon már korábban rendelkezett a technológiával, az Apple csupán annyit tett, hogy egy grafikai megoldással láthatóvá tette a felhasználók számára az ujjmozdulatot.
Furcsa bírósági procedúra végére tett pontot kedden a német legfelsőbb bíróság. A testületnek lényegében azt kellett eldöntenie, hogy az érintőképernyős telefonok és táblagépek esetében a billentyűzár feloldását eredményező kézmozdulat technikai szabadalomnak számít-e. Az amerikai Apple számítástechnikai óriásvállalat még 2006-ban jegyeztette be Németországban az általa gyártott okostelefonok esetében a billentyűzár feloldását mint saját szabadalmat. Öt évvel később a szövetségi szabadalmi bíróság törölte a cég ez irányú bejegyzését, mivel egy svéd gyártású mobiltelefonról kiderült, hogy már az iPhone-ok felbukkanása előtt rendelkezett ezzel a technológiával. Az amerikai cég egyébként is csak egyfajta grafikai megjelenítéssel járult hozzá a fejlesztéshez, vagyis egy vonalat helyezett a kijelzőre, amelynek végigsimítása oldja fel a billentyűzárat. A német legfelsőbb bíróság szerint a felhasználók érdekében létrehozott könnyítés nem érinti a technológiát, vagyis a szabadalmi bíróság helyesen járt el az Apple szabadalmi bejegyzésének törlésekor. A testület végül is azt mondta ki, hogy az Apple „találmánya” a felhasználói élményt javítja csupán, emiatt nem számíthat szabadalmi oltalomra.
Az amerikai cég 2011-ben az erősödő konkurenciaharc jegyében a Motorola és a Samsung ellen nyújtott be keresetet. (Érdekesség, hogy az Apple nem a Google-t, az androidos operációs rendszerek tulajdonosát perelte be, hanem a mobiltelefon-gyártó vállalatokat.) A Samsung esetében érthető a konkurenciától való félelem, a Motorola pedig azért került a fókuszba, mert időközben az egyik legnagyobb kínai számítástechnikai cég, a Lenovo tulajdonába került. Az Apple több esetben is bíróságra ment, mivel az általa fejlesztett megjelenítések, például a különböző ikonok, sorra bukkannak fel a versenytársaknál, emiatt több jogi procedúra is folyamatban van a mai napig.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
