A Kijev melletti Bucsa utcáján heverő holttestekről készült sokkoló képek valóban háborús bűncselekmények rémképét idézik, de a fotók önmagukban ritkán számítanak döntő bizonyítéknak az ilyen esetekben – vélekedik Philip Grant nemzetközi jogi szakértő, a Trial civilszervezet vezetője az AFP francia hírügynökségnek szerdán adott interjúban.
A háborús bűncselekmények jogi bizonyítása és az elkövetők felelősségre vonása fárasztóan unalmas folyamat – figyelmeztetett a szakértő, aki szerint a borzalmakról készült fényképek fontos részletekre világíthatnak rá, de nem mutatják meg az egész történetet.
Grant hangsúlyozta, hogy elővigyázatosnak kell lenni, és felidézett olyan múltbéli eseteket, amikor manipuláció történt, és tévesen értelmeztek eseményeket. Példaként említette az 1989-ben Temesváron elkövetett vérengzésekkel kapcsolatos álhíreket, illetve az 1940-es katyni mészárlást, amelyet valójában szovjet katonák követtek el, de a németeket vádolták meg vele.
Az utóbbi napokban nemzetközi felzúdulást keltettek azok a Bucsában készült fényképek, amelyeken tömegsírok láthatók, illetve hátrakötözött kezű vagy részben megégett holttestek az utcán. Az ukrán hatóságok azt állítják, hogy a visszavonuló orosz katonák gyilkoltak meg civileket a településen. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja az ukránokat, hogy az egész történetet megrendezték.
Grant véleménye szerint Bucsa esetében "elég egyértelműnek látszik, hogy háborús bűncselekmények történtek". A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a fényképek önmagukban nem fedik fel azt, hogy pontosan ki vagy mely csoport követte el a borzalmakat.
"Még ha el is fogadjuk, hogy az oroszok tették, akkor is tudnunk kellene azt, hogy erre ki adott parancsot. Maga Vlagyimir Putyin? Vagy az oroszok parancsnoka a helyszínen? Esetleg egy bűnözőkből álló alakulat áll a háttérben?" – magyarázta Grant, kiemelve, hogy büntetőjogi szempontból most még nagyon korai kijelenteni olyasmit, hogy kit kellene bíróság elé állítani ezeknek a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknek a megítélése hosszú és bonyolult folyamat lesz.
Az első lépés mindig az, hogy meg kell állapítani, valóban történt-e bűncselekmény. Ez egyértelműnek tűnhet, de nem mindig az, különösen háborús körülmények között, amikor is az emberölés törvényes lehet. Ha harc közben egy katonával végeznek, az nem bűncselekmény, viszont ha sebesültként vagy fogolyként végeznek vele, akkor már igen – fejtegette Grant. Ha harc közben elesett katonákat temetnek tömegsírba, az nem bűncselekmény, de ha egy családra, civilekre bukkannak egy tömegsírban, akkor az már valószínűleg bűncselekmény – folytatta.
Ha megállapítják, hogy bűncselekmény történt, a legnehezebb feladat kapcsolatba kerülni a gyanúsítottakkal. Háborús bűncselekmények esetén a felelősségnek "több rétege" lehet, végig a parancsnoki láncolatban, egészen a legfelsőbb szintig. Ha az ukrán vizsgálatok arra jutnak, Putyint kellene felelősségre vonni, el kellene érni ehhez a konkrét személyhez, márpedig ez nem könnyű feladat, bár nem lehetetlen – mondta a szakértő.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
