Egy listára került a Kínai Kommunista Párt, Fico, Orbán és Musk, nem dicsérik őket Lajos P. János2025. 10. 31., p – 15:23
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) elkészítette a szabad sajtó legnagyobb ellenségeinek, „ragadozóinak” listáját.
A szabad sajtó 34 legnagyobb ellensége, „ragadozója” közé került 2025-ben Robert Fico és Orbán Viktor.
A listát a Riporterek Határok Nélkül (RSF) állította össze, a „ragadozókat” öt kategóriába sorolták: politikai, biztonsági, gazdasági, jogi és társadalmi. A listára a 2025-ben, a szabad sajtó ellen végrehajtott támadásokkal lehetett felkerülni. Vannak a listán olyanok, akik, az állami apparátust használták a média elhallgattatására; vannak, akik fizikai erőszakhoz folyamodtak újságírók ellen vagy börtönbe zárták őket; vannak, akik pénzügyileg lehetetlenítik el a sajtót, vagy a jogot manipulálva börtönöznek be vagy cenzúráznak, és olyanok is, akik gyűlöletet szítanak a szakma ellen.
Ebbe az utóbbi, úgynevezett társadalmi ragadozók csoportjába tartozik Robert Fico és Elon Musk is.
Fico azért került a listára, mert “hiénáknak, vérszomjas fattyúknak, az ördög által megszállottaknak és mocskos szlovákellenes kurváknak” nevezte az újságírókat.
Orbán Viktort a politikai ragadozók közé sorolták. A szervezet szerint Orbán egy dezinformációs birodalmat épített ki Európa szívében, amely sok politikusra inspirálóan hat Európában és Amerikában is.
A magyar állami médiát propagandává züllesztette kormánya és orosz szövetségesei számára. Kiemelték, hogy a kormány által irányított KESMA mesterséges intelligenciával gyártott videókkal démonizálja az újságírókat.
Kapcsolódó cikkünk
A héten ismét megjelentette az aktuális évre vonatkozó jelentését a sajtószabadságról a Riporterek Határok Nélkül (RSF). Míg a szervezet kimutatásai szerint a magyarországi helyzet évek óta kimondottan rossz a régióhoz képest, a szlovák mutatók is nagy mértékben romlanak – csakúgy, mint a világ médiakörnyezetének helyzete.
Az index 180 országban hasonlítja össze a sajtószabadság helyzetét. A jelentésben hivatalosan azt mérik, hogy az újságírók milyen módon képesek függetlenül és fenyegetések nélkül ellátni a hírszolgáltatásokra vonatkozó feladatukat. A 2025-ös jelentés az előző év során begyűjtött adatokra alapoz. Az RSF százas skálán osztályozza az országokat, miközben begyűjti az egyes államokban történt incidensek listáját, valamint megkérdezi a helyi szakembereket a saját személyes, szubjektív véleményükről is.
A figyelembe vett szempontok között szerepel a politikai környezet, azaz hogy mennyiben számíthatnak az újságírók a döntéshozók támogatására, mekkora az átláthatóság mértéke, valamint milyen módon tartják tiszteletben az autonómiát. Az RSF követi az újságírásra vonatkozó jogi környezet változásait és a gazdasági körülményeket, valamint az esetleges szociális és kulturális korlátozásokat. Az újságírók személyes biztonsága szintén szerepet játszik az értékelésben.
Szlovákia alaposan visszaesett
Szlovákia egy év alatt a huszonkilencedik helyről a harmincnyolcadikra zuhant vissza a listán, az ország értékelése pedig 76 pontról nem egész 72-re csökkent. A jelentés kiemeli, hogy az újságírásra vonatkozó törvényi környezet kimondottan jó (a 17. legjobb a vizsgált országok között), de a politikai beavatkozások (60. az összesített listán) és az újságírók gyenge biztonságérzete (51.) miatt romlott az újságírói környezet.
Az országra vonatkozó jelentés megemlíti, hogy növekszik a politikai nyomás a Markíza televízióra, valamint átalakult a közmédia, az RTVS helyén egy átszervezéssel létrejött a Szlovák Televízió és Rádió (STVR).
A dokumentum rizikóként értékeli a Penta hatását a bulvárhírekre, valamint úgy látja, hogy Robert Fico visszatérése óta ellenséges környezet alakult ki az újságírás számára. A jelentés pozitívan látja a digitális előfizetéses modell elterjedését, viszont felhívja a figyelmet arra, hogy az inkább liberális médiakörnyezet feszültséget okoz a hagyományosan konzervatív társadalomban.
Magyarország stagnál
Az RSF a magyarországi médiaviszonyokat hagyományosan rosszul értékeli – az Orbán-kormány hatalomra kerülése utáni süllyedés után 2023-ban enyhén javult az újságírói környezet minősége, idén pedig a 67. hely után az ország a 68. helyre került. A szervezet szerint kimondottan rossz a politika által létrehozott környezet, ennek terén Magyarország egyenesen a 124. helyen áll a vizsgált országok listáján. A helyezésen a viszonylag kedvező szociális körülmények (46.) javítanak.
A jelentés problémásnak látja a médiapiac összpontosulását a kormányközeli KESMA Alapítvány kezében, de felhívja a figyelmet arra, hogy az ettől független média megőrizte az erős pozícióját a nemzeti hírszolgáltatási piacon. Példaként az RTL Klub, a Partizán videós csatorna, a Népszava napilap, a HVG és több híroldal (24.hu, 444.hu, Telex) kerül említésre.
Az RSF kiemeli, hogy 2010 óta folyamatosan történnek próbálkozások a média pluralizmusának és függetlenségének megtörésére, valamint a 168 Óra hetilap leállítását is megnevezi jelentős eseménynek a közelmúltból – igaz, ez 2022-ben történt. A törvényi környezet romlását a Klubrádió frekvenciájának 2021-es megvonásával, valamint a 2023-as szuverenitásvédelmi törvénnyel indokolja. Az indoklásban előkerül a Soros György elleni kampány és az újságírók valószínű megfigyelése is a Pegasus-szoftver segítségével.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Szlovákia 12 helyet csúszott vissza a világ országainak sajtószabadság-rangsorában. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi szervezet által összeállított lista és elemzés szerint a szabad médiát leginkább a politikai szereplők fenyegetik.
A világ 180 országa közül Szlovákia jelenleg a 29. helyen áll, szemben a tavalyi 17. helyével. Az RSF által pénteken, a sajtószabadság világnapján publikált elemzéséből kiderül, az elmúlt időszakban az országnak több olyan kormánya volt, amely a médiaszabadság javítására törekedett.
„A 2023-as parlamenti választás azonban visszaadta a hatalmat Robert Fico miniszterelnök kezébe, ami azt jelenti, ennek a korszaknak vége” – írják azzal, a kormánykoalíció tagjai támadják az irányukba kritikus sajtót és nem hajlandóak a kérdéseikre válaszolni. Kiemelik, hogy nem ítélték el Marián Kočnert, akit Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolásának megrendelésével vádolnak. Arról is írnak, az újságíróknak ellenséges környezetben kell dolgozniuk, de az állami és a magántulajdonban lévő média is folyamatosan kiszolgáltatott a sajtóközegen kívülről érkező érdekeknek. Megemlítik, hogy a Markíza televízió politikai nyomás célpontja lett, a Nový Čas bulvárlapot pedig megvásárolta a Penta tulajdonában lévő kiadó, amivel a legolvasottabb bulvárújságok egy kézbe kerültek. De arról is írnak, több sajtóorgánum került oligarchák tulajdonába. Az újságírókat gyakran érik támadások az online térben. Néhány nappal ezelőtt az Új Szó testvérlapjának, a Vasárnapnak a munkatársát, Vrabec Máriát pedig a postaládájába dobott névtelen levélben fenyegették meg.
Pavol Szalai, az RSF-nek az Európai Unióért és a Balkánért felelős szekcióvezetője a Denník N-nek adott nyilatkozatában rámutat, Szlovákiában a vizsgált összes aspektusban, így politikai, jogi, gazdasági és biztonsági tekintetben is romlott a szlovákiai sajtószabadság állapota. A legnagyobb mértékben a politikai faktor romlott, ami a 4. Fico-kormány hivatalba lépésének tudható be. Az RSF szakértője szerint a sajtószabadság szempontjából problémát jelent az is, hogy a kritikus médiumoktól megvonták az állami reklámmegrendeléseket. Szalai kiemeli, az ország a rangsorban való 12 helyes visszaesésével az Európai Unió országainak rosszabbul teljesítő felébe került át.
Összehasonlításképpen Csehország azzal együtt is a 17., hogy szintén négy helyet rontott, Lengyelország ugyanakkor tíz pozíciót előreugrott és a 47. helyen áll, Magyarország pedig a V4-es országok közül a messze legrosszabb értékelést kapta, a 67. helyezést érte el úgy, hogy öt helyet még javított is. Az RSF szerint globális vonatkozásban a sajtószabadságot pont azok fenyegetik a legjobban, akiknek védenie kellene azt, mégpedig a politikai szereplők.
Az RTVS torkán a kés
Ugyan az elemzés kidolgozásakor már figyelembe vették és negatívan értékelték, hogy a 4. Fico-kormány 30 százalékkal csökkentette a közmédia (RTVS) költségvetését, a vizsgálatba már nem került bele, hogy a kabinet olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely gyakorlatilag megszüntetné a független közműsor-szolgáltatót és erős politikai irányítás alá vonná a köztévét és a közrádiót. Az RSF szakértője azonban arról beszélt, ha ez Ficóéknak sikerül, az azt jelentheti, hogy az RTVS a kormány propagandaeszközévé alakul.
Az ellenzéki Progresszív Szlovákia csütörtökön este a közmédia függetlensége melletti kiállásként tüntetést szervezett Pozsonyban. Michal Šimečka pártelnök a demonstráció színpadára lépve kijelentette, az RTVS megmentésének érdekében készek hasonló lépéseket tenni, mint a büntető törvénykönyvnek a kormány által tervezett módosításakor. Arról beszélt, készek további tömegtiltakozásokat összehívni, a törvény elfogadásának parlamenti folyamatát obstruálni, illetve a jogszabályt az Alkotmánybíróság elé utalni. „Szlovákiának erős és független közmédiára van szüksége” – jelentette ki. Szerinte, ha a kormány ellenőrzése alá vonja a közmédiát, akkor az az orbáni és putyini rendszerhez vezető úton tett lépés. A fővárosi Szabadság térre összehívott tüntetésen hozzávetőlegesen 4-5 ezren vettek részt. A demonstráció szervezésében a többi ellenzéki párt nem vett részt, a KDH azt kommunikálta, az üggyel kapcsolatos parlamenti lépéseiket szeretnék koordinálni az ellenzéki többi szereplőjével.
A globális kép
Az RSF sajtószabadság-listáját, ahogy tavaly, idén is Norvégia vezeti, amely mögött Dánia lett az ezüstérmes és Svédországé a bronzérem. A második helyen korábban Írország állt, ahol azonban a sajtó munkatársainak a politikusok általi megfélemlítését regisztrálták, így a 8. helyre esett vissza. Az első tízben van még Észtország, Portugália, Svájc és Németország. Ukrajna a háború ellenére a 61. helyet kapta, és javítani is tudott, mert az újságírók a munkájukat jobb politikai környezetben végezhetik, illetve a konfliktusrégióban sikerült jobban védeni a sajtó munkatársainak életét. Oroszország a listán a 162., az újságírókat zaklatják, külföldi ügynököknek bélyegzik. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta több mint 1500 újságíró menekült el Oroszországból. A lista legvégén a korábbi években Vietnám, Kína és Észak-Korea állt, most azonban a 180. a semmiféle emberi jogot garantálni nem képes Eritrea, a 179. Szíria lett, ahol lényegében polgárháborús káosz uralkodik, míg a 178. Afganisztán, ahol pedig az iszlamista tálibok vették át a hatalmat.
Az RSF arra hívja fel a figyelmet, hogy 2024 globálisan a legnagyobb választási év az emberiség történetében, idén járulhatnak egyszerre legtöbben az urnákhoz. Az elemzésben azzal kapcsolatos aggodalmuknak adnak hangot, hogy a sajtószabadságot korlátozó szereplők juthatnak hatalomra. A folyamatban lévő konfliktusok közül pedig a gázai háborút emelik ki, ahol az izraeli fegyveres erők több mint 100 újságírót öltek meg, közülük 22-t a munkájuk végzése közben.
A kelet és a nyugat
A globális eredményeket összehasonlítva feltűnő a – több évtizede létező – törésvonal a nyugat-európai és ázsiai országok között. A lista élén hagyományosan a skandináv és balti államok állnak, Norvégia 92, Észtország 89, Hollandia 88 pontot kapott az RSF-től. A sereghajtó az afrikai Eritrea (11 pont), a 13 pontos Észak-Korea, valamint a 15 pontot elérő Kína. Magyarország kerekítve 63, Szlovákia pedig 72 pontot szerzett az összesítésben.
Európai viszonylatban Oroszországon és Fehéroroszországon túl a balkáni országok jöttek ki a legrosszabban az összehasonlításból, Szerbia 54 ponttal csak a lista 96. helyére fért fel, de Magyarországnál rosszabbul végzett Georgia (114. hely), Koszovó (99.), Görögország (89.), Bosznia és Hercegovina (86.), Albánia (80.), valamint Bulgária (70.) is. Csehország a közép-európai régió legjobban teljesítő országa, világviszonylatban is a tizedik legjobbként értékelték a helyi médiaviszonyokat. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok a sajtószabadság szempontjából csak az 57., és „mindössze” két helyet rontott az elmúlt évben.
Az RSF érdekes megállapításokat tesz a világban átívelő trendekre vonatkozólag. Az újságírószervezet szerint a média gazdasági helyzete még a Covid-válság idején tapasztalhatónál is rosszabbra fordult, de a politikai körülmények a világban szintén rohamléptekkel romlanak. Ennek következtében több jelentős médiatermék a megszűnés szélére sodródott, vagy be is zárták. A gazdasági következmények különösen érzékenyen érintik az amerikai sajtót.
A szervezet veszélyként érzékeli az óriási internetes vállalatok, mint a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon és a Microsoft kezében összpontosuló információterjesztést, ami a hirdetési bevételek csökkenéséhez és a média nagyvállalatok kezében való összpontosulásához vezet. A lista vezetése óta először történt meg, hogy a vizsgált országok átlageredménye 55 pont alá süllyedt, azaz a világ nagyobbik részében már kimondottan problémásnak számít a sajtó helyzete. A régiós különbségek az Európai Unió és a világ többi része között szintén nőttek az elmúlt időszakban – hívja fel rá a figyelmet az RSF.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
