Elszörnyedve olvasom a hírt, a nyitrai kórházban már nem állnak rendelkezésre oxigénellátással és a betegek életjeleit mutató monitorokkal felszerelt ágyak. Hiába szállítanak katonai helikopterekkel lélegeztetőgépeket a teljesítőképessége határára jutott kórházba, az elektromos hálózat túltelítettsége miatt a gépeket használni sem tudják. A felvételre váró, esetenként súlyos állapotban lévő betegek órákig a kórház folyosóján várakoznak.
Mintha egy katasztrófafilmet látnánk 2019 előttről. Vagy éppenséggel a lombardiai kórházakban tavasszal lejátszódott képsorok ismétlődnének meg Szlovákiában. Hogyan jutottunk idáig?
Szlovákia tavasszal a járványkezelésben még éltanuló volt, de még az őszi hullám idején is viszonylag gyorsan, október közepén határozott intézkedéseket hozott a kormány, megelőzve a csehországihoz hasonló súlyos járványhelyzet kialakulását.
November első heteiben, a tömeges tesztelést követően úgy tűnt, Szlovákia újra eredményesen küzd meg a járvány jelentette kihívással. Az azt követő hetek meddő politikai vitái azonban megbénították a járványkezelést, ennek az árát most fizetjük meg.
A kormányzat határozatlanságának ékes bizonyítéka a karácsony előtt életbe léptetett félszívű szigorítás, amelyről már elfogadása pillanatában világos volt, hogy nem elégséges a robbanással fenyegető járványhelyzet kezelésére.
A szilveszterkor meghozott szigorítások jócskán megkésettek, s már csak tűzoltásra alkalmasak. A statisztikák könyörtelenül mutatják, a járvány berobbant. Január 4-én a koronavírus tüneteivel kórházban ápolt betegek száma átlépte a háromezret, ami nem pusztán lélektani határ, de már rövidtávon összeomlással fenyegeti az egészségügyi ellátórendszert. Ha ez bekövetkezik, ellátatlanul maradhatnak a krónikus betegségekkel küzdő, súlyos állapotú páciensek. A következmények tragikusak lehetnek.
Az egészségügyi válsághelyzet kellős közepén sem szabad megfeledkezni a politikai felelősségről, ami a kormányt terheli.
A miniszterelnökről, aki az újabb tesztelési körök meghiúsulása után sérelmi politikába kezdett, a járványkezelés helyett már inkább a bűnbakkeresésre koncentrálva. A gazdasági miniszterről, aki a pillanatnyi népszerűség oltárán a politikai számításait helyezte a közérdek elébe. Egy következő választás előtt, rendezzék azt bármikor, Matovičnak és Sulíknak is van mit megmagyarázni.
A helyzet azonban kellően súlyos ahhoz, hogy hat végtelenül elbaltázott hét után a kormányzati politika alakítói végre kilépjenek a közéleti homokozóból. Egymással való leszámolás helyett ugyanis elszámolással tartoznak az országnak. S előtte pedig azzal, hogy amit elbaltáztak, jóvátegyék.
Már hetek óta látható, hogy a kormány a tűzzel játszik. A járvány már berobbant, ezrekben mérhető emberáldozatot okozva. A még nagyobb katasztrófával fenyegető társadalmi robbanás azonban még elkerülhető. Ezt az utat a most kormányon lévőknek kell bejárniuk: kevesebb pózzal, több határozottsággal. Krokodilkönnyek és hisztérikus önigazolás helyett őszinteséggel és emberséggel.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
