Egy Kairóban őrzött több mint ezer éves, héber nyelvű kézirat lehet a kulcsa a holt-tengeri tekercsek egyik megoldatlan rejtélyének: hogyan kerültek oda, ahol megtalálták őket?
A Biblia és az ókori Közel-Kelet kutatásában hatalmas áttörést jelentő, a 20. század folyamán megtalált kézirattöredékek kutatóit régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a mintegy 900 eredeti írásból származó több mint 15 000 töredék miért éppen a Holt-tengertől nyugatra fekvő Kumráni-hegység barlangjaiból került elő. E vidék ugyanis távol esik minden jelentősebb településtől.
Maga a közeli Kumrán régészeti lelőhelye is hasonló rejtélyekkel szolgál. Nincs magyarázat például arra, miért hoztak létre itt egy nagyszabású éléskamrát – ezernél is több tárolóedény és több száz tál, tányér és pohár került elő belőle –, miközben a feltárás során jól láthatóvá vált, hogy ennyien sosem éltek itt.
Kumrán település romjai
Ugyanígy rejtély, mi volt a szerepe a temető melletti, fallal elkerített nyitott térnek, illetve hogy az itteni mikvék – a zsidó vallásnak megfelelően épült rituális fürdők – miért voltak úgyszintén az itteni lakosságszámnál sokkal több emberre kialakítva.
A legújabb kutatások afelé mutatnak, hogy Kumrán egy misztikus zsidó szekta, az esszénusok évente megtartott nagyszabású szertartásának színhelye volt.
Ekkor a korabeli Izrael minden tájáról összegyűltek a szekta tagjai, és a település lakossága rövid időre megsokszorozódott. Kumrán különleges kialakítása is e ceremoniális szerepkört tükrözi.
A 4-es számú barlang Kumránnál, ahonnan a tekercsek 90%-a előkerült
A holt-tengeri tekercsek némelyike is utal erre az évenkénti gyűlésre, és az új elmélet szerint magukat a tekercseket (vagy legalábbis egy részüket) is az esszénusok írhatták az ország különböző tájain, majd a szertartásra Kumránba hozták őket, majd valamilyen okból itt is hagyták azokat.
„A szivánban [a zsidó naptár harmadik hónapja, amely általában május-június tájékára esik] tartott országos gyűlés nagy és gondosan szervezett esemény volt, amelyre tiszta és részletes szabályokat is hoztak” – mondta el Daniel Vainstub, a Negevi Ben-Gurion Egyetem régésze. „Mindez illeszkedik a helyszín régészeti anyagába.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
