Nem mondhatnám, hogy széles tömegeket rázott meg Pápa Gábornak a Népszavában megjelent karikatúrája. Volt utána némi vita, voltak, akik elítélték, köztük a Reposzt, a Mandiner, a Credo, a Vasárnap. De voltak még keresztyén szerzők is, akik a védelmükbe vették. A lényeg az, hogy nem lett belőle elemi erejű felháborodás, közéleti botrány. Vélhetően azért, mert a keresztyének millióinak érzékenységét sértő alkotás az égvilágon semmiféle újdonsággal nem bír. Mondhatni, a keresztyénség megjelenítése negatív kontextusban európai „progresszív” kultúránk szerves része. Eddig is megjelentek a keresztyén hitvilág megsértésére és provokálására alkalmas művek a tudatipar legkülönbözőbb területein, s ezután sem lesz más a helyzet. A keresztyének pedig ebben a mai, normatívnak kikiáltott szekuláris és ateista kultúrában úgy lettek szocializálva, vagyis megfélemlítve, hogy jobb, ha hallgatnak, mert különben könnyen olyan színben tűnhetnek fel, mint akik ellenzik a demokrácia egyik nagy vívmányát; a szólásszabadságot. Márpedig, ki az, akinek ellenére lenne a polgárok szabad véleményalkotási joga? Ezzel a kör bezárul, s úgy tűnik, nincs semmilyen olyan érv, amely a keresztyén emberek sokaságát sértő nyilvános alkotásoknak megálljt tudna parancsolni.A keresztyénség kigúnyolására alkalmas művek körüli fékezett habzású viták koreográfiája mindig ugyanaz. Mint ebben az esetben is, maga a mű alkotója, és a művet védelmükbe vevő szerzők ártatlanul kérdeznek vissza: hol van itt szó a keresztyénség kigúnyolásáról? Nincs itt gúny tárgyává téve a keresztyénség. Sőt, a karikatúra jogos keresztyénség-kritikát fogalmaz meg. Tehát azok a keresztyének, akik a karikatúra láttán kigúnyolva, megbántva érzik magukat, félreértik a mű üzenetét.(…)Úgy van ez, hogy azokat gúnyoljuk ki, akiket nem szeretünk, vagy akiktől nem félünk. Akiket pedig szeretünk, vagy akiktől félünk, legyen bár határtalan a szólásszabadság, nem tesszük negatív karikatúrák témáivá. Nem kell tehát mindenféle magyarázkodásba kezdeni, s még a keresztyénséget hibáztatni, hogy félreérti a művet. Nem érti félre. Ez egy keresztyénségellenes karikatúra, mert alkalmas a keresztyén emberek megsértésére. De Pápai Gábor és a Népszava pontosan tudja, hogy ezzel nem vállal túl nagy kockázatot, mert a keresztyénség a mai kulturális-világképi vitákban nem igazán komoly hatalmi tényező. Végtére is nem tettek mást, csak újólag kifejezésre juttatták, hol is van a keresztyénség helye a mai, amúgy az érzékenységekre nagyon-nagyon figyelő európai általános keretkultúra világában.Tovább a cikkhez
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »
