Mit jelent Szent Ignác lelkisége és a belőle táplálkozó jezsuita lelkiség napjainkban? Mit ad a ma emberének? – erről kérdezett jezsuitákat, más szerzetesközösségek tagjait, lelki kísérőket, öregdiákokat, jezsuita templomok közösségének tagjait és más felekezetű keresztény testvéreket Gianone Péter. Részleteket közlünk a jezsuita.hu oldalon megjelent írásból.
Kővári Magdolna SSS, a Szociális Testvérek Társasága központi elöljárója
Az elmúlt évtizedek során egyre közelebbi kapcsolatba kerültem a Szent Ignác-i lelkiséggel, (…) része lettem annak a csapatnak is, akik a lelkivezető- és lelkigyakorlatkísérő-képzést több mint tíz évvel ezelőtt megálmodták, megtervezték, és azóta is vezetik. Ennek a képzésnek egyik meghatározó eleme a Szent Ignác-i lelkiség, amelynek lényege – ahogy azt P. H. Kolvenbach volt jezsuita generális egyik előadásában egyszer kifejtette – az, hogy „az embereket ott kísérjük, ahol tartanak”. Én is ezt tapasztaltam meg sok évvel ezelőtt, amikor jezsuita lelkivezetőim lettek:
Erre készíti fel a lelkivezetőket a mi képzésünk is.
Szeretem ezt a nagylelkű tágasságot az ignáci lelkiségben: mindenkihez megtalálja a kapcsolódási pontot és mindenki tud kapcsolódni hozzá, anélkül, hogy el kellene hagynia a saját lelkiségi hagyományát. Mert amúgy a saját közösségem bencés lelkiséget követ. (…) A bencés lelkiségnek sok elemét fedezem fel az ignáci lelkiségben, kicsit más formában vagy továbbgondolva – és ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen Szent Ignác egy bencés kolostorhoz kapcsolódva kezdte lelki útját megtérése után. (…)
Nagyon szeretem a Lelkigyakorlatok megkülönböztetési szabályainak gyakorlatias bölcsességét; olyan éles megfigyeléseket rejtenek magukban, amelyek a legmodernebb pszichológiai ismeretek fényében is megállják a helyüket. Ugyanakkor egy olyan tudatos, önreflexív életmódra hívnak, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy életünk döntései – az apró mindennapi döntésektől az életutat meghatározó nagy döntésekig – harmóniába kerüljenek az isteni logikával, és így életünk minden eleme Isten nagyobb dicsőségét szolgálja (avagy bencés megfogalmazásban: „mindenben dicsőíttessék az Isten”).
Ontko Henrik OSB bencés szerzetes, tanár
A jezsuita lelkiséggel a személyesen vezetett, szemlélődő lelkigyakorlatok, valamint személyes ismeretségek révén találkoztam. Megfogott annak istenközpontú és a figyelmet Istenre irányító jellege. Emberarcúsága az elfogadást és a növekedést segíti.
(…)
Fabiny Tamás evangélikus püspök
Manapság sokat emlegetem a Szent Ignác örökségének is tekinthető bibliai tanítást a megkülönböztetés képességéről. Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa sok jó mondatát őrzöm.
Egy jezsuita mise nem áll távol az evangélikus istentisztelettől. Letisztult, minden elemében az ősi hagyományokat követő egyszerű szertartásaik, nyitottságuk a más felekezetűek iránt… Néhány alkalmukon evangélikus egyházzene is szól, nem áll távol tőlük Bach és Mendelssohn. (…)
Marossy Gábriel, a Szilágyi Dezső téri Budai Református Gyülekezet missziói gondnoka
A jezsuiták Pray As You Go áhítatai olyanok számomra, mint a lélegzet. Nyolc éve döbbentem rá, hogy szétvált életemben a szent és a profán.
Reformátusként sokat tanultam az igeolvasás és imádság szemlélődő megközelítéséből.
Nagy Ernő SJ jezsuita szerzetestestvér
Erőt adott a hullámvölgyekben és a nehézségekben. Láttam ezt megvalósulni több rendtársam életében. (…) Szent Pál apostolnak a Kolosszeieknek írt első levelében: „Testvéreim! Jézus Krisztus a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte. Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat. Minden általa és érte lett teremtve. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn.” Ebben a rövid szakaszban ötször szerepel a minden szó. Megtalálhatom Istent embertársam szemében, a csillagos égben, egy szép virágban, egy vers ihletett sorában, a barokk zenében és még sok mindenben. Hálás vagyok, hogy Jézus Társasága tagja lehetek harminchárom éve!
(…)
Laczkó Zsuzsanna SJC, a Jézus Szíve Társaság tagja, orvos, lelkivezető, főiskolai tanár
Általa növekszem a hálás lelkületben mindazért, amim van és ami vagyok, ami a megosztás vagy továbbadás által gyarapszik bennem.
(…)
Lukács János SJ jezsuita szerzetes, lelkivezető
Ha a kérdés az imára és lelki dolgokra vonatkozik, akkor kifogyhatatlan kincsestárat, ámulatot, részletekre nyíló figyelmet és tágasságot.
Ha pedig szűkebb értelemben, a jezsuitákra vonatkozik a kérdés, akkor ugyanezt. Plusz a töprengést, hogy miért nem élünk a kincseinkkel bátrabban.
Hatala Imre jezsuita öregdiák, a Gyökerek tábor önkéntese
Eszközt a kapcsolódásra: Istennel és önmagammal egyaránt. Ebből fakadó önismeretet, új látásmódot, erőforrást. Megtanít a lélek mélyére evezni – ahol csend van, béke és nyugalom.
Biztonságos tér, ahová visszatérhetek. Ahol mindig otthon vagyok. Ahol megtapasztalhatom az ő jelenlétét. Ahol megérint a teljesség.
A körkérdésre adott válaszok, melyek nyomatott formában a magyar jezsuita rendtartomány negyedéves lapja, a M.I.N.D. 2025. őszi számában jelentek meg, teljes terjedelmében ITT is olvashatók.
Forrás és fotó: jezsuita.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
