Barcsa-Turner Gábor a jelenlegi fogyasztói társadalomról, és magukról a fogyasztókról. Mint írja, ezt a járványt csak azok “élhetik túl”, akik megértik a vallási tanításokat, akik pedig megmaradnak liberálisnak, ateistának, ők akkor sem élnek túl, ha még pár évig vesznek is levegőt.
“Azt a napot és órát azonban nem tudja senki, az ég angyalai sem, a Fiú sem, csak az Atya. Az Emberfiának eljövetelekor úgy lesz, ahogy Noé napjaiban történt. A vízözön előtti napokban ettek-ittak, nősültek, férjhez mentek egészen addig, amíg Noé be nem ment a bárkába, s jött a vízözön, és el nem ragadta mindnyájukat. Ugyanígy lesz az Emberfiának megjelenésekor is. Akkor, ha ketten lesznek a mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Ha két asszony őröl a malomban, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok, melyik órában jön el Uratok. Gondoljatok erre: Ha a ház ura tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, bizonyára virrasztana, és nem engedné, hogy házába betörjön. Legyetek hát készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amelyikben nem is gondoljátok!” (Mt. 24, 36-44.)
Érezzük, látjuk, hogy a világ nem mehet így tovább. Ezt mindenki látja, aki a korlátlan fogyasztás által nem butult el végleg és a valóságot érzékelni képes, nem tette át a tudatát végérvényesen a virtuális térbe. Isten is úgy gondolja, hogy nem mehet tovább ez így: kontinensnyi tűzvészek, klímaváltozás, tomboló viharok, világjárvány, földrengések, elviselhetetlen forróságok és szárazságok. A figyelmeztető jelek egyre erősebbek, de az emberiség nagy része teljesen közönyös ezekkel szemben és azt mondják, hogy ez mind véletlen, vagy éppen tudományos “magyarázatot” adnak mindenre, és mivel vannak ilyen jellegű “magyarázatok” is, így nyilván a megoldást is a tudományoktól várják. Isten végtelen türelemmel várja a megtérésüket, de egyben erősebb jeleket is küld újra és újra. Mikor ébredtek már fel végre? Kérdezi. De nem ébrednek fel. Alig várják, hogy meg tudják venni a legújabb telefont, a legújabb kényelmi extrákkal felszerelt gépjárművet, hogy tovább tudják élvezni öntudatlanul a földi javakat. Most éppen félelmükben komplett boltokat rendeztek be maguknak otthon, de ha megunják a fokozatos felhalmozást, akkor majd újra a kábítószerek, az élvezeti cikkek felé fordulnak. Alig várják, hogy vége legyen ennek a járványnak, de csak azért, hogy tovább tudjanak hedonizálni, tovább tudják a pénzt imádni. Nekik ez a vallásuk.
A legtöbb ember fél a jelenlegi helyzetben, de mitől is félnek valójában? Az ateista liberálisok a kényelmes élet megszűnésétől félnek, illetve attól, hogy megszűnik számukra a világ élvezésének lehetősége, azaz meghalnak. Ugyanis a legtöbb ember életcélja pusztán az, hogy minél jobban érezze magát, minél kényelmesebb legyen az élete, minél többet birtokoljon és ehhez hatalmat, elismertséget szeretne szerezni. A modern, istentelen és individualista ember azért tart családot és azért vannak gyerekei, hogy legyenek, akik őt szeretik. Ha ez lemondással, kihívással jár számára, már nem kapja meg azt a szeretetszintet, amit elvár, akkor elválik, otthagyja a családját – nemtől függetlenül hódít ez a fajta hozzáállás. A liberalizmus az igazi vírus, ami mintegy világjárvány már régen megfertőzte az egész bolygót. Kit jobban, kit kevésbé.
“Nem akarok a jövőben meghalni” – mondta egy 17 éves fiatal hatalmas magabiztossággal a kamerába egy klímaváltozásról szóló tüntetésen. Ő azért tüntet a klímaváltozás ellen, mert nem akar meghalni. Tökéletes példája a liberális agymosásnak a nyilatkozata. Szólhatna neki valaki, hogy minden lélegzetvétellel közelebb kerül a halálhoz a Föld klímájától függetlenül. Ugyanez a mentalitás tombol most is: nem akarnak meghalni, ami érthető, de az alapállás nem mindegy. A régiek még tudják, hogy meg kell halni: idős nagyszüleimnek felajánlottam, hogy jöjjenek ide hozzánk, a festői szépségű Bakony lábához, csak nagyobb a tér, mint a városi kertes házban. Sztoikus hangnemben jött a válasz: “ha az van megírva, hogy elkapjuk és meghalunk, akkor ez van”. Ezzel szemben a 101 éves David Rockefeller hetedik szívátültetésen esett át, de aztán ez sem segített rajta, pedig még vesét és egyebeket is cseréltek rajta. Az álma az volt, hogy 200 évig éljen. Érthető is volt ez a szándéka az ő szempontjából, hiszen nem nagyon akart szembenézni tettei következményeivel. Nála a halálfélelem indokolt volt. A tisztaszívűeknél nem indokolt.
Nullahuszonnégyben ömlik ránk a “szép élet” hamis illúziója: 60 évesen is feszes bőr, sportkocsi, szép és “szexi” házastárs, elegáns ruhák, milliós esti mulatságok. Ez lett a viselkedési minta. Ha nem éred el, akkor egy vesztes vagy, de ezen a “lúzerségen” persze tudsz segíteni: egy-két havi fizetésedből veszel magadnak okostelefont, tudsz középkategóriás autót lízingelni, fel tudsz venni egy raklap hitelt, hogy “okosházba” költözhess. Ekkor kevésbé érzed már magad lúzernek, hiszen közelítettél látszólag a felmutatott “normához”. Kezdesz úgy kinézni, mint akiket láttál a tévében feszíteni és okoskodni. Az igazi családi értékek, a baráti-bajtársi kötelékek is a feledésbe merültek mára, nemhogy a vallásosság. Kinek van ebben a modern korban valójában metafizikai célja? Ki az, aki önmagát ténylegesen nemcsak egy biológiai, testi lényként feltételezi? “Vannak érzelmeink!” – állítják a liberálisok. Persze, de a hisztérikus siránkozás nem érzelem! A felszínes ösztönszerű benyomások, hullámzó kedélyállapotok messze vannak az archaikus ember mély és őszinte érzelmi világától. Az igazi és nagy ember viszont uralkodik az érzelmein. A mai liberálisoknak, ha vannak is valamilyen érzelmi kezdeményeik, akkor is teljesen eluralkodnak rajtuk, ennek alapján hozzák a többnyire rossz döntéseiket.
“Szabadok vagyunk!” – vetik oda szintén gőgösen, mint modernkori vívmányt, miközben nem veszik észre, hogy a szellemi rabszolgaság óriási mértékeket öltött, és egyszerűen állati szintre züllesztették le az embert, addig szabadították fel az identitásai alól. Hiszen hogyan lehetne igaz életet élni a legfőbb értékek nélkül? Úgy, mint a hagyományok összességét kitevő vallási, nemzeti, kulturális, kasztbeli, rasszbeli identitásoktól?
Tesla, okoskaróra, milliós ájfon, no meg megvalósult világpolgárság – hát menjetek francba kedves modern “emberek”, hogy ez lett számotokra a mérce! Mit kezdtek a mostani koronavírusos helyzetben a gagyi üveggyöngyeitekkel? Szembejött a halál, aztán féltek, hogy ezeket el kell engedni. Néhányotoknak már most el kell engedni! Elolvad a virtuális, összeharácsolt vagyon.
Lenéztétek a vidéki embert, aki a természethez közel él, aki állatot tart, veteményest alakít ki és ódivatú dolgokkal foglalkozik (például olvas, vagy templomba jár), megelégszik egy húszéves autóval és a pénzét nem okoscuccokba locsolja. Fáradtatok már el kétkezi munkában? Voltatok már kint egyedül a természetben napokat? Szembenéztetek már egyszer is önmagatokkal úgy komolyan? Volt már olyan, hogy örökkévalónak éreztétek magatokat egy vallási rítus után, vagy éppen létrendileg emelkedettnek egy olvasmányélmény után? Elgondolkoztatok már azon, hogy lehetnétek nemesebbek, jobbak, tisztábbak?
Megvetitek azokat, akiknek fontosabb a valódi szabadság, nem dolgoznak annyit egy multicégnek lelketlenül, és ezért nincs annyi pénzük, mint nektek, akik egy absztrakt, életellenes gólem szolgái vagytok. Tőzsdecápa, hiteltukmáló ügyintéző, lenéző menedzser. HR-s, aki a facebookon csekkolja és szűri ki a “szélsőségeseket” („keresztény, jobboldali, heteroszexuális képződményeket”). Hát, tessék, ti hoztátok létre ezt a világot! Ti, akiknek mindenhez van joguk, de kötelességet és felelősséget képtelenek vagytok vállalni. Ti, akik teljesen érzéketlenek vagytok az emberek szenvedései iránt. Ti, akik mindenkin átgázoltok, csak hogy nektek még több legyen!
Kérdezem én, hogy most mi a helyzet? Megment az “okosélet”? Bemondták az RTL-en a tutit már, mit kell csinálni, hogyan tudtok túlélni? Megírta már az Index, hogy ki fog meghalni és ki nem ebben a pusztulási sorozatban? Nem? Hát, miért nem? Javaslok valamit: ideje lenne megtérni és a Stephen Hawking baromságai helyett jobb lenne, ha mondjuk a szent könyvek felé fordulnátok, ugyanis abban benne van a helyzet tökéletes leírása, sőt a megoldás kulcsa is. Minden Kinyilatkoztatás pontosan ismerteti, hogy Isten megbünteti a hitetleneket és ilyen, a mostanihoz hasonló csapásokkal sújtja őket. A benne lévő történetek nem a múltat mesélik el, nem másokról szólnak, hanem rólunk, rólad, az itt és mostról. Az is benne van az Írásokban, hogy a halál nem megsemmisülés, hanem utána kezdődik csak az igazi élet, ez mintegy átmeneti állapot, felkészülés a túlvilágra. Az igazán félelmetes üzenet az lesz számotokra ezekben, hogy van pokol. Ezzel a ténnyel nézzetek szembe, amíg még nem késő! Azért van ítéletidő, járvány, betegség, baleset, tömegszerencsétlenség, hogy ezzel naponta szembesüljetek, de titeket ez nem érdekel. Nem azért vannak ezek, hogy tudományos folyóiratokat töltsetek meg a sületlenségeitekkel ezekről, hanem, hogy tanuljatok belőle és felkészüljetek a saját halálotokra! Van, aki megpróbálja megérteni a tanítást, és nekik van esélyük túlélni ezt a járványt, még akkor is, ha meghalnak, nektek, ateista modernistáknak viszont nincs esélyetek, még akkor sem, ha esetleg még pár évig itt marad a lelketlen testetek.
És már látom is magam előtt a proletár, ateista és nagyokos hozzászólásokat, miszerint „ez megőrült, a középkorban hiszi magát, hogy babonás módon a pokollal rémisztgessen minket”. Erre csak azt lehet mondani, hogy én akkor is boldogabb és valódibb életet élek, ha véletlenül kiderülne, hogy nincs Isten. Viszont ők egy műéletben kábítják magukat ígyis meg úgyis, és ha a vallásoknak van igaza, aminek ellenkezőjét még senki sem bizonyította be, akkor nagyon csúnya végük lesz…
Felmerül a kérdés, hogy mi a célom ezekkel a gondolatokkal? A liberálisok bosszantása? Kárörvendés? Soraink erősítése és érvelés? Gyűlölködés a modernekkel szemben? Esetleges “frusztrációim” kiélése? Nem. Tollamat a szeretet vezérli, a liberálisok, ateisták és modernek szeretete. Nem a mai értelemben vett álszeretet, ami elnéz minden bűnt és toleráns a deviációkkal szemben. Értük is harcolunk, amikor a sötétség erőivel szállunk szembe. Ennek bővebb megfejtését és továbbgondolását az olvasóra bíznám…
“Az emberek csak akkor veszik észre a krízist és a katasztrófát,
amikor az már szélsőséges járulékokkal jelenik meg:
özönvízszerű áradásokkal, földrengésekkel, járványokkal, éhezéssel.”
László András – Solum Ipsum 388.
(Barcsa-Turner Gábor – Egy harcos gondolatai – Szent Korona Rádió)
HVIM: Pánik helyett ima, liberalizmus helyett fegyelem (frissítve a március 23-29. imával!)
Lélekmentő előadások – Baranyi Tibor Imre: “MEMENTO MORI!” (Emlékezz a halálra!)
The post Egy harcos gondolatai a modernek halálfélelméről appeared first on Szent Korona Rádió.
Forrás:szentkoronaradio.com
Tovább a cikkre »
