Hérodotosz, a „történetírás atyja” a hellén (görög) szájhagyomány alapján vetette papírra egyik elbeszélését őseinkkel kapcsolatban. Ennek a szkíta eredettörténetnek a fókuszában az áll, hogy a korabeli görögök szerint a magyarság – pontosabban a szkíták – egy félistentől származnak. Ha pedig elfogadjuk ennek a mítosznak az igazságtartalmát, akkor annak milyen implikációival számolhatunk?
Az eredeti mondai hagyomány Kolozsvári Grandpierre Endre fordításában olvasható el, én csak röviden foglalom össze.
A görög mitológia egyik legnagyobb alakja, Héraklész, magyarosan Herkules. A félisten azért csak „félig” isteni, mert apja Zeusz főisten, az istenek és a mindenség királya, míg édesanyja Alkmémé tirünszi királyné, aki ember volt. K. Euszebiosz beszámolója szerint Kr.e. 13. században élt.
Szóval, a mi Herkulesünk egyik feladatának teljesítése közben a szkíták földjén találta magát. Mivel ott tombolt az ítéletidő, oroszlánbőrt húzott magára és álomba szenderült. Eközben lovait szó szerint meglovasította egy különös kígyó-asszony, akinek felsőteste emberi, alteste állati volt.
Héraklész lovai keresése közben Hylaia földére vetődött, ahol egy barlangban találkozott az asszonnyal, akivel alkut kötött: a lovaiért cserébe vele kellett hálnia.
Az üzlet kiegyenlítését követően az asszony közölte vele, hogy három fia fog születni tőle. Kérdése pusztán az volt, hogy majd hozzá küldje vagy inkább a saját földjén telepítse le őket.
Héraklész úgy döntött, hogy miután a fiúk felcseperednek, amelyik az ő ott hagyott nyilát képes lesz felajzani és övét felvenni, az legyen annak a földnek a lakója. Aki erre nem képes, azt küldje világgá az anyja.
Héraklész tehát két íja közül az egyiket, valamint az övét és azon egy csészét hagyta ott az asszony-kígyónál.
A fiúk később a következő neveket kapták: Agathyrszosz, Gelonosz, Skythesz.
Csak a harmadik fiú volt képes a próbákat kiállni, s itt most hadd idézzem szó szerint a mondát:
„S ezen Skythesztől, a Herakles fiától származtak skytháknak összes királyai, s ama csésze miatt viselnek máig is a skythák csészéket övükön.”
E mítosz szerint a szkíták és ezzel a magyarok ősapja a félisteni származású Héraklész.
Nem mellékes körülmény, hogy ezt nem mi állítjuk magunkról, hanem a görögök vallják Kr.e. az első évezredben, visszaemlékezvén saját ősi hagyományaikra. (Itt nem árt hangsúlyozni, hogy a Biblia Ószövetségének jelentős része, amit ma sokan megkérdőjelezhetetlennek tartanak, szintén szájhagyományokból kerekedett ki Kr.e. 6. században. Így aki elfogulatlan és képes egy pillanatra félretenni a neki tanított dogmáit, az mindkettőt könnyedén elfogadhatja.)
Ellentétekhez és kételyekhez szoktatott elménk azonnal felvethetné, hogy a Thargitaoszról szóló másik eredetmonda ellentmond a Héraklészről szólónak, hiszen egy népek sem lehet egyszerre két ősapja.
De ez az ellenmondás könnyedén feloldható, ha a szkíta őseinket egy hatalmas népnek tekintjük, amely több törzsből állt. Lásd: törzsszövetség és vérszerződés. Így az egyik tő Thargitaosz vonala, míg a másik vonulat Héraklészé.
Nem beszélve a szkíta-görög rokonságról, amelynek emléke elevenen élt azoknak a helléneknek a hagyományaiban, akik Hérodotosznak a fenti történetet elmesélték.
S akkor még nem értelmeztük a képes beszéd – a mitológiai köntös – mélyebb jelentéstartalmait, hogy tudniillik az efféle mondák egy égi, spirituális vérvonalat írnak le képi nyelven, vagyis ősképeket használnak. Gondoljunk a korábbi cikkben említett égből hullott isteni ajándékokra: eke, iga vagy járom, bárd vagy fokos, valamint ivócsésze vagy csupor. Itt pedig megtaláljuk a következő motívumokat: íj, nyel, bőröv és ivócsésze.
Visszaevezve a történelem vizeire, az agathyrszekről tudjuk, hogy Erdélyben éltek Székelyföldtől nyugatra, majd később nyomuk veszett. Viszont bizonyosan állítható, hogy szkíta nép volt.
A gélonoknak nagyon nehéz a nyomukra bukkanni a történelemben, kivéve a következő feltéttelezést. Az egyik elmélet szerint ugyanis a gélon névben a kelen, és a gél, gall, galata, kelta népnév ismerhető fel. Az ő jelenlétük pedig vitathatatlan szinte egész Európában abban az időben, miként kelta-magyar rokonság is eléggé megalapozott.
Sokkal könnyebb dolgunk van Skythesszel, akinek a neve félreérthetetlenül egybecseng a szkítákéval. A szkíta-magyar rokonságról pedig senkit sem kell meggyőzni, aki őstörténet-kutatással foglalkozik.
Ha behatóbban érdekel a téma, akkor figyelmedbe ajánlom az egyik cikkemet:
A szkíta-magyar ősvallás néhány titka
http://boldognapot.hu/blog/a-szkita-magyar-osvallas-nehany-titka/
Végezetül, Héraklész legkisebb fia, Skythesz kapta tehát anyja földjét, vagyis Hylaiat. De vajon hol találjuk ezt a híres vidéket? A megfejtés Hylaia = Erdély. Erdélyben vált nagyfejedelemmé Szkythesz.
Számos kutató igazolva látja, hogy a fent említett népek kultúrája nyelve, hagyományai, művészet és vallás közös eredettel bírt. Így a kör bezárul. E hagyomány szerint a magyarság igen komoly spirituális, sőt szakrális eredettel bír.
Még egy megjegyzés ide kívánkozik:
Testvérnépeinknél, de az emberiség kollektív tudattalanjában is feltűnik a kígyó mint beavatási jelkép. A kígyó ehelyütt a bölcsesség és az égi erők hordozója. Ennélfogva, amikor Héraklész Erdély egyik barlangjában együtthált egy félig ember, félig kígyótestű asszonnyal, akkor talán isteni beavatást kapott, amiről a hagyomány mitologikusan így emlékszik meg.
Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!
Részt vehetsz programjainkon:
Istentiszteletek http://napvallas.hu/programok/tudj-meg-tobbet-az-istentiszteletekrol-es-ami-mogottuk-van/Aurafejlesztő és Meditációs Klubok http://napvallas.hu/programok/aurafejlesztoi/Főnix-programok http://napvallas.hu/programok/fonix-pHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/fonix-program/”rogram/Egómentesítő kurzusok http://napvallas.hu/programok/egomentesito-kurzus/Karma Oldó Napok http://napvallas.hu/programokHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/karma-oldo-nap/”/karma-oldo-nap/Szer-napok (szent ünnepnapjainkon) https://www.facebook.com/napvallas/?fref=tsÉbresztő Táborok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=tsBel- és külföldi zarándoklatok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!
Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!
Száraz György
Boldog napot!
The post Egy görög történetíró szerint szkíta őseink egy félistentől származnak! appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
