Vajon meddig tarthat a természeti környezetünk, erőforrásaink kizsákmányolása,? S vajon előbb ér el minket a bosszú annál, minthogy – komoly áldozatok árán -, de visszatérünk egy fenntartható, harmonikusabb világba? Alejandro G. Iñárritu, Leonardo DiCaprio illetőleg Tom Hardy cirka két és fél órát hagy nekünk megválaszolni ezeket a kérdéseket, a csütörtökön moziba kerülő monumentális remekművükben.
Őszintén bevallom, nem azzal a szándékkal mentem el A visszatérő című film sajtóvetítésére, hogy elvegyem a kenyerét Gangel Noémi kolléganőmnek, nem is tudtam volna olyan szakszerűen elemezni a filmet, mint ő. Ennek ellenére határozott előzetes elképzelésekkel ültem be a terembe, és nem is kellett csalatkoznom.
A filmkritikánk is feleleveníti a zseniális DiCaprio (aki, ha ezek után sem kap Oscar-díjat, akkor lopok neki egyet) karrierjének egyik legjelentősebb állomását, a James Cameron-féle Titanic című opust. Az 1997-ben készült, 11 Oscar-szoborral kitüntetett dráma hihetetlen részletességgel mutatta be az ipari társadalom bukását; a különböző társadalmi osztályok harcain keresztül egészen a gazdasági szereplők és a politikusok közötti feszültségekig.
Alejandro G. Iñárritu ezzel szemben
egy sokkal zordabb, egyben tisztább világba helyezte története szereplőit, Hugh Glasst, valamint John Fitzgeraldot, a két teljesen különböző férfiút, hogy találjanak választ az emberiség legégetőbb kérdésére
– meddig fosztogathatjuk büntetlenül a természeti erőforrásokat, és mikor csapódunk végzetesen egy jéghegynek (hogy egy pillanatra visszautaljunk a Titanicra).
A texasi prémvadászra, Fitzgeraldra (Tom Hardy) osztották ki a fim negatív szerepét, pedig valójában ő testesíti meg a mai fogyasztói társadalmat. Egy emlékezetes monológjában például így egyértelműsíti az ars poeticáját:
nekem nincs életem, csak bevételem.
Kicsit később, amikor tovább boncolgatja a saját motivációit, feleleveníti:
„apám megtalálta Istent, egy kövér mókus képében (…), és lelőtte azt a nyavalyást”,
hiszen ő csak abban hisz, amit meg lehet ölni, meg lehet enni, el lehet adni. Fitzgerald így különösebb gond nélkül vesz el bármit, életet, állatot, megélhetést.
De nemcsak „amerikai” prémvadászok fosztogatnak, hanem egy csapat francia is részt vesz a kitermelésben. Valószínűleg filmtörténeti pillanat lesz, amikor az indiánfőnök kérdőre vonja a pökhendi gall katonát:
„itt állsz előttem és a becsületről beszélsz!? Mindent tőlünk loptatok.”.
A visszatérőben az indiánok a természeti erőket szimbolizálják, ennek megfelelően léteznek „jók” (akik gyógyítanak, élelmet adnak), és „rosszak” (akik végeznek a betolakodókkal). Iñárritu egyébiránt ezt a kettősséget alkalmazza a klasszikus környezeti elemekkel, fákkal, folyóval is – a minket körülölelő ökoszisztéma egyszerre éltető és pusztító is.
Fontos megemlíteni (nem spoiler-veszély), hogy analógiánknál maradva, a természet zabolátlan pusztítása azzal kezdődött, hogy az ember belenyúlt az addigi harmonikus ökológiai rendszerbe (fehér emberek elrabolták az indián főnök lányát, aki elindul a keresésére, és bosszút áll a betolakodókon), így felborítva a kényes egyensúlyt.
Azonban a legnagyobb harc Glassra vár, akinek nemcsak a külső, fizikai megpróbáltatásokat kell túlélnie, de szembe kell néznie saját múltjával, és jelenével is. Ugyanis ő ezen a tájon, indiánok között nőtt fel, mégis a kizsákmányolókat (prémvadászokat) segíti nyomolvasóként.
Teszi ezt annak ellenére is, hogy őslakos feleségével egy katona végez, mikor a hadsereg felégeti az indiánok kunyhóit.
Ez a szembenézés viszont óhatatlanul is konfrontációt okoz, főleg azok után, hogy az indiánok támadása miatt Fiztgeraldék csapata nem csupán megtizedelődött, de még a prémeket, így a bevételüket, megélhetésüket is elvesztette.
Azt nem fogom elárulni, hogy a filmben Glass vagy Fitzgerald győzedelmeskedik-e, vagy végül esetleg mindkettő elbukik, ugyanakkor arra figyeljenek, hogy ki fogja a filmben beteljesíteni a világunk sorsát – fontos üzenet!
DiCaprio ezekkel szavakkal vette át a legjobb főszereplőnek járó Golden Globe-díjat (A visszatérő a legjobb rendezésért, és a legjobb drámáért is bezsebelt egy-egy aranyglóbuszt):
„szeretném megosztani ezt a díjat filmben bemutatott ősökkel és minden bennszülött közösséggel a világon. Itt az ideje, hogy megismerjük a történelmüket és megvédjük az őslakosok földjeit a nagyvállalatok érdekeivel és azokkal szemben, akik ki akarják őket zsákmányolni”.
Ui.: férfi olvasóinknak üzenem, lesz majd benne egy jelenet a Rambo III-ból is. Tényleg!!!
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
