Az országfásítási program eredményeiről számolt be az agrárminiszter az Országgyűlésben. Nagy István arra is választ adott, hogy miért kellett kivágni a bátorligeti Fényi-erdő fáit.
Riasztó eredménnyel zárult az a nemzetközi kutatás, amelynek résztvevői, köztük a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai 73 ezer tanulmányt vizsgáltak meg a biodiverzitásról – mondta napirend előtt Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.
Az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint a természetes élőhelyeken. A legnagyobb veszteséget a gerincesek, a kétéltűek, hüllők és emlősök szenvedik el. A sokféleség csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, ami negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését, és akár éppen azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, amelyek nélkül a ma ismert emberi civilizációnk sem tud működni. A Föld élővilágának védelme tehát nem pusztán morális kérdés, azért szükséges, mert különben a mi emberi társadalmunk sem tud fennmaradni – hangsúlyozta a politikus az Országházban.
Egy fa kivágása mindig sokkal nagyobb zajt kelt, mint 100 hektár erdő növekedése – kezdte válaszát Nagy István agrárminiszter, jelezve: a kormány a legnagyobb országfásítási programot hajtja végre Európában, ami során 24-ről 27 százalékra emelik az ország fával borított területeinek az arányát. „Mindent elkövetünk azért, hogy ne csak gazdasági célból, ne csak a gazdák, ne csak az állami erdészetek pályázzanak erre, hiszen a legnagyobb forráskerettel hirdettük meg az erdők fenntartását, minőségi javítását és a telepítésének a pályázatát” – fogalmazott a tárcavezető, emlékeztetve, hogy 310 milliárd forintot biztosított az állam ennek a végrehajtására.
Szabó Rebeka egy konkrét erdőirtást is szóvá tett. Az agrárminiszter erre reagálva kijelentette, hogy a bátorligeti fényerdő nem védett terület, ott a fákat a rossz egészségi állapotuk miatt kellett kivágni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
