Egy év alatt több mint 50 százalékkal nőtt a gyilkosságok száma – a statisztikákból trendszerű változás látszik

Egy év alatt drasztikusan emelkedett az emberölések száma. A szociálpszichológus szerint a koronavírus-járvány (például a lezárások pszichológiai és gazdasági hatásai miatt – a szerk.), a háború és az energiaválság miatti állandó bizonytalanság termeli ki a különböző lelki eredetű betegségeket, míg a kriminológus úgy vélekedik, hogy az emberek lelkiállapotát, a társadalmi feszültségeket nem lehet egyértelmű összefüggésbe hozni a gyilkosságok és más erőszakos bűncselekmények számának emelkedésével – írja az index.

Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) adatai szerint tavaly drasztikusan nőtt az emberölések száma. Míg 2018-ban 97, 2019-ben 141, 2020-ban 203, 2021-ben 154 (ezen nyilván a járvány segített – a szerk.), addig

Még aggasztóbbak a fővárosi bűnügyi adatok, hiszen a tavalyelőtti 25 emberöléshez képest 2022-ben duplájára, ötvenre nőtt a gyilkosságok száma. Különösen sok családon belüli erőszakos bűncselekmény történt.

Kiszámíthatatlanság és kifeszült idegek

Csepeli György szociálpszichológus a Hit rádiónak adott interjújában kiemelte, hogy a mostani problémák a Covid-járvánnyal kezdődtek, amiből még fel sem tudtunk lélegezni, és jött a háború, majd az energiaválság és az ezzel járó teljes kiszámíthatatlanság. Az állandó bizonytalanságban már a következő napot is nehéz megtervezni, ez pedig szorongással tölti el az embere­ket nem csupán Magyarországon, hanem egész Európában. Csepeli György szerint ezek a körülmények hozzájárulnak a különböző lelki eredetű betegségek kialakulásához, nő a depresszió és az öngyilkosságok száma, de – ahogy fogalmazott, és ahogy azt a bűnügyi statisztikák is mutatják – tetemesen gyarapodott a családon belüli erőszakos esetek száma is.

– hangsúlyozta Németh Zsolt kriminológus a Hetek című hetilapban (ez is a Fidesz kedvenc szektájáé, mint a Hit rádió és az ATV – a szerk.). A szakember úgy látja, hogy nagyon sokat számít az emberek lelkiállapotát tekintve a közhangulat, mekkora a feszültség egy adott társadalomban, ennek ellenére szerinte ezeket az okokat nem lehet egyértelműen összefüggésbe hozni a gyilkosságok és más erőszakos bűncselekmények számának növekedésével.

Nem az eltűntekkel trükköznek

Vannak olyan feltételezések, hogy még ennél is sokkal rosszabb képet festene a bűnügyi statisztika, ha a rendőrség nem rejtene az eltűnési esetek közé egyes emberöléseket. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) adatai azonban egyértelműen cáfolják ezt a hipotézist, hiszen az eltűnések miatt elrendelt körözések száma régóta stagnál, évente hazánkban mintegy húszezer eltűnt személyt keresnek. Ezen belül nem változott érdemben a 90 napnál régebben keresett felnőtt eltűntek száma sem, mert a számuk már évek óta 800 és 825 között alakul.

A NEBEK szerint az alábbi ügytípusok fordulnak elő a körözési rendszerben:

A kés vezeti a slágerlistát

Az is sokat elárul egy társadalom mentális állapotáról, hogy milyen eszközöket használnak az elkövetők bűncselekményük végrehajtásához. Ebből a szemszögből nézve például a január 12-i rendőrgyilkosság elkövetője egyáltalán nem lóg ki a sorból: Magyarországon ugyanis évtizedek óta a kés a leggyakoribb gyilkos eszköz.

Dobó István A Dél-Alföldön elkövetett emberölések kriminológiai jellemzői című értekezésében rámutatott arra, hogy az ötvenes években a tettesek többsége zsebkéssel vagy konyhakéssel követte el a bűncselekményt. A szerző 1951 és 1962 között több mint négyezer elkövető ügyét tanulmányozta át, és arra a következtetésre jutott, hogy az elkövetés eszköze – az előre kitervelt módon elkövetett emberölések kivételével – az esetek túlnyomó részénél meghatározta az elkövetés módját, mivel

Az elkövetési eszközt a tettesek több mint a fele hordta rendszeresen magánál. Az országos átlaghoz képest az eltérés a községekben és különösen a tanyákon lakó tettesek életmódjával, szokásaival függött össze. A leggyakoribb eszköz a zsebkés volt, amelyet a konyhakés, a karó, a dorong és a vasvilla követett. A dél-alföldi adatok abban tértek el az országos és az ismert külföldi adatoktól, hogy a tettesek lőfegyvert, mérget nem használtak az elkövetéshez.

Az Országos Kriminológiai Intézet ötven évvel később végzett vizsgálata csak részben hozott más eredményt. A kriminológusok a 2000 és 2012 közötti, több ember sérelmére elkövetett emberölések vizsgálata során összesen 231 ügy aktáit nézték át, és arra jutottak, hogy a gyilkos eszköz 31 százalékban kés, bicska volt, míg 23 százalékban lőfegyver és 9 százalékban balta.