Egy erős nő belső emigrációban Juhász Katalin2024. 12. 11., sze – 07:29
A pozsonyi Pavol Országh Hviezdoslav tavaly érdekes projektbe kezdett: a városhoz kötődő jelentős személyiségekről íratnak darabokat, és mai köntösben viszik színre őket. Holnap, december 12-én Varga Anikó főszereplésével A pozsonyi szív (Bratislavské srdce) című előadást mutatják be. A történet egy magyar-német származású, igazi pressburgerről szól, akinek életébe alaposan beleavatkozott a kommunista hatalom.
Günther-Mayer Erzsébet Pozsonyban született 1905-ben, festészetet és művészettörténetet tanult szülővárosában, majd Bécsben is. 1929-ben a zlíni a Baťa vállalatnál helyezkedett el grafikusként, de édesanyja súlyos betegsége miatt visszatért Pozsonyba. Több múzeumban dolgozott, társalapítója volt a Szlovák Nemzeti Galériának, segédkezett a lőcsei múzeum megalapításában.
A második világháború után német nemzetiségű férjét, Erich Günther jogászt három hónapos kisfiukkal együtt ki akarták telepíteni Csehszlovákiából. Ezt sikerült megakadályozni, de 1949-ben a férfit letartóztatták az amerikai főkonzulátusnak végzett munkája miatt, és pár nappal később a börtönben agyonverték. Erzsébetet Betlérbe száműzték, a kastély és a krasznahorkai vár gondnoka lett. Rendbe tette a leltárt, lelkesen dolgozott a két épület megmentésén, miközben államellenes tevékenységgel kapcsolatos vádakkal és feljelentésekkel kellett szembenéznie. Három év után visszahívák Pozsonyba tanítani, Kilenc éven át egy kis, komfort nélküli kollégiumi szobában élt tizenéves fiával. A szűkös tér, amelyben létezni kényszerült, nem akadályozta meg abban, hogy szellemileg gazdag és szabad életet éljen, megőrizve a művészet iránti szeretetét. Nyugdíjba vonulása után, 1973-ban a Képzőművészeti főiskola épületéből kilépve elütötte egy autó. Egy héttel később belehalt sérüléseibe.
A pozsonyi szív szerzője Anna Grusková, az előadást Mariana Luteránová rendezte, aki szerint ez nemcsak egy erős nő története, hanem képet ad a normalizáció időszakáról is. „Az új rendszer elvette tőle a férjét, a lakását, megakadályozta, hogy megkapja azokat a tudományos elismeréseket, amelyeket kétségtelenül megérdemelt volna. És ő mégsem tört pálcát a nemzet fölött. Fáradhatatlanul dolgozott kulturális örökségünk megismerésén, megőrzésén. Története számos témát vet fel. Például a nők társadalmi helyzetének témáját, a nemzeti identitás témáját, de az emberség témáját is. Hogyan lehet embernek maradni egy embertelen rendszerben? Günther-Mayer Erzsébetnek ez sikerült. És ma ilyen hősökre van szükségünk”.
A további szerepekben Peter Kadlečík, Kristína Tormová, Henrieta Mičkovicová és Alexandrer Maďar látható, közreműködik a Paper Moon Trio énekegyüttes. A zeneszerző Ľubo Burgr, a színpadi mozgásért Ladislav Cmorej felelt, a díszletet- és a jelmezeket Eva Kudláčová-Rácová tervezte.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
