A 907-es pozsonyi csatában az Árpád fejedelem vezette magyarok visszaverték a túlerőben lévő német csapatok támadását. A rendezvényen Arany Nyílhegy-díjjal kitüntetett Magyar Attila főszervező elmondta, az immár tizedik alkalommal megszervezett történelmi íjásztalálkozóra a Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek vendégek. A résztvevők hónapok óta gyakoroltak a megmérettetésre, hiszen a szokásostól eltérő kihívások is vártak rájuk: míg a versenyeken az íjászoknak jellemzően 10-15 méter távolságból kell eltalálniuk a célt, itt előfordult, hogy 40 vagy akár 100 méterre is kellett lőniük.
A csatajelenet első részében az egymás melletti felsorakozó, tizedekbe rendeződő íjászok célzott lövéseket adtak le az ellenséget jelképező hajóhadra. Ezután a gyalogos harcosok mérték össze erejüket és ügyességüket, előbb két csapat ütközött meg egymással, majd kisebb csoportok csaptak össze, végül a szemtől szembe küzdelmek következtek.
A rendezvény leglátványosabb része a világ legnagyobb hagyományőrző íjász együttlövés gyakorolta volt, amikor a több mint ezer résztvevő egyszerre árasztotta el nyílvesszőivel a nyugatiak táborát.
907-ben Gyermek Lajos keleti frank király parancsára hatalmas bajor, sváb haderő vonult fel a magyarok ellen. A legendárium szerint százezren lehettek, de a mértékadó becslések szerint is többszörös túlerőben voltak a magyarokkal szemben. A kisebb magyar lovascsapatok már a határvidéken, a gyepükön is meg-megtámadták a bajor csapatokat, ezzel lassítva felvonulásokat a Duna két partján. A végső összecsapás pedig a mai Pozsony közelében volt. A csata pontos menetéről keveset tudni, de a magyarok fölényes győzelmet arattak a túlerőben lévő ellenség fölött, a legenda szerint azonban súlyos árat fizettek érte, Árpád fejedelem halálos sebet kapott.
Hunhír.info – MTI
Fotó: Marjai János – MTI
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
