Heves viták kereszttüzében áll az európai emissziócsökkentési terv, amelynek egyik legfontosabb pillére a belső égésű motorral rendelkező új autók értékesítésének 2035-ös betiltása. Bár az európai autógyártók évekkel ezelőtt elfogadták a célt (óriási politikai nyomásra), mostanra egyre többen csatlakoznak a szkeptikusok táborához, és a feltételek újratárgyalását sürgetik. A vita hamarosan csúcspontjához érkezik, amikor az iparág vezetői és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tárgyalóasztalhoz ülnek.
A fordulatot Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója és az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke robbantotta ki, aki néhány nappal ezelőtt egyszerűen „irreálisnak” nevezte a 2035-ös céldátumot. Álláspontja szerint az autóipar teljesíteni tudja az átállást, de ehhez megfelelő támogatásra van szükség a tagállamok részéről, ami eddig elmaradt.
250 milliárdos kiadás eredmény nélkül
Az autógyártók az elmúlt években mintegy 250 milliárd eurót fektettek a fejlesztésbe és a gyártókapacitások átalakításába. Az eredmények azonban egyelőre felemásak: az akkumulátoros elektromos személyautók piaci részesedése alig 15 százalékos, a kisteherautóké 9, a tehergépjárműveké pedig mindössze 3,5 százalék. Az iparági szereplők szerint a gyenge kereslet egyik fő oka a töltőinfrastruktúra lassú kiépülése.
A gyártók arra is emlékeztetnek, hogy a tilalom elfogadásakor még teljesen más gazdasági környezettel számoltak. Azóta a koronavírus-járvány, az energia- és chipválság, valamint a logisztikai láncok szakadozása is súlyos károkat okozott.
Källenius egy nyílt levélben figyelmeztette a Bizottság elnökét, hogy a jelenlegi körülmények között a szigorú CO2-célok teljesítése veszélybe sodorhatja az egész szektort, amely Európában több mint 13 millió embernek ad munkát és a kontinens GDP-jének 7,5 százalékát termeli meg.
Nem egységesek a gyártók sem
Az autóipar azonban nem egységes a kérdésben. Míg a nagy német gyártók a szabályok enyhítését szorgalmazzák, addig mások kitartanak az eredeti terv mellett. Ilyen a francia Peugeot, amely a szabályok túl gyakori változtatását kifogásolja. Hasonló véleményen van a Kia európai vezetője, Marc Hedrich is, aki megerősítette, hogy cége a 2035-ös céldátum teljesítésére készül.
Ez nem gazdasági, hanem politikai-ideológiai vita lesz
A közelgő brüsszeli találkozón óriási a tét. A Bizottságra nemcsak az autóipar, hanem saját pártcsaládja, az Európai Néppárt, valamint más konzervatív és patrióta politikai erők is nyomást gyakorolnak. Az ACEA konkrét javaslatokkal érkezik: további ösztönzőket, a bürokrácia csökkentését és beruházásokat sürgetnek az európai akkumulátor-ellátási láncba, amelyet jelenleg szinte kizárólag Kína ural.
Sajtóinformációk szerint két konkrét kompromisszumos javaslat is az asztalra kerülhet. Az egyik szerint a tilalom nem a forgalomba helyezett új autók 100 százalékára, hanem csak a flotta 90 százalékára vonatkozna.
Kipufogós elektromos autó?
A másik, ennél is meglepőbb felvetés egy olyan technológia európai engedélyezése, amely eddig elképzelhetetlen volt: az úgynevezett hatótávnövelővel (range extender) ellátott elektromos autó. Ebben az esetben egy kisméretű benzinmotor nem a kerekeket hajtaná, hanem generátorként működve töltené az akkumulátort, ezzel megszüntetve a felhasználók egyik legnagyobb félelmét, a „hatótáv miatti parát”.
Ez a megoldás Kínában már népszerű, és lehetővé tenné az autógyártók számára a motorgyártás egy részének megtartását, valamint a drága, nagy akkumulátorok helyett kisebbek beépítését. Más kérdés, hogy a javaslat képes-e érdemben növelni az elektromos autók részesedését a piacon, vagy egy újabb sehova se vezető kiadásnövelést jelent majd.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jacquelyn Martin
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
