Egy csúnya zsidó mondaná meg, hogy mi a nők szerepe Magyarországon

Egy csúnya zsidó mondaná meg, hogy mi a nők szerepe Magyarországon

Nemi megkülönböztetés van Magyarországon, a kormány pedig a konzervatív értékek mögé bújtatja a nők megkülönböztetését – állítja az ENSZ egy jelentésében. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ugyanakkor úgy látja: az ENSZ-munkacsoport tagjai olyan sztereotípiákkal érkeztek, amelyekből akkor sem igazán engedtek, amikor ezeket tényszerűen tudták cáfolni.

„Ezért nem volt érdemes ilyen hosszú utat megtenniük és ellátogatniuk Magyarországra” – jelentette ki az M1 műsorában Novák Katalin.

„Ha a tényadatokra sem nyitottak, vagy ha 2-3 évvel ezelőtti adatokból dolgoznak, és egyszerűen nem vesznek tudomást az azóta is bekövetkezett változásokról, akkor nincs értelme azt mondani, hogy ez egy tényfeltáró csoport” – fogalmazott az államtitkár.

A zsidó vádak

Május 17. és 27. között első alkalommal vizsgálódott Magyarországon az ENSZ szakértői csoport. Frances Raday, a csoport vezetője (aki egészen véletlenül a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora – a szerk.) kijelentette: az antidiszkriminációs jogszabályi rendelkezések megvalósítása nem elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban is kiküszöbölje a nemi alapú diszkriminációt.


Ez a csúnya zsidó mondaná meg, mi a nők szerepe Magyarországon

A nők és férfiak közötti társadalmi különbség indexe (gender gap) szerint komoly lemaradásban van Magyarország: 145 ország közül a 99. helyen áll – mutatott rá.

Mint mondta, a nők jelentős mértékben háttérbe szorulnak a politikai életben, hiszen a parlamenti képviselőknek mindössze 10 százaléka nő, a kormány tagjai között pedig egy nő sincs. Ennek hátterében "a nők mindent átható, nyilvánvaló sztereotipizálása áll" – fogalmazott.

A munkacsoport vezetője szerint az oktatásban is elmozdulás tapasztalható a konzervatív családi értékek irányába. Az új tankönyvek több sztereotípiát is tartalmaznak a női és férfi szerepekkel kapcsolatban, a nőket szinte kizárólag feleségként és anyaként mutatják be – közölte.

A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy több olyan intézkedést is bevezettek, amelyek megkönnyítik a munka és a családi élet összeegyeztetését. A kormány azonban – annak ellenére, hogy elismeri a nők igényét a munkavégzésre – politikáját "a nők mint háztartásbeli, ideális esetben háromgyermekes anyák idealizálására alapozta, ezzel pedig lehetetlen dilemma elé állítja" őket – mondta.

Asztalra csapás helyett magyarázkodik a minisztérium

A jelentésre az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága közleményében úgy reagált: az ENSZ munkacsoportja "egyoldalúan, esetenként eltorzítva" mutatja be azokat az intézkedéseket, amelyekkel az állam évek óta támogatja a magyar nőket.

Álláspontjuk szerint a csoport azt állítja, hogy a kormány a nőket csak háztartásbeliként és családanyaként idealizálja. Ezzel szemben állnak a kormányzat elmúlt években tett intézkedései – írták -, így "a női foglalkoztatás jelentős bővítse, az ezt segítő gyed extra bevezetése, a gyermekek nappali ellátását biztosító intézményrendszer fejlesztése vagy akár a Nők40" program.

Hangsúlyozták: a kormány továbbra is elkötelezett a nők támogatása mellett, aminek elengedhetetlenül fontos eleme a segítségnyújtás a munka és család egyensúlyának kialakításában.

(Híradó)

Feminizmus: zsidó harc a nőiesség ellen (II. rész) – Femen, Pussy Riot és a nők elárulása

Transzneműség, genderelmélet – napjainkban újult erővel zülleszt az évszázados zsidó szexológia


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »