Kedves kollégám, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója, Molnár György vív ádáz harcot évek óta egy bosszantóan helytelen szóhasználati forma ellen. Nem spórolva a fáradságot ír valamennyi közszereplőnek, akitől helytelenül hallja e formát, és magyarázza el mibenlétének különbségét a magyar és a magyarországi között.
„Leveleimben azt szoktam leírni, hogy ez a meggyökeresedett szóhasználat azt fejezi ki és szó szerint azt jelenti, hogy minden magyar csonkaországunk jelenlegi határain belül él, miközben köztudomású, hogy a magyarok mintegy egyharmadára ez nem igaz.
Másik megközelítésben sajnos ez azt a Kádár rendszerben a magyarországi emberek tudatába kőkeményen beépített szemléletet sugallja, hogy csak az a magyar, aki az országban él, ami különösen fájdalmas a külhoni magyarságnak. Nem csoda, ha ezek után továbbra is sokan románozzák, szlovákozzák, stb. a szomszédos államokban élő nemzettársainkat.
Ezek után hiába hangsúlyozza a hivatalos kormányzati nemzetpolitika, hogy nincs különbség magyar állampolgár és magyar állampolgár között, hiszen a közbeszédben ez nem tükröződik, sajnos a napi kormányzati kommunikációban sem” – mondta el ennek kapcsán Molnár György.
Hány és hány ilyen hírt hallunk, olvasunk ugye, nap mint nap? Már észre sem vesszük, hogy mennyire helytelen forma ez, ami a magyar nemzetegyesítés több mint tíz éve tartó folyamatába egyszerűen semmiképp sem illeszkedik bele. Ugyanis, ha elfogadjuk – márpedig elfogadjuk –, hogy a magyar nemzet határai nem esnek jelenleg egybe az ország határaival, és azokon kívül a Kárpát-medencében több mint 2 millió, szerte a világban pedig mégegyszer ennyi magyar ember él, akkor jobban oda kellene figyelni a pontos szóhasználati fogalmazásmódra is. Ugyanis bele sem gondolunk, hogy ezzel gyakorlatilag milliókat rekesztünk ki.
Mivel, ha azt mondja valaki, hogy a „magyarok XY hányada úgy gondolja…”, akkor azt feltételezhetjük, hogy az egyetemes magyarság számarányából van vonva ez a hányad. Ugyanez vonatkozik arra is, amikor a miniszterelnök arról értekezik pl., hogy egy-egy kormányzati intézkedés „minden magyar háztartásba eljuttat valamit” Tehát Felvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára, Délvidékre vagy a diaszpórába is? Tehetjük fel ennek hallatán jogosan a kérdést.
Nyilvánvalóan mindkét esetben a közlő a jelenlegi Magyarország területén élőkre gondol. Éppen ezért kellene alkalmazni a magyarországi formát, az általános magyar helyett. Ezzel ugyanis akarva, akaratlanul folytatjuk azt a nemzetvesztő gondolatiságot, amivel a Rákosi/Kádár rendszer beláthatatlan károkat okozott az egyetemes, mindenkori magyar néplélekben. És sajnálatos módon egy-egy ilyen kijelentéssel kizárjuk a közös gondolatból a határon túli magyarságot, amit ugyebár 2010 óta alkotmányban rögzítettek, hogy a magyar nemzet szerves és természetes részét képezi. Vagyis a fent megjelölt fogalmazásmódot egyenesen alkotmányellenesnek is tekinthetjük.
Csak a tisztánlátás kedvéért, ezen észrevétel egyáltalán nem kákán is csomó keresése, vagy szándékos kukacoskodás, csak egy apróságnyi lóláb, ami sajnos még mindig kilóg… Mivelhogy senki nem vonja kétségbe, hogy pl. a miniszterelnök intézkedéseinek elsősorban a magyarországi háztartásokba kell eljuttatni a különböző tárgyi javakat (pl. az internethasználatot) vagy, hogy a Publicus a Magyarországon élők körében végezte a statisztikai felmérést.
Mindazonáltal felmerül ezzel egy további probléma is. A Magyarországon élő nemzetiségi kisebbségeknek (cigány, szlovák, német, román stb.) vajon hogy kell ezt értelmezniük? Az ő háztartásaikra talán nem vonatkoznak az adott intézkedések, vagy a felmérésekbe az ő véleményük nem számítódik bele? Hiszen ha azt mondják, hogy minden magyar háztartás, vagy hogy a magyarok véleménye, akkor egy öntudatos sváb, roma vagy szlovák, azt mondhatja, hogy ők ebbe a fogalomkörbe nem tartoznak bele…
Nyilvánvalóan nem erről van szó, de a helytelen szóhasználati forma őket is kizárja a közlésből, így gyakorlatilag nem csak a határon túli magyarság van ezáltal megtagadva, de a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek is.
Persze ámítás lenne azt hinni, hogy ez csak az anyaországban megfigyelhető jelenség. Nézzünk mélyen magunkba mi felvidékiek is, hogy hányszor mondjuk amikor valami történik Magyarországon, hogy a „magyaroknál”. Mintha csak saját magunkat zárnánk ki a nemzet fogalmából. És bár sértődve kérjük ki, amikor Magyarországon leszlovákoznak, mégis azt mondom, semmivel sem különb az, amikor mi őket „magyarozzuk”.
Ahogy a fenti példák, úgy ez is természetesen csak egy rossz beidegződés, aminek megvan a történelmi kontextusa. Épp ezért kell meghaladni végre!
Ezúton is kéretik mindenkit, az illetékeseket különösen, ezen szempontokat figyelembe venni, amivel tehetünk egy újabb lépést a 100 éves Trianon-trauma feloldása és megoldása felé vezető úton. Isten minket úgy segéljen!
További példák a teljesség igénye nélkül:
Médianéző:
„Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek a legszegényebb magyar nyugdíjasok”
„A magyarok kétharmada igazságtalannak tartja a gyöngyöspatai kártérítést”
„2050-ig eltűnhet a magyarok egytizede”
Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért:
„A magyar emberek a családban, a gyermekekben látják a jövőt, és úgy gondolják, hogy a környezeti problémákat is megoldhatja a gyermekvállalás.”
Alapjogokért Központ:
„A magyar felnőtt lakosság 54 százaléka elégedett a koronavírus-járvány alatt bevezetett kormányzati egészségügyi intézkedésekkel.”
Nézőpont Intézet: „Már több mint a magyarok kétharmada (69 százalék), tehát öt és félmillió ember tervezi beoltatni magát…”
Századvég:
„A magyarok közel kétharmada szerint szükségtelen a jelentős sebességcsökkentés a fővárosban.”
“A magyarok 76 százaléka indokoltnak tartja az EU működésének reformját.”
Pulzus Kutató: „A magyarok 35 százalékának csökkent a jövedelme január és május között.”
portfolio.hu: „A 20 és 29 év közötti magyar férfiak 78,9 százaléka, a nőknek pedig 65 százaléka lakik a szüleivel…”
napi.hu: „Minden negyedik magyarnak keletkezett egészségügyi problémája a veszélyhelyzet idején felfüggesztett egészségügyi ellátások miatt.”
A Kossuth Rádió, Jó reggelt Magyarország c. műsora:
„Idén Görögország a magyarok kedvenc utazási célja.”
„A magyarok több mint fele belföldi utazást tervez.”
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
