Soros György megtestesíti mindazt, amit a mögötte állók akarnak tenni a világgal
Nemrég a Karc FM rádió Civil Kör című műsorában voltam vendég, s a témák között szerepelt Márki-Zay Péter vallomása arról, hogy a mozgalma a választások előtt megalakult Action for Democracy nevű alapítványtól kapott hatalmas pénzügyi támogatást az Egyesült Államokból, még a választások után, júniusban is, a teljes összeg pedig megközelítheti a kétmilliárd forintot.
A Magyar Nemzet jóvoltából arra is fény derült, hogy ezt az alapítványt bizonyos Korányi Dávid vezeti, aki – rengeteg fontos nemzetközi megbízatása mellett – éppenséggel Karácsony Gergelynek is a külpolitikai főtanácsadója volt. De az alapítványt támogatja nagyon sok fontos globalista és liberális személyiség, köztük Kati Marton is, aki szoros és jó kapcsolatot ápol Soros Györggyel és fiával, Alexander Sorossal. (Nemrég Schiffer András ecsetelte alaposan az alapítványhoz kötődő díszes globalista társaságot.)
A műsorban azt próbáltam részletezni, hogy Korányi Dávid szinte minden egyes – döntően globalista szervezeteknél betöltött – pozíciójában megtalálhatjuk a Gyuri bácsihoz vezető szálakat, nem beszélve arról, hogy Korányi Dávid Bajnai Gordon – és persze Gyurcsány Ferenc – embere, előbbi kormányában is külpolitikai tanácsadó volt, Bajnainál pedig szakállamtitkár. Bajnai Gordon egyik legfontosabb tulajdonsága pedig az, hogy ezer szálon kötődik Gyuri bácsihoz, többek között a Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR), de számos más projektben működtek már együtt.
Jól tudjuk, hogy a Soros-féle hálózat 2021 őszétől Márki-Zay felé fordult, s neki adott meg minden támogatást ahhoz, hogy legyőzze a Gyuri bácsi által gyűlölt Orbán-kormányzatot. A döntésén lehet lamentálni, az okokat keresni, főleg utólag, ismerve Márki-Zay meglehetősen harmatos szereplését, de hát ezt a Soros-birodalom sem tudhatta előre. Viszont tény, ha utólag visszaemlékszünk, Márki-Zay előtt 2021 októberétől sorban nyíltak meg a szereplési lehetőségek a nemzetközi, globalista-liberális médiavilágban, sorra-rendre adhatott interjút vezető orgánumoknak, többek között a CNN-nek, amerikai, angol, német médiumoknak. A globalista kapuk szélesre tárultak előtte…
Később pedig Londonban találkozott Bajnai Gordonnal, valamint azzal a Timothy Garton Ashsel is, aki az egyik legismertebb angol liberális történész, egyben a Londoni Királyi Külügyi Intézetnek, valamint – most láss csodát! – a Külkapcsolatok Európai Tanácsának is a tagja, akárcsak Bajnai és Korányi. Utóbbi szervezetet egyébként Gyuri bácsi alapította 2007-ben, s leginkább az Európai Unió föderalista, globalista mélyállamaként írnám le.
A kép tehát összeáll: e háttér után nincs abban semmi meglepő, hogy Korányi Dávid vezetésével, Kati Marton támogatásával létrejön a választások előtt egy amerikai alapítvány, s brutális pénzekkel támogatja Márki-Zay, rajta keresztül pedig a teljes összefogott baloldal kampányát. (A támogatás jogi következményeinek kivizsgálása nem dolga, hanem kötelessége a magyar ügyészségnek! – csak zárójelben mondom.)
Ezeket említve a műsorban, konklúzióként levonva annyit mondtam, a napnál is világosabb, hogy Soros György és hálózata hatalmas összegeket áldozott arra, hogy Orbán Viktort eltávolítsa a hatalomból. Ráadásul ez nem annyira meglepő az ő esetében, hiszen nemcsak Magyarországon avatkozott és avatkozik be a választásokba, hanem megtette ezt már számos országban, Ukrajnától kezdve Észak-Macedónián át Bulgáriáig és így tovább…
Ezen a ponton szólalt meg a műsorban Pesti László barátom, s arra figyelmeztetett, hogy nem helyes állandóan csak Soros nevét emlegetni a globális beavatkozások kapcsán. Ugyanis megítélése szerint Soros ugyan nem jelentéktelen tagja a globális pénzügyi elitnek, de nem is a meghatározó tényezője, hanem inkább egy fontos végrehajtója a globális elit akaratának; előretolt bástya, a globális elit ökle – tenném én hozzá. Pesti Laci kénytelen volt azzal szembesülni, hogy a vita összes résztvevője, jómagam is, tökételesen egyetértettem vele.
Ez így van: Soros fontos alak, de nem a leginkább meghatározó a világ sorsának alakításában. Ideje tehát tisztázni: hát akkor ki a leginkább meghatározó alak? Vagy kik a leginkább meghatározó alakok a globális elitben, akik a világ lakosságának 0,1 százalékát vagy még kisebb kört tesznek ki, ám a világ vagyonának akár hetven százalékát is birtokolják? Nem szívesen nézünk szembe ilyen kérdésekkel.
Szóval: Gyuri bácsi, amikor még nem volt „bácsi”, hanem kezdő a pénzpiacokon, az első cégével, a Quantum Founddal azonnal hatalmas vagyonokat szerzett. De ez nem volt véletlen: mögötte állt a Rothschild-ház. Érdemes néhány tényt figyelembe vennünk. Az eredetileg frankfurti Rothschild család meggazdagodásának története az 1700-as évek végére, az 1800-as évek első felére vezethető vissza, de ennek részleteibe most ne menjünk bele, mert a történet hosszú és bonyodalmas.
Ami talán a legfontosabb, az az, hogy a Rothschildok hathatós közreműködésével 1913 decemberében átvertek egy törvényt az amerikai kongresszuson, amelynek végeredményeként megalakult a Fed, a Federal Reserve Center, amely az USA központi bankja lett mint magánbank (!). Ez a magánbank irányítja azóta is az amerikai pénzügyeket, mögötte a hírek szerint három bankárdinasztia áll: a Rothschild, a Rockefeller és a Morgan, ám ezek közül is a legnagyobb és leghatalmasabb a Rothschild. A Fed „gyártja” a pénzt, amit kölcsönöz az Egyesült Államok kormányának, amely a tartozás fejében kamatot fizet, s így eladósodik a Fednek. Nyilvánvaló, hogy az állam kiszolgáltatottjává vált a magánbankoknak, s gyakorlatilag ez a helyzet száz év óta sem változott meg.
Bár a kezdeteknél és később is voltak amerikai elnökök, akik felismerték a veszélyt, azt mégpedig, hogy az országukat nem a választott politikusok, nem az elnökök irányítják valójában, hanem a bankárdinasztiák, s ez annyit jelent, hogy a demokrácia nem más, pusztán egy hatalmas látszat, az emberek azonban a mai napig nem értik a pénz- és bankrendszer szörnyű igazságtalanságait.
1865-ben Abraham Lincolnt meggyilkolták, miként 1963-ban John F. Kennedyt is Dallasban. Lincoln 1864-ben azt mondta: „Két nagy ellenfelem van, a déli hadsereg előttem és a pénzügyi intézmény mögöttem.” Kennedy pedig egy híres rádióbeszédében szólt a titkos háttérhatalomról 1961-ben. Ezt még eltűrték, de azt nem, hogy 1963-ban aláírta a 11 110-es számú végrehajtó felhatalmazást arról, hogy a bankjegykibocsátás joga visszaszáll a Fedről az amerikai államra.
Mit is mondott 1815-ben a dinasztia egyik legnagyobb alakja, Nathan Mayer Rothschild? „Nem törődöm azzal, melyik marionettfigura van a trónon Angliában; annak a birodalomnak a trónján, ahol a nap soha nem nyugszik le. Az az ember, aki a brit pénzmennyiséget kontrollálja, az kontrollálja a brit birodalmat, és én kontrollálom a brit pénzmennyiséget.”
Mi a helyzet ma? Az információk szerint a Rothschild-bankház a világ 164 bankja felett gyakorol ellenőrzést. Ezek között ott van például a német, a francia nemzeti bank is, ezen túl az Európai Központi Bank. A Weltbankban (Világbank) meghatározó szerepet töltenek be, míg az IMF, a Nemzetközi Valutaalap teljes mértékben az ellenőrzésük alatt áll. És hát nagyon nem mindegy, hogy a „bankok bankját”, a bázeli „Thurm of Baselt” (bázeli torony), azaz a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS) is ők kontrollálják.
Egyes becslések szerint a Rothschildok vagyona nagyjából 500 ezer milliárd dollár, és egyre növekszik. Ehhez képest Gyuri bácsi valóban csak kismiska. Ő inkább szimbólum: megtestesíti mindazt, amit a mögötte állók akarnak tenni a világgal. És ez az igazi baj.
Fricz Tamás
A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója
Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
