"Vagy sírva menekül egy hónap után, vagy nyugdíjig itt marad nálunk." A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyulaji általános iskolájának vezetője, Lacza Ildikó fogadja így az érkező kollégákat a dombóvári járás majdnem száz százalékos cigány iskolájában. A Tíz perc nevű iskolablog készített interjút vele, ebből mi most csak részleteket közlünk, a teljes beszélgetés itt olvasható.
– Hogyan jellemezné Gyulajt mint települést, és benne a gyulaji iskolát?
– A mi iskolánk nagyon régi. Gyulaj mindig is egy jó értelemben vett paraszti falu volt, ahol a romák a településen kívül elhelyezkedő szőlőshegyen éltek, és az iskolába a helybeli parasztgyerekek jártak. Többek között az ötvenes évek falusorvasztási akciójának köszönhetően a faluból sokan elköltöztek, és a nagyrészt beás cigányok megvették a lakatlan házakat. Ma az iskola tanulóinak 97%-a cigány.
(…)
Most az iskolánkban 102-en tanulnak, és 64 ovisunk van. Sokkal többen voltunk, de jellemzőek az elköltözések, és bár túl nagy mozgás nincs, de az elmúlt években csökkent a gyerekek száma; azért a szép számmal jelentkező ovisaink most újra reményt adnak.
(…)
– Mit jelent Gyulajon az, ha valaki halmozottan hátrányos helyzetű gyerek vagy SNI-s?
SNI-s gyerekeink is vannak természetesen, számuk 22-23 körül van. A fő problémát az jelenti, hogy a házasságok, szerelmek alapját gyakran képezi rokoni kapcsolat, sokszor választanak párt a vidéken élő rokonságból. Nem feltétlenül jelent ez problémát az első generációnál, de a másodiknál már gyakran kijön.
– Tanárként mit tapasztalnak ebből?
– Egyetemi tanulmány: vérfertőz, hepatitist terjeszt, dögöt eszik, bélférges a navajonkik többsége
– Havas: Az egész országban az megy a cigányoknál, hogy feleségükként tartják az egyik lányukat
Korábban írtuk:
– Egy év nyolc hónapot kapott a lányának gyerekeket nemző szentpéterúri cigány
– Román gyermekvédelmis a cigókról: "Testvérek, unokatestvérek vállalnak közösen gyermeket"
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
