Kína első űrállomása lángok és óriási roncsdarabok képében érhet földet; szakértők ugyanis komolyan attól tartanak, hogy a hatóságok elvesztették az irányítást a 8,5 tonnás szerkezet fölött.
Szeptember 15-én nagy ujjongások közepette fellőtték az űrbe a Tienkung–2-es űrállomást az északnyugat-kínai Csiucsüen űrközpontból, jövő hónapban pedig már kétfős legénység is érkezik a szerkezetre. Arról is szó esett, hogy az új űrállomás elődje, a Tienkung– (magyarul: Égi vagy Mennyei Palota) 1-es márciusban már befejezte működését, és idén „beteljesíti történelmi küldetését”.
Elszabadult hajóágyú
A Tienkung–1-et 2011 szeptemberében lőtték fel, jelenleg pedig 370 kilométer magasan kering a Föld körül. Júliusban azonban amatőr csillagászok arra figyelmeztettek, hogy Kína elveszthette az irányítást a jármű felett, majd a kínai sajtó jelentette, hogy az ország űrutazási hivatala nagy erőkkel próbál kapcsolatba lépni az űrállomással – írta meg a The Independent. Illetékesek most megerősítették: négy és fél év keringés után
a Tienkung–1 várhatóan 2017 vége felé a Földbe csapódik.
Az űrprogram mérnöki irodájának igazgatóhelyettese, Wu Ping közölte: számításaik szerint a szerkezet legtöbb része zuhanás közben elég majd.
A Space.com szakportál szerint azonban az, hogy ennyire nem tudják megállapítani a lezuhanás pontos idejét, arra enged következtetni, hogy a kezelők tényleg elvesztették az irányítást a szerkezet fölött. Ugyanis ha tudnának vele kommunikálni, úgy irányíthatnák, hogy az óceán egy üres része fölött zuhanjon le egy meghatározott időpontban. Ráadásul ilyenkor a szerkezet sok kis darabra és olvadt fémre esik szét, és nagyrészt tényleg elég a földet érés előtt, így minimalizálva a károkat.
Hatalmas pusztítást okozhatnak – lényegében akárhol
A Harvard asztrofizikusa, Jonathan McDowell szerint a kínai bejelentés azt sugallja, hogy a halálra ítélt szerkezet természetes úton lép majd be a légkörbe, és
Ráadásul még napokkal a légkörbe lépés előtt is csak plusz-mínusz hat-hét óra tévedéssel lehet megjósolni azt, hogy mikor tér vissza a szerkezet. Ez az óriási keringési sebesség miatt egyben azt is jelenti, hogy a becsapódás helyéről sem lehet tulajdonképpen a leghalványabb fogalmunk sem. Hiszen elég a legapróbb változás a légköri körülményekben ahhoz, hogy kontinensnyi távolságra térítse el a szerkezetet.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
