A hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a szőlő fejlődését, ami egyre korábbi szüretekhez vezet a Másfélfok elemzése szerint. Ez a tavaszi elfagyás kockázatát is növeli. Ezzel párhuzamosan hosszabb aszályos időszakok és szélsőségesebb évjáratok jellemzik a termelést, ami a borászoknak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is.
Mitől szenved a szőlő? Erről kérdezte az InfoRádió Szabó Péter éghajlatkutatót, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének doktoranduszát.
Többféle klimatológiai stressz éri ma a szőlőt – mondta a szekértő, hozzátéve: egyrészt azért, mert gyorsul a fejlődése; hamarabb kezdődik el a vegetációs időszak, hamarabb rügyezik, virágzik és érik, és ez kétféleképpen hat a szőlő fejlődésére. Így növekszik a hőösszeg, amelyet összegyűjt a vegetációs időszak alatt, de nőnek a tavaszi elfagyás kockázata is. 2020 óta jelentős elfagyások voltak a gyümölcsösökben, főleg a csonthéjasokban, illetve a szőlőnél is, mely főleg idén jelentett jelentős elfagyást.
A másik pedig az, hogy egyre nagyobb a nyári hőstressz.
A szőlő 35 Celsius-fok felett lelassítja a fotoszintézist, és ezen napok száma sajnos jelentősen megnőtt a hazai borvidékeken
– fogalmazott a kutató, aki szerint mindezek komoly stresszt jelentenek a szőlőnek.
„Azt látjuk, hogy a jövőben még inkább sokszorozódik a meleg okozta stresszfaktor, hiszen a 40-45 Celsius-fokos nyarak teljesen megszokottá válhatnak néhány évtized múlva, ha továbbra is ilyen lesz a kibocsátásunk, mint most. A hőség hatására megperzselődik a levél, a szőlőszem maga, leromlanak a beltartalmi értékek, gyorsabb lesz az érése, és ez savveszteséghez is vezet. Tehát alapvetően bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb terméseredmények lesznek” – fogalmazott.
Várhatóan kevesebb szőlő lesz, és abból is rosszabb minőségű bor lehet.
„Persze nem feltétlenül minden évben, hiszen ha nedvesebb év van, vagy kevésbé hőségstresszes egy időszak, akkor természetesen nőhetnek is a beltartalmi értékek. És ugye azt tudjuk, hogy a meleg a cukorfok növekedésének kedvező, tehát az tud növekedni – tette hozzá.
De lehet olyan szőlőfajtákat is ültetni, amelyek jobban védettek a szárazsággal szemben. Vannak ilyen területek Európán belül is. Spanyolország déli részén egyáltalán nem hullik csapadék, vagy nagyon kevés, és sokkal magasabb a hőségstressz is. Vannak szőlőfajták, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal, illetve a magas hőmérséklettel szemben is, ezért
elgondolkodhatunk, hogy milyen fajtákat is termesszünk, és hogy ne feltétlenül a fehérbort helyezzük előtérbe hazánkban, mint most, hiszen a fajták talán kétharmada gyakorlatilag fehérborfajta”
– tette hozzá. „A szőlő nagyon mélyre gyökerező növény, és kedvező körülmények között elég sokáig le tud menni a földbe, 5-8 méterig is akár. Ez persze függ a talajtípustól és a talajrétegektől is, de sajnos azt látjuk, hogy a talajvízszint 2-5 méterrel csökkent sok helyen az elmúlt évtizedekben.
Például Baján az idei talajvízszint kb. 2 méterrel alacsonyabb, mint az 1990-2020-as klímaátlag, és Lajosmizsén és Bugacon ennél még alacsonyabb értékeket is láttam, 3 méterrel haladta meg a csökkenés a korábbi klímaátlagot. A homokos alföldi talajok sokkal rosszabbul tartják a vizet, és sokkal inkább reagálnak a növekvő párolgásra, ami jelentkezik az alföldi borvidékeken” – mondta Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének doktorandusza az InfoRádióban.
A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
