Az Európai Parlament elítélte csütörtökön a kontinensen terjedő iszlamista szélsőségességet, éberségre szólított fel és védelmet sürgetett vele szemben, mert indoklása szerint veszélyezteti a demokratikus intézményeket, a jogállamiságot, a nők és férfiak közötti egyenlőséget és az alapvető szabadságjogokat.
A 381 igen és 167 nem szavazattal, valamint 15 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők felpanaszolták, hogy az erőszakos iszlamisták célja az unióban az európai értékek, a demokratikus intézmények, a közrend és a társadalmi kohézió gyengítése. Hangsúlyozzák, hogy a tagországok demokratikus kötelessége az iszlám vallású állampolgáraik védelme a diszkriminációtól, ugyanakkor intettek attól, hogy a szervezett iszlamista hálózatokat képviseleti szereplőként kezeljék.
„Miközben Európának szabadnak, nyitottnak és elveihez hűnek kell maradnia, nem finanszírozhat többé, nem konzultálhat és nem legitimálhat olyan hálózatokat, melyek a finanszírozást az EU értékeinek gyengítésére használják fel” – fogalmaztak.
Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy a diszkriminációellenes politikákat nem szabad arra használni, hogy megvédjék az iszlámot a kritikától, vagy legitimálják az iszlamista hálózatokat, ugyanakkor támogatást sürgettek a demokratikus értékeket védelmező és az iszlamista nyomásnak ellenálló civil társadalmi szereplők számára.
„Az uniós intézményeknek fokozniuk kell ellenőrzéseiket, mielőtt kapcsolatba lépnének azokkal a szervezetekkel, melyek segíthetik az iszlám szélsőségesség európai terjedését, beleértve a muszlim fiatalok európai fórumát (FEMYSO) és a Muszlim Testvériséghez kapcsolódó egyéb szervezeteket” – fogalmaztak.
Véleményük szerint az arc nyilvános térben való eltakarása elfogadhatatlan kihívást jelent a közbiztonság és a rendfenntartás szempontjából,
ezért támogatásukról biztosítottak minden olyan nemzeti intézkedést, melyek célja a teljes arcot eltakaró nikáb vagy burka nyilvános viselésének tiltása, mint a társadalmi kohézió, a közbiztonság, különösen pedig a nők jogainak és szabadságainak védelméhez szükséges eszközt.
Az EP-képviselők felkérték az Európai Unió Tanácsát annak értékelésére, hogy a Muszlim Testvériséghez kapcsolódó szervezeteket vagy személyeket, fedőszervezeteket, pénzügyi közvetítőket, ifjúsági hálózatokat és vezető vagy koordinációs szerepet betöltő szereplőket fel kell-e venni a terrorista szervezetek uniós listájára.
Az Európai Parlament üdvözölte a tagállamok kezdeményezéseit a gyűlöletbeszéd nemzeti listájának összeállítására, és egy hasonló lista uniós szintű létrehozását szorgalmazta, ami – véleményük szerint – szigorúbb vízum- és tartózkodási ellenőrzést eredményezne.
Az EP felszólított a külföldi szerveztek finanszírozásának és a transznacionális partnerségek szigorúbb ellenőrzésére is, különösen a Katarhoz és Törökországhoz kötődő szereplőket érintően,
valamint a schengeni határigazgatási eszközök és a vonatkozó uniós adatbázisok fokozottabb használatát sürgették az Europol és az Eurojust uniós ügynökségek együttműködésének támogatásával.
MTI/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
