Az országos főrabbi szerint a holokausztot idézi helyenként az, ahogyan az Európába érkező migránsokkal bánnak, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa pedig már egyenesen koncentrációs táborokról beszélt a The New York Timesnak. A vészkorszakkal vont párhuzamot azonban a zsidó közösség több tagja megalapozatlannak és érzéketlennek tartja.
Párhuzamot vont a migránsokat Európában érő bánásmód és a holokauszt között a közelmúltban a neológ Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) országos főrabbija. Fröhlich Róbert az amerikai The New York Timesnak tett nyilatkozatát nem kívánta értékelni a Mazsihisz. Több, a szervezethez közel álló zsidó értelmiségi azonban név nélkül úgy reagált lapunknak: aki ilyen kijelentéseket tesz, az egyáltalán nincsen tisztában azzal, miről szólt a holokauszt. Szintén az amerikai lap cikkében a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a menekülttáborokat egyenesen koncentrációs táboroknak nevezte. Erre lapunknak Ungváry Krisztián történész azt mondta: „Sok szempontból lehet kritizálni a kormány menekültügyi politikáját, illetve a menekülttáborokban uralkodó állapotokat, ez a párhuzam azonban több mint erőltetett.” Arra vonatkozóan, hogy a holokauszt és a jelenlegi helyzet összehasonlítása mennyire méltó a vészkorszak áldozatainak emlékéhez, megkérdeztük az Egységes Izraelita Hitközség vezető rabbiját is. Válaszában Köves Slomó nyomatékosította, „minden ember szenvedése szenvedés, és ezeket nem kifejezetten elegáns egymáshoz méricskélni és párhuzamokat vonni. Arról nem is beszélve, hogy itt egy kegyetlen háború elől menekülő, szinte kezelhetetlen szerencsétlen embertömegről van szó, ott pedig Európa saját polgárainak faji alapon történő kiirtási kísérletéről.” A vezető rabbi ezért nemcsak nem érzi a párhuzam megalapozottságát, hanem „kifejezetten érzéketlennek” tartja a holokauszttal való példálózást.
A The New York Times internetes kiadásában szeptember 4-én jelent meg az országos főrabbi véleménye. Fröhlich Róbert úgy fogalmazott: „Szörnyű volt látni azokat a (Csehországban készült – a szerk.) képeket, amikor a rendőrség számokat írt fel az emberek karjaira. Ez Auschwitzra emlékeztetett engem. Aztán meg embereket feltenni a vonatokra fegyveres őrök segítségével, hogy táborba vigyék és bezárják őket? Természetes, hogy ezek holokausztot idézik.” A cikk egy másik részében arról beszélt a főrabbi: „Az mondják az embereknek, hogy a vonat Ausztriába megy, és aztán helyette táborba viszik őket. Nem hiszem, hogy a rendőrség a kormánytól kapott utasítást arra, hogy így cselekedjenek, de ez nagyon hasonlított ahhoz, ami az 1940-es években a zsidókkal történt.” A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, Gyulai Gábor azt állította: „Nem nevezhetem őket (a befogadótáborokat – a szerk.) másnak mint koncentrációs táboroknak.”
Azok sorában, akiknek az európai, ezen belül is a magyarországi migrációs helyzetről a vészkorszak jut az eszébe, Paul Lendvai volt a legutóbbi. A magyarországi születésű osztrák újságíró a Népszabadságnak a napokban úgy fogalmazott: „Megrázott a sor, amelyet Budapestre érkezésemkor láttam Ausztria felé gyalogolni. 1944-re emlékeztetett, amikor tizenöt éves fiúként engem is menetoszlopban kísértek.” Hozzátette ugyanakkor, hogy igaz, a rendőrök most csak a forgalom elől védték a menekülteket.
A migrációs helyzet kapcsán a közelmúltban jelentős feltűnést keltett az a passzus, amelyet a Nobel-díjas Kertész Imrétől szemlézett hétfőn a Magyar Idők. „Európa, gyerekes és öngyilkos liberalizmusa miatt, hamarosan aláhanyatlik. Európa alkotta meg Hitlert, és Hitler után a kontinensnek nincsenek érvei: a kapuit szélesre tárja az iszlám előtt, nem mernek többé beszélni fajról és vallásról, miközben az iszlám csak az idegen fajokkal és vallásokkal szembeni gyűlölet nyelvét ismeri” – A végső kocsma című, a Magvető kiadónál tavaly megjelent kötetéből. Kertész Magda, a Nobel-díjas író felesége az ügy kapcsán az MTI-nek hétfőn úgy nyilatkozott, hogy férje, a Nobel-díjas Kertész Imre ma is aktuálisnak tartja azt a több évvel ezelőtt írt szövegét. Arról beszélt, hogy az idézett szöveg nem gyűlölködő és nem kitaszító, csak egy szomorú megállapítás, amelyet Kertész Imre így lát.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
