Az utolsó pillanatig párton belül szerettük volna megoldani a problémákat, de Toroczkai László kizárása olyan pont volt, amikor már tényleg nem volt hova hátrálni, lelkiismereti kötelességemnek tekintettem a kilépést – idézte fel az elmúlt hetek történéseit a Magyar Időknek adott interjúban a volt jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő, Dúró Dóra. Arról is beszélt, hogy a Jobbik korábbi értékeinek elárulását eredményező döntésekbe nem vonták be, azokat Vona Gábor hozta meg. Az Ásotthalmon zászlót bontott Mi Hazánk Mozgalom szerinte stabil értékrend alapján áll, és nemzetstratégiai kérdésekben nem ad helyet politikai taktikáknak.
– Egy hónappal a Mi Magunk platform megalapítása után pártot alapítottak Mi Hazánk Mozgalom néven. Nem túl gyors a tempó?
– Fájó volt a szakítás, de már a jövőbe nézünk, és elképesztően nagy társadalmi elvárás van irányunkban, komoly űrt hagyott maga után a Jobbik eltolódása. A tisztújítást követő események pedig már pártszakadást jelentenek, és ez az a lélektani pillanat, amikor egy új párt megalapítására szükség van. Már sokan kiléptek a Jobbikból, többen ezután fognak. Persze korrektebb lett volna, ha azok alapítanak új pártot, akik új utakra akartak lépni, alapító nyilatkozatunkat félretéve. Így gyakorlatilag ellopták a pártunkat.
– Az igaz, hogy az ön kizárása a frakcióból és mandátumának visszakérése kilépési hullámot indított el, de nevezhetjük ezt szakadásnak?
– Igen, bár mindent megtettem ennek elkerülése érdekében, mégis a szoros kongresszusi eredményt nem a kiegyezés követte a pártvezetés részéről, hanem a leszámolás. A Jobbikból távozók jelenlegi több százas, később ezres nagyságrendű számát egyértelműen szakadásnak lehet nevezni. Már 59 önkormányzati mandátumot (az interjú megjelenéséig 61-re nőtt a szám – Kuruc.info szerk.) – köztük féltucatnyi polgármesterit – is veszített a Jobbik a mostani kilépések miatt, és sok helyen a többség velünk tart, például Nógrád megyében csak egy vagy két aktív alapszervezet marad. Ráadásul olyanok hagyják ott a pártot, akik nagyon aktívak voltak a kampányban, és végigdolgozták az elmúlt négy évet is. Kijelenthető most már, hogy ez pártszakadás.
– A Jobbik állítása szerint 13 ezer aktív tagjuk van. Ha mondjuk egy-két ezret el is veszítenek, az minimális veszteségnek mondható. Főleg, hogy állítólag újabb tagok lépnek be, és nő az alapszervezetek száma is.
– Nincs 13 ezer aktív tagja a Jobbiknak. Amiről Szabó Gábor beszél, az az összes ember, aki az alapítás óta belépett a pártba. A számolt tagok közt ott van még Kovács Dávid alapító elnök vagy Szegedi Csanád is, aki 2012-ig volt tagja a pártnak. De én is benne vagyok ebben a számban. Nagyjából négyezerre tehető az aktív jobbikosok száma, de ezek jelentős része is megelégelte, amit a párt az elmúlt két évben csinált, ezért még sokan átjönnek majd hozzánk. A legutóbbi kongresszuson 556 küldött jelent meg, amire annak soha nem látott súlya miatt szinte minden működőnek tekinthető szervezet küldött résztvevőt. Az alapszabály szerint a kongresszusba minden alapszervezet a küldöttválasztó taggyűlésén minden megkezdett tíz fő után egy újabb küldöttet választhat. Tehát egy háromfős alapszervezet is egyet, de jóindulatúan héttel szorozva is kevesebb mint négyezer tagot takar ez az 556 küldött.
– Azt mondta Ásotthalmon, az új mozgalom zászlóbontásán a Jobbikra utalva, hogy ennyi embernek csalódást okozni, elvenni a hitét, ennyi embert megbántani nemhogy nem érte meg, de bűn és önzés volt. Ön mégis az utolsó pillanatig a párt tagja maradt, csak azután lépett ki, hogy kizárták a frakcióból és visszakérték mandátumát. Ha nem zárják ki, még mindig ott ül a frakcióban a fenti gondolatokkal?
– Valószínűleg nem. Toroczkai László kizárása olyan pont volt, amikor már tényleg nem volt hova hátrálni, lelkiismereti kötelességemnek tekintettem a kilépést. Ugyanakkor ha egy pártban politizál az ember, a felmerülő problémákra, nézeteltérésre nem az a megoldás, hogy felállok és otthagyom az egészet, ahogy a házasságban sem válással kell reagálni arra, ha valami probléma van, meg kell próbálni belülről megoldani ezeket. Toroczkai Lászlóval elindultam a tisztújításon, és felvázoltuk a politikai, szervezeti elképzeléseinket. Mi megpróbáltunk egy másik utat felkínálni a tagságnak, és meggyőződésem, hogy ha egyenlő feltételek lettek volna a tisztújításon, akkor Toroczkai László utcahosszal megnyeri az elnökválasztást.
– Felelősnek érzi magát abban, hogy a Jobbik – és főként annak vezetése – becsapta szavazóit?
– Nem szeretnék kibújni ez alól, de az tény, hogy nem voltam döntéshozó helyzetben, semmilyen vezető testületnek nem voltam tagja; két éve, Novák Előd kizárását követően a frakcióvezető-helyettesi posztról is lemondtam. A végrehajtandó döntéseket csak közölték velem, előzetesen nem egyeztettek. Belső körben sokszor fogalmaztam meg kritikát is. Volt pár olyan alkalom, amikor nyilvánosan is olyan véleményt fogalmaztam meg, ami nem tetszett a pártvezetésnek, legyen szó a szavazati jog alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről vagy a Pride (buzifelvonulás – Kuruc.info szerk.) betiltásáról, de nem írtam alá a CEU melletti alkotmánybírósági beadványt sem, és kiálltam Morvai Krisztina mellett, amikor a Jobbik elfordult tőle.
– Sokan csatlakoztak most az új párthoz úgy, hogy tegnap vagy tegnapelőtt még a Jobbik szekerét tolták. Lehet hiteles pártot, politikát képviselni olyanokkal, akik egyik napról a másikra álltak át?
– Átállásnak inkább a Jobbik politizálását nevezném, a mieink inkább kiállnak korábbi értékrendjük mellett. Azoknak, akikkel Ásotthalmon találkoztam, a Jobbik nem azt a Vona Gábor-i politikát jelentette, ami az elmúlt két évben zajlott, hanem egy bajtársi közösséget, az eredeti értékrend melletti elkötelezettséget, és nagyon nehezen engedik ezt el. Ezért is volt szükség a párttá alakulásra, mert mutatnunk kell nekik egy alternatívát, ahol ezt a szellemiséget tovább tudják vinni. De még így is mindenkinek nehéz elhagyni egy olyan közösséget, amelyben 8-10 évnyi munkája volt.
– Az új mozgalom főbb célkitűzései között beszélt a migrációról, az EU gyarmatosítópolitikájáról, a népességfogyásról, vagyis olyan dolgokról, amelyek a jelenlegi kormányzatnál is kiemelt jelentőséget kapnak. Lehet azonos programmal élre törni?
– Korántsem azonos, számos más felvetésünk van. Például a migráció és a népességfogyás megállítására más megoldási javaslataink is vannak, még ha örülünk is, hogy a Toroczkai László által javasolt határkerítést fél évvel később megvalósította a kormány. Most azt látjuk, hogy bármilyen előrelépés volt a családpolitika terén, ez még mindig édeskevés. A magyarság generációnként megfeleződik, miközben a cigányság megduplázódik. Ezt lényegében az Orbán-kormánynak sem sikerült megváltoztatnia, és ki sem meri mondani a cigányság népességrobbanásával járó problémákat, nem mer velük szembenézni.
– A csok, az étkezési és a tankönyvtámogatás, a gyed extra, a családi adókedvezmény nem elég radikális változtatás?
– Ezek előrelépést jelentenek, és ezt egy ellenzéki párt is elismerheti, ugyanakkor majdhogynem hatástalanok. A csok kevés párnak elérhető, és összességében az Orbán-kormány nyolc évében is folytatódott a népességfogyás, sőt időnként még gyorsult is a korábbiakhoz képest. Ezek miatt nem elég az, amit a kormány tesz.
– Mik az önök javaslatai?
– A gyermeknevelési cikkek áfájának minimálisra csökkentése mellett bérlakásprogramot is lehetne indítani. De csak ha annyit tenne a kormányzat, hogy a családtámogatási rendszer a nyugdíjhoz hasonlóan inflációkövető legyen, már sokat számítana, kiszámítható lenne. A 2011-ben bevezetett családi adókedvezmény mára 15 százalékot veszített a reálértékéből.
– Vona Gábor annak idején azt mondta, a Jobbik nem fog felpuhulni, ha bejut a parlamentbe, sőt még keményebbek lesznek. Azt már tudjuk, hogy ez nem volt igaz, de mi a garancia arra, hogy a Mi Hazánkkal nem történik meg ugyanez?
– Például Toroczkai László és Novák Előd hitelessége. Hogy fel tudtak állni a Jobbikból, amikor azt mások kisiklatták, nekik volt bátorságuk utat törni a bizonytalanba. Volt vezetői felelősségünk, hogy ezt megtegyük, és utat mutassunk azoknak, akik követnének minket. Most Ásotthalmon megmutattuk, mit tartunk értéknek, Pongrátz András ’56-os hőssel szilárd eszmei alapokra építkezünk, és bízom abban, hogy ez a kiállás hitelességet ad a Mi Hazánk Mozgalomnak.
– A mozgalmi jelleget meg lehet őrizni a parlamentben is?
– Elsősorban habitus kérdése, hogy az ember milyen vezetői felfogással vezet egy mozgalmat vagy egy pártot. Ez a Jobbikban az utóbbi időben nem működött megfelelően. Vona Gábor egyszemélyes felelősséget vállalt azért, ami történt, bár ez a lemondás is inkább átmenetinek tekinthető. De ő hozta meg azokat a döntéseket, amelyekről csak tájékoztatta akár az elnökséget, akár a frakciót.
– Ő hozta meg vagy voltak mások, akik az ő szájába adták a döntéseket?
– Nekünk ő mondta el ezeket. Hogy pontosan kikkel egyeztetett, az sem volt számunkra világos. De hogy nem a párt által felhatalmazott emberekkel hozott döntést, az biztos. Ezek külső emberek voltak. Viszont mivel Vona Gábor választotta ki őket, mindegy is.
– Ehhez miért asszisztált a frakció?
– Mert nagyon sokan elhitték, hogy a Jobbik meg tudja nyerni a választást. Ez a győzelembe vetett hit volt az, ami sokaknál felülírta a kételyeket.
– Tényleg?
– Igen.
– De a Jobbik saját elemzőcége, az Iránytű Intézet sem prognosztizálta a győzelmet. Hogyan hihették, hogy sikerül a kormányt leváltani?
– Mert ezt mondták nekik az általuk tisztelt vezetők, és bíztak abban, hogy sikeresebb lesz a taktikai szavazás. Pszichológiailag igazolható ez, az emberek könnyen elhiszik azt, amit szeretnének hinni. De így van ez más pártoknál is.
– Eloszlottak a kételyek a választás óta?
– Igen, és egyre többeknél tisztul a kép. Az Együttnek felajánlott anyagi támogatás például sokakat felrázott. És az ÁSZ által megállapított összeg befizetésére gyűjtött pénz felélése is óriási erkölcsi veszteség a Jobbiknak, ez szintén érzékelhető.
– Egyetértett a gyűjtéssel?
– Decemberben derült fény az ÁSZ-vizsgálat eredményére, és nem lehetett tudni, hogy mikor kezdik el levonni a bírságot. Maga az ÁSZ-határozat abból a szempontból is botrányos volt, hogy a kampány kezdetén büntették meg ilyen rekordméretben az akkor legerősebb ellenzéki pártot. Érthető volt, hogy a Jobbik külső források bevonásával próbálta visszafizetni a bírságot, de az, hogy az adományokat nem arra költötte, amire kérte, elfogadhatatlan.
– Tudott arról, hogy Simicska Lajos cégei jóval a piaci ár alatt adtak reklámfelületet a Jobbiknak? Hogy a tiltott pártfinanszírozás mértéke akkora volt, hogy a párt belerokkant?
– Egyetlen szerződést sem láttam, egyetlen plakátárral sem voltam tisztában. Annyit tudtam, ami a sajtóban is megjelent. Csak egy nagyon szűk vezetői réteg tudhatott ezekről.
– Pongrátz András Ásotthalmon azt mondta, nem az számít, ki nyújt be egy törvényjavaslatot, hanem hogy az a haza érdekét szolgálja-e. Ez azt jelenti, hogy konstruktív ellenzékként politizál majd?
– Nem szabad, hogy akár a Fideszhez, akár a Jobbikhoz viszonyítva határozzuk meg magunkat. Van egy világos értékrendünk, amire láthatóan van társadalmi igény, és a Mi Hazánk sikerét az biztosítja, ha ehhez az értékrendhez és a magyar emberekhez hűek vagyunk. Hogy a Jobbik vagy a Fidesz mit csinál, nem befolyásolhatja a mi döntéseinket. Nem mondhatom, hogy nem szavazom meg a Stop, Soros!-t, mert akkor nem tudnak megkülönböztetni a Fidesztől, vagy hogy nem adományozok lyukas zászlót, mert akkor nem tudnak megkülönböztetni a Jobbiktól. Világos értékrend alapján állunk.
– Elképzelhető, hogy négy év múlva a Mi Hazánk bejut a parlamentbe, és elfoglalja a Jobbik helyét a parlamenti patkóban?
– Hosszú távon sokkal potensebb erőnek érzem a Mi Hazánkat, mint az identitását vesztő Jobbikot, amely a hűséges szavazóinak többségét elveszítette, akik pedig most támogatják, holnap bármelyik balliberális erőre szavazhatnak helyettük.
– Augusztus 20-án hirdetik ki az alapító nyilatkozat szövegét. Mi az, ami biztosan szerepelni fog benne?
– A városligeti, egész napos családi rendezvényünkön fejezzük be a párt zászlóbontását ezzel a lépéssel. Nemzetstratégiai kérdésekben politikai taktikáknak nem fogunk helyet adni. Erre az alapra kell építkeznünk.
– Az is, hogy nem csapják be a szavazóikat?
– Valóban, ez az, ami igazából sikert tud hozni. 2014-ben a Jobbik 20 százalék feletti választási eredményt ért el úgy, hogy nem állt mögötte semmilyen oligarcha. A Jobbik az aktivistáinak köszönhette az erősségét, nem Simicska Lajos látványos felkarolásának.
– Akkor mi szükség volt Simicska Lajosra?
– Ezt azoktól kell megkérdezni, akik ilyen mértékben együttműködtek vele. A Mi Hazánk Mozgalom viszont alulról építkezik.
(Magyar Idők)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
