A Csallóköz szívében mindig történik valami. A kulturális élet mozgalmas, az utóbbi években látványos fejlesztések zajlottak, Dunaszerdahely tehát láthatóan szépül, fejlődik. 2024. július 1-jétől teljes jogú tagja lett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS). Hájos Zoltán polgármestert azonban nemcsak arról kérdeztem, miért csak most lett tagja a város a társulásnak, de szóba kerültek az elmúlt évek fejlesztései, a jelen és a közeljövő is.
A helyzet megértéséhez tisztázni kell az előzményeket. A rendszerváltást követően, amikor megalakult az önkormányzatok érdekvédelmi társulása, Dunaszerdahely is csatlakozott. Később, amikor létrejött a Szlovákiai Városok Uniója, Pázmány Péter polgármester vezetése alatt a képviselő-testület úgy döntött, hogy az unió tagja lesz és kilép ebből a társulásból. Most mi változott meg?
Amikor később, már polgármesterként részt vettem az unió pár közgyűlésén, rádöbbentem, hogy igazából nem képes a városok érdekeit úgy képviselni, mint ahogy én azt előzőleg elképzeltem, mert – a városok és falvak társulásához hasonlóan – inkább a mindenkori kormánynak kívánt megfelelni és nem igazán képviselte a tagok érdekeit, így az unióból is kilépünk. Tagságunkat viszont megtartottuk a regionális érdekképviseleti szervezetben, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásában. Az utóbbi időszakban, Jozef Božik irányítása alatt azonban egészen más irányba mozdult el a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, és a hangulat is jobb lett a vezetőségben.
Már tizenöt éve vezeti a várost megszakítás nélkül. 2011-ben létrehozták a Municipal Real Estate Dunaszerdahely Kft.-t, amely a többi között közhasznú szolgáltatásokat biztosít a társaság megalapítójának, Dunaszerdahely városának, ezenkívül felügyeli és karbantartja a város közterületeit, parkjait, játszótereit és a temetőit. A legújabban a városi közlekedés és a közvilágítás, illetve a parkolás is a kft. hatáskörébe tartozik. Miért volt szükség a vállalat létrehozására?
A rendszerváltás előtt számos város és község ún. kommunális üzemeket működtetett, amelyeket a rendszerváltoztatás után privatizáltak azt remélve, hogy jobb és gyorsabb lesz a közhasznú munkák elvégzése. Eleinte így is volt, amikor azonban az önkormányzatok bevételei csökkentek, rákényszerültek, hogy a külsős cégek által elvégzett munkát lehetőleg házon belül szervezzék meg.
A városban komoly fejlesztések zajlottak az utóbbi időben, elég, ha a vásártér felújítására gondolunk. A közeljövőben milyen beruházásokra számíthatnak a dunaszerdahelyiek?
Ami a szolgáltatásokat illeti, nem toporoghatunk egy helyben, igazodnunk kell a kor követelményeihez, kihívásaihoz. Mint mindennek, ennek is komoly költségvonzata van természetesen, ugyanakkor, ha megfelelően ki tudjuk használni az európai uniós forrásokat, mindenképpen nagy segítség az önkormányzatnak. Vegyük például a föld alatti kukák kérdését.
Most még csak 12 helyen van ilyen kuka a városban, de idővel egész Dunaszerdahelyre szeretnénk kiterjeszteni ezt a megoldást, ami természetesen a szelektív hulladékgyűjtést is biztosítja. A rendszerben figyelni tudjuk a kukák telítettségét, így az ürítésnél időt, energiát, és így pénzt is meg tudunk spórolni. Ami az európai uniós pályázatokat illeti, most van egy cseh és szlovák határon átnyúló program is, amellyel a Vámbéry tér zöldítését céloztuk meg. Ez a projekt az esővíz hasznosítását, továbbá a város területén található zöld területek nyilvántartását is magában foglalja. Győr városával is látványosan szorosabbra fűztük a testvérvárosi együttműködést. Egyik gyümölcse például a termálfürdő partjának átalakítása, a közvilágítás bevezetése, a fürdő kulturáltabbá tétele. Egy kis amfiteátrum és egy fahíd segítségével víz fölé nyúló színpadot is létrehoztunk; ez a „szárazföldet” köti össze a tóban található szigettel
Az önkormányzat számára fontos nemzeti identitásunk megtartása is.
Dunaszerdahelyen, mint a legnépesebb, magyarok lakta járás székhelyén fontosnak tartjuk magyarságunkat, ünnepeink, emléknapjaink megélését. Ez az egész közösség, azon belül is a fiatal nemzedék szempontjából kulcsfontosságú, mert rájuk erőteljesebben hatnak a médián keresztül a nemzetet és a családot megkérdőjelező ideológiák.
Hagyományos nemzeti ünnepeinken kívül városukban jelentős esemény a Szent György-nap, – mint Dunaszerdahely védőszentjének az ünnepe – amikor a városi díjak átadására kerül sor.
Nemrégiben mutatták be Bertók Mátyás Dunaszerdahelyről készült filmjét, amelyben a sok szép gondolat mellett az is elhangzott, hogy Dunaszerdahely egy olyan élhető város szeretne lenni, amely mindenki városa. Azoké, akik itt laknak, de azoké is, akik vendégként vagy turistaként látogatnak ide. Jól látom, hogy ez a folyamat már elindult pár évvel ezelőtt?
Így van, azonban tudatosítani kell, hogy a városfejlesztés szempontjából nem az a lényeg, hogy kinek milyen jó ötlete van, hanem az a kérdés, hogy a lakosoknak mi az igénye. A siker titka tehát az, hogy a helyi lakosok igényeit figyelembe véve, rendszerszinten minél gyorsabb és minél hatékonyabb megoldást találjunk a lakosságot érintő kérdésekre.
A Municipal városi közterület-fenntartó vállalat biztosítja a többi között a város közhasznú szolgáltatásait, s újonnan a városi közlekedés is a hatáskörébe tartozik. Jány Józsefet, a kft. igazgatóját először arról kérdeztem, hogyan teljesítenek azok az elektromos buszok, amelyek januárban érkeztek a városba és akkor több kritika is megfogalmazódott, hogy esetleg télen nem bírják majd a „gyűrődést”.
Mivel ez a szolgáltatás nem tartozott hozzánk, így nem kis kihívás volt, hogy a városi közlekedést ez év január 1-jétől elindítsuk. A városi közlekedés lebonyolításához két villanybuszt és egy tartalék buszt használunk.
A régi, jól bevált menetrendet használjuk némi módosítással. Ami a kérdés másik részét illeti, a buszokkal kapcsolatban eddig semmi probléma nem merült fel.
A parkolással kapcsolatban is vannak kritikák. Legtöbbször azt nehezményezték a lakosok, hogy duplájára nőttek a parkolási díjak, a parkolóautomaták meg néha megmakacsolják magukat és nem adják ki a jegyet.
2023-ban sok változást, a helyi lakosságot támogató intézkedést vezetett be a város, ami érintette a parkolóhelyek felhasználását is. 2013 óta működtetjük a parkolási rendszert, de csak tavaly kényszerültünk először arra, hogy a díjszabáson módosítsunk. 2016-ban új automatákat vásároltunk, a régiek valóban kényesek voltak az esős időjárásra.
Jelenleg azonban nincs tudomásom efféle gondokról, és szeretném leszögezni, hogy a parkolójegyet telefonos alkalmazáson keresztül és sms-ben is meg lehet vásárolni.
A zöldhulladék elszállítása, a zöldterületek karbantartása, tisztítása is önökhöz tartozik, s ugyanúgy a körforgalmak parkosított részének növényekkel való beültetése, gondozása is. A látvány szemet gyönyörködtető.
A látogatók, de a helyiek is meg szokták csodálni és dicsérnek bennünket, hogy szebbé tesszük a várost. Minden körforgalmat igyekszünk látványossá tenni.
Harmanovsky Viktort, a Municipal városi közterület-fenntartó vállalat főkertészét arról kérdezem, hogy milyen koncepció alapján dolgoznak a növények kiválasztásánál?
Egyszerű: azt akarjuk, hogy szépek legyenek a körforgalmak zöldfelületei. A standard zöldfelület-kezelésen túl – ami a kaszálást, a metszést, a sövénynyírást illeti – folyamatosan egyre több kreativitást viszünk a munkánkba. Természetesen fokozatosan jutottunk el a mostani állapothoz.
Dunaszerdahelyen odafigyelnek a lakossággal való szoros kapcsolattartásra. Ennek egyik eszköze az ügyfélfogadó központ a városházán. A tájékoztatást szolgálja a havonta megjelenő ingyenes Dunaszerdahelyi Hírnök, amit minden háztartásba postáznak, de működik a városi televízió és a dunstreda.sk, továbbá egy részletgazdag, aktuális hírportál, a dunaszerdahelyi.sk is. Karaffa Attila alpolgármester avatott be a részletekbe.
A honlap átalakítása már nagyon érlelődött az önkormányzatnál, hiszen a kor kihívásai is megkövetelik, hogy olyan honlapunk legyen, amely átlátható, amelyen valóban egyszerű a keresés, amely biztonságos és felhasználóbarát.
Most például útfelújítások zajlanak…
A Kisudvarnoki út és a Sport utca közötti új útszakasz kiépítését követően, amely a Nagyboldogasszony nevet kapta, felújításra kerül a Sport és Mező utcáknak az a része, amely érintett az új úton áthaladó megnövekedett autósforgalommal, továbbá a Kertész utca. A prioritások közé tartozik a sikabonyi temetőben a ravatalozónak, és a ravatalozó előtti területeknek a felújítása, és egy urnafal kialakításával is számolunk.
Az önkormányzat egyik fontos feladata az óvodák, iskolák és a szociális intézmények fenntartása.
Így van, és elég nagy összegben jelentkeznek a költségvetésben ezek a kiadások, de ezenkívül a közrend, a közbiztonság, a zöldterületek fenntartása is sok anyagi forrást visz el, ennek ellenére mint minden önkormányzat, így mi is szeretnénk újítani.
A város a civil szervezetekkel is szorosabbra fűzte a kapcsolatot, számos dologban együttműködő partner.
Az önkormányzatnak szándéka, hogy gazdag legyen városunk kulturális és sportélete, ezért fontosnak tartjuk a sportegyesületek és a kulturális csoportok rendszerszintű támogatását. Ezt a célt követve tettük átláthatóbbá a támogatási pályázati rendszert, így nemcsak a szakbizottságok szintjén tudnak szavazni az egyes városi képviselők külön-külön a kultúra, a sport, vagy a szociális tevékenységek területén, hanem már minden képviselő szavazhat az összes projektről. Éves szinten 150-160 projektet adnak be, és tényleg nem könnyű dönteni, de úgy gondolom, hogy nagyon sok kezdeményezést és civil szervezetet tudunk támogatni, és ezek felpezsdítik a város életét.
Forrás: ma7.sk
Borítókép: Mesto Dunajská Streda – Dunaszerdahely város Facebook-oldala
The post Dunaszerdahely, az élhető, fejlődő város – interjú Hájos Zoltánnal appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
