Az orosz gazdaságot is megviseli a háború, hiszen már több mint egy hete szankciók széles választéka nehezíti a mindennapjaikat. Közben egyre több nemzetközi cég vonul ki az orosz piacról, a kérdés csak az, hogy a nyomásgyakorlás vajon sikeres lehet-e, és bennünket mennyire érintenek majd gazdasági tekintetben az intézkedések. Erről beszélgettünk Dudás Tamás közgazdásszal, a Páneurópai Főiskola dékánjával.
Mit gondol, mennyire érezte meg az első napokban Oroszország a nemzetközi szankciók hatását?
Ahogy ismeretes, az első szankciók még a háború megkezdése előtt, a két szakadár köztársaság elismerésekor lettek elfogadva, ezeket nevezhetjük enyhébb intézkedéseknek, de a harcok megkezdése után az Európain Unió és az Egyesült Államok is széles körű, kemény gazdasági szankciókat fogadott el, tegyük hozzá, rövid időn belül. Történelmi kontextusban figyelve, soha nem voltak még ilyen komplex intézkedések egy ország ellen a gazdaság területén, legközelebb talán az Irán ellen elfogadottak voltak a mostanihoz. Egy része ezen intézkedéseknek már most érezhető, a SWIFT-rendszerből való kizárás miatt, de ami ennél is rosszabb az oroszoknak, hogy megpróbálják elvágni a nemzeti bankot a devizatartalékaitól, ez megmutatkozott a rubel összeomlásában és vannak közgazdászok, akik azt is vizsgálják, mennyire fizetőképes Oroszország a tartozásai tekintetében. Bizonyos jelek tehát már láthatók.
Vannak szakértők, akik szerint mindezen hatások elsősorban az orosz középrétegen csapódnak le, miközben ők nagyobb részt nem is Putyin szimpatizánsai, ellenben a szegényebb osztályra vagy a szélsőséges nacionalistákra nincsenek hatással a nemzetközi lépések.
Az egész orosz társadalom érezni fogja az intézkedéseket, az átlagember már a rubel értékvesztését is megérezte, ami az inflációt is növeli majd, hiszen ha lesz behozatal, annak ára jóval magasabb lesz. És a bankrendszerre mért hatásoknak a begyűrűződését már a médiában is láthattuk, hiszen kígyózó sorok vártak a bankautomatáknál, hogy kivegyék a pénzüket. Valóban, a középosztályt érintheti leginkább a jelenség, de vélhetően ez is volt a cél, hogy ezen a rétegen keresztül növeljék a nyomást az orosz kormányra.
Sok szó esik arról is, az EU által elfogadott szankciók majd ránk is visszahatnak. Miben érezhetjük ezt leginkább?
Elsősorban az inflációban, amely már most is magas. A 1974-es olajválság óta nem nőttek a nyersanyagárak olyan ütemben, mint a múlt héten, legyen szó a kőolajról, gabonáról vagy az alumíniumról, de számtalan másról is. Elsőként az energiahordozók árának növekedését fogjuk megérezni, aztán elképzelhető, hogy a búzán keresztül az élelmiszerek terén is, de az inflációs hatás biztosnak tűnik. A hosszabb távon megnyilvánuló folyamatok pedig nagyban függnek attól, milyen eseményekre kerül sor a háborúban, hiszen vannak még olyan területek, ahol szigoríthat az unió, de az neki is nagyon fájdalmas lenne, és ott még nem tartunk.
A földgáz behozatalának beszüntetése Oroszországból egyáltalán opció lehet, hiszen az ilyen kiesést nem tudnánk pótolni?
Egyelőre nem tűnik reális opciónak, hiszen a SWIFT-rendszeren belül is nyitva maradtak azok a kapuk, amelyen keresztül az energiahordozókért fizetünk, és múlt héten még Szlovákiába is megérkezett az atomerőműbe a fűtőanyag Oroszországból. Vannak természetesen politikai szinten olyan vélemények, amelyek szigorúbb szankciókat is elvárnának az oroszok irányában, ezek képviselői úgy vélik, már a függőségtől is meg kell szabadulni, de a jelenlegi helyzetet elnézve csak ismételni tudom, hogy még nem jött el ennek a lépésnek az ideje.
Ha Magyarországot és Szlovákiát összevetjük az orosz gazdaságtól való függőség szintjén, akkor milyen különbségeket találunk? Mindkét ország szempontjából legalábbis az export szintjén nem olyan létfontosságú az orosz piac, hiszen Szlovákia és Magyarország is elsősorban az EU-n belül folytatja kereskedelmi tevékenységét. Vannak viszont olyan területek, ahol a beszállítói rész kiesése gondokat okozhat. Az autóipar esetében már az ukrán beszállítói kimaradás jelentkezett, amely mindkét országban működő vállalatokra van hatással, de átfogóbb jelenségről nem beszélhetünk. Hosszú távú szerződések vannak érvényben Magyarországon és Szlovákiában is a Gazprommal, ezért amíg az orosz földgáz áramlik, addig nagyobb gond nem lehet a szankciókból.
Ha a jövőbe tekintünk, milyen további lépésekre lehet számítani a gazdaság területén?
Mindkét fél számára az energiahordozók a legnagyobb adu ászok, így kölcsönös függőségről beszélhetünk ezen a téren. Az oroszok leállíthatják a földgáz és a kőolaj szállítását, de ebben az esetben nem jutnak dollárhoz, ami kulcsfontosságú számukra, ahogy nekünk ezek a szállítmányok. Ezt az opciót csak a végső esetben lehet meglépni, jelenleg a pénzügyi támadás lezajlott, amely átfogónak bizonyult és ha körbetekintünk, akkor látni fogjuk, egyébb ilyen volumenű lépések nincsenek. Az orosz bankok és a nemzeti bank teljesen el lettek vágva, ezután már csak a kereskedelem beszüntetése jöhet szóba. Azon múlik minden, hogyan fog alakulni a háború, elmélyül-e a konfliktus, mert ennél nagyobb lélektani hatást a gazdaság területén nehéz lesz kifejteni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
