Mivel „Brüsszel” mindig csak kárt akar okozni Magyarországnak, már postázták is a magyar állampolgároknak a nemzeti konzultációs kérdőíveket. A mostani konzultáció nem különbözik nagyon a korábbiaktól, az Orbán-kormány most kimondottan a nemzeti szuverenitásunk megőrzését jelölte meg „a párbeszéd” céljának. A politikai marketingesek mindenre gondoltak, a magyar nemzeti identitás legfrissebb megnyilvánulását olyan plakátkampány népszerűsíti, amely Brüsszelben, az Európai Parlamentben is szóba került.
A nemrégiben megjelent, A hatalom megszállottja – Orbán Viktor Magyarországa című nagy sikerű könyv szerzője, Stefano Bottoni magyarázatot adott arra, a nemzeti identitás kérdésében miért annyira összeegyeztethetetlen egymással a nyugat- és a kelet-európaiak véleménye. Véleménye azért is figyelemre érdemes, mert
magyar és olasz származásúként jól ismeri mindkét nemzet gondolkodását, megfontolásait, történészként pedig kutatója a kérdésnek.
Bottoni a problémáról a Magyar Hangnak úgy fogalmazott, hogy ahogyan Orbán Viktor és a magyar jobboldal, vagy például a lengyelek beszélnek a nemzetépítésről, a nemzeti identitásról, az nem vág egybe azzal, amit a nyugat-európai polgárok éreznek vagy jónak látnak. Szerinte ennek az az oka, hogy
„a nyugati társadalmak már elérték azt a stádiumot, amelyet sokan posztnemzetinek vagy posztnacionálisnak neveznek”.
Ami ugyanakkor semmi esetre sem jelenti azt, azaz nem arról szól, „ahogyan Orbánék mondják, hogy megszűnik Németország vagy Ausztria. Hanem arról, hogy a nemzeti identitás más tartalmat kap.”
Bottoni állítja, hogy ez az egyik legfontosabb törésvonal a társadalmak között, amely éles konfliktusokhoz vezet. Ugyanis ennek eredményeként a politikusok Keleten és Nyugaton nem ugyanarról beszélnek, amikor ugyanazt a kérdést tárgyalják. Ami szerinte igaz a keleti és nyugati jobboldali ideológiát követő pártokra is, a nemzeti identitás kérdésében Orbánnal gyakran a nyugati jobboldaliak sem értenek egyet. Példaként a hollandiai választásokon győztes Geert Wilderst hozta föl, aki „sok társadalmi kérdésben a legkeményebb holland politikus, nézetei azonban Magyarországon szélsőbaloldalinak számítanának”.
A történész szerint a nyugatiak nagy hibát követtek el, hogy nem vették komolyan a magyar miniszterelnököt.
„Azt gondolták róla, hogy ő egy félperifériás bohóc, akit könnyen lehet ellenőrizni, és le lehet nyomni.”
Ezért amikor kiderült, hogy ezzel ellentétben Orbán tehetséges és kellően erőszakos politikus, kiderült, hogy eszköztelenek vele szemben, ami meglátszik az Európai Unió reakcióiban is.
Bottoni ugyanakkor nem beszél a NER változásairól. A politikai marketing stáb kreatívan hozza létre az újabb és újabb politikai termékeket. A „polgári Magyarország” például átmenet nélkül alakult át „nemzetivé”. A nemzeti identitás része már a nemzeti konzultáció is, amelynek lényegét úgy határozta meg Orbán Viktor, hogy „mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk”, s amelyről a helyettese, Semjén Zsolt már egészen komikusan így fogalmaz: „A keresztény civilizációt úgy védhetjük meg, ha kitöltjük a nemzeti konzultációt, ezzel felhatalmazást adva a kormánynak, hogy Brüsszelben is meg tudja védeni a nemzeti szuverenitást.”
Azt pedig, hogy a nemzeti konzultáció nevű politikai terméket mennyire kell komolyan venni, az a konzervatív Válasz Online kitűnő elemzéséből pontosan kiderül. A hazugság 11 árnyalata című cikkében a lap a 11 konzultációs kérdést egyenként és alaposan vizsgálta meg abból a szempontból, hogy a valóságban milyen EU-s ügyekre utalnak, azok igazából hogyan állnak, és mit képvisel ezekről a fideszes kormány, amikor nem itthon kampányol, hanem Brüsszelben politizál. Az eredmény lesújtó.
„Arra jutottunk, hogy a konzultáció szövege jórészt baromságokból áll”
– fogalmaz a lap, majd következik a részletes elemzés.
A kérdőíven található utolsó kérdés arról szól, hogy „Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát”. A Válasz Online úgy fogalmaz, hogy „ez a kérdés mutatja a legtisztábban az egész konzultáció komolytalanságát”. Ugyanis a kérdőív visszaküldésének a határideje 2024. január 10, viszont Kocsi Máté már 2023. november 21-én benyújtotta a parlamentnek az erre a kérdésre vonatkozó, úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt. Az igazságügyi miniszter pedig benyújtotta a törvényhez kapcsolódó 12. alkotmánymódosításról szóló javaslatát. Azaz a kérdés eldőlt, még mielőtt a nemzet véleményt mondhatott volna.
(Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a nemzeti konzultációról tartott zuglói lakossági fórumon 2023. november 23-án. MTI/Lakatos Péter)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
