Bartók nyomában címmel készül dramatizált dokumentumfilm a világhírű zeneszerzőről, Kázsmér Kálmán rendezésében. A film – egy török fiú és egy magyar népdalénekes lány valós szerelmi történetének bemutatásával – Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútját járja végig Sipos János zenei szakértő narrációjában. A bartóki modellt friss energiákkal felmutatni szándékozó dokumentumfilm Fazekas István Jókai-díjas drámaíró forgatókönyve alapján készül.
A Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm forgatása a nyár végén kezdődött, s az eddig ismertté vált filmkockák idő- és képi síkokkal játszó technikai bravúrjai – a tárgyilagosság megtartása mellett – a filmkockák egyes képeit átlényegítik a bartóki modellt felmutató jelképekké. Az 1936-os anatóliai gyűjtőutat végigkísérő filmalkotás lényegében újrarajzolja a bartóki portrét.
Két nappal A kékszakállú herceg vára budapesti felújítása után Bartók Béla Törökországba indult. Rásonyi László ankarai egyetemi tanár kezdeményezésére a Halkevi (Népház) hívta meg, hármas céllal: koncertezni, előadást és népdalgyűjtési „bemutatót” tartani. Bartók 1936 novemberét, csaknem végig, Törökországban töltötte. Nem sokkal a halála előtt Bartók így vallott munkásságáról: „Ami engem illet, csak annyit mondhatok, hogy az az idő, amit népdalgyűjtéssel töltöttem, életem legszebb része, és ezt nem adnám oda semmi másért sem.”
A török fiú és a magyar népdalénekes lány a népdaloktól inspiráltan együtt indulnak el, s ahogyan a török és magyar népzene kapcsolatához egyre közelebb jutnak, nemcsak a bartóki örökség, hanem szerelmük epicentrumába is elérkeznek.
A köztük lévő dialógusok a fiatalok története mellett Bartók szenvedélyes kutatómunkájához is közelebb viszik a nézőt. Szerelmükben két nép kultúrája is összeölelkezik. A török és a magyar nép rokonlelkűségét (Bartók szerint a török–magyar zenei rokonság legalább 1500 éves) a felhasznált zenei motívumokon túl az is hitelesíti, hogy a filmbetétként megjelenő szerelmi szál Török Tilla magyar népdalénekesnek és török párjának, Erdincsnek az egymásra találását dolgozza fel, akik egyben a dramatizált dokumentumfilm szereplői is.
Kázsmér Kálmán Bartókot a korabeli film- és fényképfelvételek mellett színészi alakítással is megjeleníti, a film archaizált játékjeleneteiben Bartókot Porogi Ádám, a Radnóti Színház színművésze formálja meg.
A film forgatókönyvírója, Fazekas István szerint a kutató Bartókra úgy kell néznünk, hogy:
Kázsmér Kálmán (aki nemcsak a film rendezője, hanem annak társ-forgatókönyírója is) a készülő filmről elmondta: „A világ megváltozott. A fogyasztói, a tévénézői, a filmnézői szokások is gyökeresen megváltoztak, tehát nekünk valamilyen szinten kíváncsivá kell őket tenni a téma iránt, mint annak idején, száz évvel ezelőtt Bartók is. Ő egy kíváncsi, kutató ember volt, űzte, hajtotta a kíváncsiság. Azért akart kimenni gyűjteni területre, falvakba, parasztokhoz, akár Erdélybe, akár Törökországba, mert meg akarta ismerni az életüket. Az volt a hitvallása, hogy csak akkor ismered meg a zenéjüket, ha megismered az életüket is!”
A nagyszabású dokumentumfilm gyártását a Nemzeti Filmintézet támogatta. A film gyártója a Wolframe Kft., producere Farkas Csaba, dramaturgja Major Eszter Anna. A Bartók nyomában jövő szeptemberben lesz látható a Duna Televízióban.
(Tarjáni Kristóf/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
