Húsz év alatt megduplázódott a vadbalesetek száma.
A nagyvadak közül a gázolások 78 százalékát őzek szenvedik el, ezt követik a gímszarvasok – írja a Sokszínű vidék.
A portálnak nyilatkozó Prof. Csányi Sándor, tanszékvezető elmondta, hogy a nagyvadakról 1999-tól 2022-ig vannak feldolgozott adatok, amelyekből az állatok elhullása alapján a közúti balesetekre lehet következtetni. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológia és Vadgazdálkodási Tanszék és Országos Vadgazdálkodási Adattárának munkatársa azt is közölte, hogy a legfrissebb kimutatás szerint 7405 őz, szarvas, muflon, vaddisznó hal meg az országutakon.
Két évtized alatt több mint kétszeresére növekedett az elütött vadak száma.
Az 1999-es évben összesen 3191 regisztrált vadelhullás történt közúti baleset miatt, ez a szám 2022-ben már 7405-re emelkedett. Az elütött vadak 78,3 százaléka őz, összesen 5799 állat. A legfrissebb adatok szerint a második leggyakoribb elgázolt nagyvad 905 (12,2 százalék) darabbal a gímszarvas, őt követi a vaddisznó 409 (5,5 százalék) egyeddel, a dámszarvasból 279 (3,8 százalék) állat pusztult el az országutakon, míg muflonból a legkevesebb: 13 (0,2 százalék) példány.
Érdekesség, hogy a legtöbb vaddisznót, 671 állatot 2012-ben ütötték el az autósok, ez az egyetlen faj, ahol a gázolások száma 2007 óta hullámzóan változik és a rekordévhez képest 2022-re 262 egyeddel csökkent.
Ugyanakkor feltételezhető, hogy a gépjárművek számának a növekedése hatással van a vadgázolások emelkedésével is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben 2 364 706 gépjármű volt forgalomba Magyarországon, 2022-ben pedig már 4 094 129 darab. Az arányokat nézve a járművek száma kisebb mértékben nőtt mint a vadgázolásoké. Viszont arra nincsenek adatok, hogy az autóval megtett kilométerek, az országutakon töltött idő mennyivel nőtt. Bár feltételezhető, hogy ma már többet is használják az autóikat a tulajdonosok, mint két évtizeddel ezelőtt.
Érdekes lehet e témakörben megvizsgálni, hogy változott az autóvezetési morál, vagyis két évtized alatt szabálykövetőbbek lettek-e a sofőrök? A 24.hu által közzétett adat, miszerint 2023-ban minden eddiginél több gyorshajtót kaptak el a rendőrök, összesen 701 169 szabálysértőt. Ez a szám 2019-ben 687 501 volt.
Négy év alatt 13 668-cal emelkedett a gyorshajtásért megbüntetettek száma.
Igaz, hogy sok vadbaleset elkerülhetetlen, mert a féktávon belül ugrik ki az állat, de vannak olyan helyzetek is, amikor a szabályosan, körültekintően vezető sofőr meg tudja előzni a balesetet. A szakemberek ajánlása szerint az állatok életritmusát, az évszakok változását és a vadveszélyt jelző táblákat figyelembe véve kell kiigazítani a vezetési körülményeinket is.
A csökkentett látási viszonyoknál, az esti órákban, az őzek, szarvasok fő táplálkozási, párzási időszakában bizony érdemes csökkenteni a sebességet és az országúton megengedett 90 km/h helyett lassabban menni. Az őzek például télen tíz, húsz fős csoportokban is lehetnek, ha egy kiugrik közülük, számos további követheti. Július vége, augusztus eleje a párzási időszak, ilyenkor is gyakori a jelenlétük. A márciusi-áprilisi hónapokban pedig a bakok territóriumfoglalása zajlik, az egymást üldöző egyedek nem figyelik, hogy a zöldben futnak-e épp vagy közúton.
Ha minden óvatosság ellenére mégis megtörtént a baleset, akkor az első lépés a rendőrség értesítése.
A kiérkező rendőrök pedig felveszik a kapcsolatot az érintett vadászatra jogosult szervezettel. Érdemes tudni, hogy a vadgázolásokra vonatkozó törvény értelmében a balesetért csak akkor felelős a vadásztársaság, ha a vad bizonyíthatóan azért került az útra, mert vadászat miatt űzték éppen. Minden más esetben az autósé a felelősség.
A biztosítóknál lehet kötni külön biztosítást vadbalesetekre is, de aki gyakran jár országutakon, erdők, mezők között, érdemes ultrahangos vadriasztót beszereznie. Készült egy új magyar fejlesztésű eszköz is a közelmúltban, ami nagy hatékonysággal működik.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
