Nem zárta ki, hogy megszakítják az orosz-ukrán diplomáciai kapcsolatokat a Krím-félszigeten történt incidens miatt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök pénteken egy Szocsiban megrendezett fórumon.
„Nem szeretném, ha ez lenne a vége, ám ha nem lehet másként hatást gyakorolni a helyzetre, az elnök talán hozhat ilyen döntést” – fogalmazott a kormányfő egy kérdésre válaszolva, amely azt firtatta, hogy megszakadhat-e a Moszkva és Kijev közötti diplomáciai viszony a krími ukrán diverziókísérlet után.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán jelentette be, hogy a Krímben
ukrán diverzáns akciókat hiúsítottak meg, és ügynökhálózatot lepleztek le.
Csütörtökön és pénteken az orosz televízióban bemutattak több diverzánsnak és ügynöknek mondott férfit, akik beismerő vallomást tettek.
Medvegyev „az orosz állam és nép elleni bűncselekménynek” nevezte az FSZB által jelentett ukrán akciókat, és sürgette azok szervezőinek és végrehajtóinak felelősségre vonását.
„Ahogyan Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin orosz elnök), csak a sajnálkozásomat tudom kifejezni amiatt, hogy ilyen tevékenységet egy hozzánk közel álló ország vezetése szentesített, tekintet nélkül arra, hogy kapcsolataink most nem a legegyszerűbbek” – mondta.
Medvegyev gyakorlatilag megismételte Putyinnak azt az állítását, amely szerint a történtekkel Ukrajna vezetői a belső problémákról próbálják meg elterelni a figyelmet. Az orosz kormányfő szerint az incidens mindkét nép számára „nagyon sajnálatos”, emellett „erkölcstelen”, valamint „mélységes sajnálatot és elítélést érdemel”.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon megosztott bejegyzésével arra figyelmeztetett, hogy az orosz-ukrán vízumkényszer esetleges bevezetése elsősorban Ukrajnát fogja sújtani
a rengeteg (egyes adatok szerint 4 millió) Oroszországban dolgozó ukrán állampolgár miatt.
Zaharova Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki interjújára reagált, amelyben az kijelentette, hogy szükség esetén
Kijev engedélyéhez fogják kötni az oroszok beutazását rendjét.
A TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó orosz honatyák felhívták a figyelmet, hogy az ukrán „provokációk” a diplomáciai viszony megszüntetéséhez vezethetnek, ami a vízumkényszer bevezetését vonhatja maga után.
A két ország rendkívűl feszült viszonyában nem ez az első hasonló kezdeményezés – ám korábban épp Kijev akarta megszakítani a kapcsolatokat és Moszkva volt, amely határozottan elítélte az ötletet. Korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő
„az őrültséggel határos kezdeményezésnek”
nevezte az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának a diplomáciai szakításra vonatkozó javaslatát. Peszkov szerint mindenképpen meg kell várni, hogy a legfelsőbb tanács határozzon a kérdésben. Az ukrán parlament külügyi bizottsága március 30-án szavazta meg a diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó indítványt. Klimkin külügyminiszter akkor a kezdeményezés ellen emelt szót, rámutatva, hogy a szakítás a kelet-ukrajnai válság rendezéséről folytatott tárgyalások keretének széthullásához vezet, és veszélyezteti a minszki megállapodásokat is.
Kijev már jóval az FSZB bejelentése előtt értésre adta, hogy
nem kíván többé nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal,
és hogy nem kívánja misszióvezetőként elfogadni a Moszkva által a posztra (nem hivatalosan) kijelölt Mihail Babicsot.
Ukrajna moszkvai képviseletét 2014 óta nagykövet helyett ideiglenes ügyvivő irányítja. Putyin elnök július végén váltotta le Oroszország kijevi nagykövetét, Mihail Zurabovot, aki 2009-ben, vagyis már jóval a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt került a diplomáciai képviselet élére.
Ukrajna egyébként tagadja, hogy diverzáns akciókat kezdeményezett volna a Krímben.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
