Drakula, a Dzsingiszida?

Drakula, a Dzsingiszida?

Baszarab vajda földi maradványainak DNS vizsgálatát ugyan leállította a román kormány, de azt a hatóságok nem tudják megakadályozni, hogy a történészek vizsgálódjanak azzal kapcsolatban, vajon honnan származtak a középkori Havaselve vezetői.

A Baszarab-dinasztia (1330-1601) eredete most már nemcsak az európai, hanem a közép-ázsiai kutatókat is érdekli, akik lehetőségük szerint utánajárnak a kelet-európai uralkodó esetleges kun, tatár vagy mongol eredetének.

Hírdetés

A közép-ázsiai kazakok büszkék Dzsingisz kántól való származásukra, de számon tartják nyugatra szakadt kun rokonaikat is. Már több átfogó genealógiai táblázat készült a nagy mongol kagán fiairól és utódairól. A kazahsztáni Vlaszti internetes újságban megjelent most jelent meg Dzsakszilik Szabitovnak történésznek a listája, amelyben Dzsingisz kán utódai közül tíz híres embert sorol fel. Közöttük vannak híres közép-ázsiai uralkodók, ilyen Sejbán vagy Özbeg, de a listán feltűnik egy különös név: Drakula.

Szabitov szerint Dzsocsi unokája volt Toktimur vagy Toktemür, akinek az utódai között találta Baszarab vajdát, aki 1330-ban szembeszállt Károly Róbert magyar királlyal, a posadai csata idején tőrbe csalta csapatait, majd egy ideig függetlenítette Havaselvét a Magyar Királyságtól. 2012-ben már volt egy előzetes DNS kutatás a Baszarab nevet viselők körében. Az eredmény nagyon vegyes volt, több haplocsoport volt kimutatható a mintákból, csak éppen a kelet-ázsiai minták hiányoztak, ami elvileg kétségessé tenné a dzsingiszida származását. A fenti eredmény azonban nem pontos, hiszen magától Baszarabtól nem tudtak mintát venni.

Baszarab vajda genetikai vizsgálata azért lenne fontos, mert fény derülhetne Havaselve uralkodóinak származására, így közelebb kerülhetnénk ahhoz a kérdéshez, hogy ki is volt Drakula, a modern horrorfilmek sztárja. Az igazi, történeti Drakula, III. Vlad Segesvárott született 1431-ben és Bukarest mellett halt meg 1476-ban egy ütközetben. A kegyetlenkedései mellett a mondák a török ellenes harcait örökítették meg.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »