Ha január, akkor drágul az élet: így volt ez az előző esztendőkben is, idén azonban – a választási szuperév dacára – mélyebben nyúl az emberek és a vállalkozók zsebébe a kormány. Sok élelmiszerre, az üzemanyagokra, szolgáltatásokra, cégekre róttak ki az eddiginél nagyobb adókat, illetékeket, még a közlekedési bírságokat is emelik. A cél az állami bevételek növelése, amire azért van szükség, mert 2024-re a tavalyinál kisebb, 5 százalékos költségvetési hiányt tervezett a koalíció. Ez lesz a hatodik év, amikor túllépjük a 3 százalékban megszabott uniós költségvetési hiánycélt: 2019-ben 4,4, 2020-ban 9,2, 2021-ben 6,73, 2022-ben 5,68 százalékos deficittel zártuk az évet, a 2023-as adat még nincs meg, de várhatóan 5,9 százalékos lesz a hiány. Az alábbiakban a legfontosabb idei áremeléseket, illetve bér- és nyugdíjemeléseket foglaljuk össze a román és magyar nyelvű sajtóban eddig megjelentek alapján.
Étel, ital, lakás, közlekedés
Az élelmiszerek közül több száz termék ára emelkedik. Elsősorban a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeké, amelyeknek áfája 9 százalékról 19 százalékra ugrott az év elejétől. Az édességek (csokik, cukorkák, sütemények stb.), üdítőitalok mellett a lekvárok, kompótok, de az ételízesítők (Delikát, Vegeta, ketchup) és az alkoholmentes sörök is ide tartoznak, kivételt csak az újszülötteknek, csecsemőknek szánt tejporok, sütemények, kekszek képeznek (a gyümölcsös joghurtok már nem).
Az egészségtelennek tartott cukros ételek mellett azonban a hagyományos, bio vagy öko minősítésű élelmiszerek áfáját is megemelték, 5 százalékról 9 százalékra, tehát a házi sajtokért is többet fizetünk ezután. A házi szörpökért, lekvárokért és más finomságokért még többet, mert ha ezekben cukor is van, akkor 19 százalékos áfát számolnak rájuk. A dohányáru és az alkohol esetében a jövedéki adót emelte a kormány 7,5, illetve 10 százalékkal. Az új árak még nem mindenütt jelentek meg, mert az üzletek nem tudnak egyik napról a másikra újraszámolni mindent.
Amit azonnal, már január elsejétől alkalmaztak, az üzemanyagok jövedéki adójának növelése, aminek következtében a benzin litere legalább 29, a gázolajé legalább 26 banival drágult. Ezt az intézkedést a tavalyi inflációhoz való igazításnak nevezik hivatalosan. A megemelkedett szállítási költségek nyilván tovább emelik az élelmiszerek (és minden egyéb termék, illetve szolgáltatás) árát is, és nem is egyszer: július elsejétől újabb, a mostaninál is magasabb jövedéki adót kell fizetni az üzemanyagokra, ami legalább 43, illetve 40 banis drágulást hoz majd literenként; idén összesen 11 százalékos áremeléssel kedveskedik a kormány a választóknak a benzinkutaknál, és ezt a kőolaj nemzetközi árának változásaitól függetlenül kapjuk.
Emelkednek a közlekedési kihágások esetében kiszabható bírságok is: egy büntetőpont értéke 145 lejről 165 lejre nő, ez az országos bruttó minimálbér 5 százaléka. Többet fog fizetni az is, aki ingatlant vásárol: a lakás értékének 5 százalékáról 9 százalékára emelték az ingatlanok adásvétele utáni áfát, és ez is csak a 120 négyzetméteresnél kisebb, 600 ezer eurónál nem drágább épületekre, telkekre vonatkozik, és csak egyre, a második után 19 százalékos áfát számolnak fel. Ugyanennyivel, 5-ről 9 százalékra nőtt a napelemek és más zöldenergia-berendezések felszerelésére kirótt áfa is.
Új adókat is bevezettek: a 2,5 millió lejnél (500 ezer eurónál) drágább ingatlanokra és a 375 ezer lejnél (75 ezer eurónál) drágább személygépkocsikra 0,3 százalékos plusz luxusadót kell fizetni. De nem az egészre, hanem csak a küszöbök feletti értékekre, tehát egy hárommillió lejes épület esetében csak 0,5 millióra vetik ki a 0,3 százalékos ráadást. Az ingatlanadók egyébként országszerte a 2022-es inflációval emelkednek, azaz 13,8 százalékkal, de ehhez az önkormányzatok is hozzátehetnek még, attól függően, hogy a törvény által megengedett határokon belül alacsonyabb vagy magasabb szorzót szabnak meg. Újdonság az is, hogy az igazolatlan eredetű vagyonokra 70 százalékos adót vetnek ki.
Helyi közszolgáltatások
A helyi közszolgáltatások szintén egyre nagyobb összegekbe kerülnek. Megyénknek a Tega Rt. által kiszolgált városaiban januártól a hulladék elszállításáért az eddigi 15 helyett 20 lejt kell fizetni havonta személyenként (és ugyanennyit kell leperkálni a tömbházban tartott kutyákért), falvakon pedig fejenként 12 lej a szemétdíj; minden más tarifa is nőtt a Tegánál. A Multi-Trans sepsiszentgyörgyi közszállítási vállalat 2023. december elsejétől emelte a jegyárakat, a megye nagy részét ellátó Közüzemek vízszolgáltató legutóbb 2023 májusától.
Nagy terhek a kisvállalkozókon
A cégekre is több teher hárul január elsejétől, ezek különösen a kisvállalkozókat sújtják. A mikrovállalkozásoknak évi 60 ezer eurós árbevételig a forgalom 1 százalékát kell adóként befizetniük, 60 ezer euró fölött pedig 3 százalékát. Az informatikai, turisztikai, jogi és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozások adója a forgalmuktól függetlenül az árbevételük 3 százaléka. Az egyéni vállalkozók (PFA) 25 ezer eurós bevétel fölött a valós jövedelmük után kötelesek adózni (eddig 100 ezer euró volt a küszöb), az informatikusok esetében pedig egyáltalán nincs értékhatár. Az idegenforgalmi vagy szabadidős célú személyszállítás esetében az áfa 5 százalékról 19 százalékra nőtt.
A civil szervezetekre is lesújtott a kormány: az egyéni vállalkozók már nem támogathatják azokat személyi jövedelemadójuk 3,5 százalékával.
A nagyobb cégeknek akkor kell ráadást fizetniük az adójukra, ha az árbevételük meghaladja az évi 1 millió eurót, a profitadójuk pedig nem haladja meg a forgalmuk 1 százalékát; ez esetben ezt az 1 százalékot kell a kincstárnak adniuk. A bankoknak az éves árbevételük 2 százalékát kell pluszban befizetniük, ez a jelenlegi szabályozás szerint 2026-tól 1 százalékra csökken.
A cégek között idéntől kötelező az elektronikus számlázás, ennek elmulasztásáért 2500 és 10 ezer lej közötti bírság róható ki. Ez alól csak az exporttevékenység és az unión belüli fuvarozás kivétel. Az új rendszerhez háromhavi türelmi időt szabtak, tehát büntetni csak áprilistól kezdenek.
Július elsejétől várhatóan 3700 lejre nő a – 2023 októberétől 3300 lejre emelt – minimálbér, ami szinte bizonyosan újabb drágulásokhoz vezet. Érvényben marad az az előírás, hogy legtöbb két évig lehet egy munkavállalót minimálbéren tartani, és júliusig az a rendelkezés is, hogy a minimálbérből 200 lej adómentes.
Nyugdíj- és béremelések
A drágulások és megnövekedett adóterhek szinte mindenkinek pénzügyi nehézségeket fognak okozni, az így megnövekedő állami bevételekből azonban csak néhány kategóriának ad valamit a kormány, bár nem minden esetben tudni, hogy mennyit.
A nyugdíjakat januártól 13,8 százalékkal emelik (ez alól csak az ügyészek és bírók speciális nyugdíja képez kivételt), szeptembertől pedig már az új nyugdíjtörvény szerint újraszámolt összegeket folyósítják, de ezekről egyelőre annyit közöltek, hogy a kisnyugdíjasok juttatása arányaiban nagyobbat emelkedik; egészében, átlagban 40 százalékos nyugdíjemelést ígért az idénre Marcel Ciolacu kormányfő.
Azt azonban tudni lehet, hogy a pedagógusok bére közel 20 százalékkal nő az idén, 13 százalékkal már januártól, a többivel júniustól. Az igazgatói, aligazgatói juttatások 36 százalékkal, az oktatási intézmények kisegítő és adminisztratív személyzetének bére nagyjából 15 százalékkal emelkedik, amiből 9–10 százalékot januártól tesznek hozzá az eddigi fizetésükhöz. A pedagógusok többféle pótlékra is jogosultak, ezekkel a 3–25 százalékos kiegészítésekkel szinte másfélszeresére növelhető az alapbérük.
A többi közalkalmazott bére 5 százalékkal emelkedik januártól, kivéve azokat, akik fizetését már 2023-ban emelték (a pénzügyminisztériumban, az adóhatóságnál, a vámhatóságnál, az egészségbiztosítási pénztáraknál és az igazságszolgáltatásban). A pótlékok, prémiumok, ételjegyek, ruhapénzek, üdülési utalványok stb. a 2023-as szinten maradnak, az utazási kedvezményeket azonban két évre korlátozták, 2024-ben és 2025-ben legtöbb három oda-vissza utat fizetnek közpénzből.
A gyermekpénzt szintén a 2022-es infláció mértékével, 13,8 százalékkal emelik, így 2 éves korig, illetve a fogyatékkal élő gyermekek neveléséhez 18 éves korig havi 719 lejes támogatást kapnak a szülők, a 2 évesnél nagyobbakat pedig havi 292 lejjel segíti az állam. Ezeket az összegeket februártól kapják meg a családok, januárban még a decemberi 631, illetve 256 lejt folyósítják.
Ugyancsak 13,8 százalékkal emelik a politikai vagy etnikai üldözöttek, deportáltak, foglyok, hadirokkantak, veteránok, háborús özvegyek juttatásait.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
