Még a szaksajtóban is csak mérsékelt figyelmet kapott a chilei hatóságok és az Oracle közötti megállapodás, holott lehetnek akár globális hatásai is.
A hírek szerint a chilei Nemzeti Gazdasági Ügyészség (La Fiscalía Nacional Económica, FNE), amely a gazdasági versenyhivatal szerepét tölti be Chilében, vizsgálta az Oracle licencelési és auditgyakorlatát, mivel felmerült annak versenykorlátozó hatása. Kapcsolatba léptek 115 Oracle-ügyféllel, és információt gyűjtöttek tőlük. A vizsgálat három fő területre fókuszált: egyező támogatási szintek, támogatás-visszaállítási díjak és auditok.
Az egyező támogatási szintek elvárása (adott termékkörön belül „mindent vagy semmit” támogatni) a panaszok szerint súlyos pénzügyi terhet ró az ügyfelekre. Az ügyészség viszont elfogadta az Oracle érvelését, amely szerint csak így előzhetők meg a részleges támogatással való visszaélések. A döntésnél fontos szempont volt, hogy ezek a feltételek az aláírt szerződésben szerepelnek, nem csak egy hivatkozott külső dokumentumban. Az érvelésben szerepel az is, hogy a megkérdezett ügyfelek szerint a nem támogatott örökös licencről való lemondatás ritkán fordul elő, így az ügyészség ezt nem tekintette széles körben előforduló problémának. Ez utóbbi érv számomra kissé meglepő, mert ezt rendszeresen nehezményezik az ezzel szembesülő ügyfeleink.
A támogatás-visszaállítási díjat abban az esetben kell megfizetni, ha egy olyan termékhez vesz támogatást az ügyfél, amelyre a korábbi időszakban nem fizette azt. Ilyenkor visszamenőleg ki kell fizetni a teljes nem támogatott időszakra vonatkozó díj 150 százalékát is. Ezzel kapcsolatban az FNE teljesen helyénvalónak találta a 100 százalékos visszaállítási díj megfizettetését, ezzel kompenzálva a terméknek a nem támogatott időszakban való továbbfejlesztését. A maradék 50 százalékot viszont alkalmasnak találták arra, hogy elriassza az ügyfeleket a független támogatási szolgáltatások igénybevételétől. Majd jön a csavar, mert az indoklás szerint rövid távon nem látszik olyan szereplő, aki be akarna lépni a (chilei) piacra ilyen szolgáltatásokkal, ezért ezt a kérdést az ügyészség a szerződő felek közötti megállapodás körébe utalta, és így nem tartotta indokoltnak a beavatkozást.
Sokkal komplexebb azonban az Oracle auditgyakorlatával kapcsolatos megállapítások sora. A vizsgálat szerint az auditok által feltárt legtöbb hiány olyan kiegészítők használatával kapcsolatos, amelyek a licencelt termék mellé automatikusan vagy az ügyfél tévedése miatt települtek. Ennek fő oka, hogy ezeket az Oracle elérhetővé teszi az ügyfelei számára a weben akkor is, ha nem vásároltak hozzá licencet, miközben az oldalon nem szerepel figyelmeztetés, hogy ezek extra licencet igényelnek.
Szintén jelentős probléma az információs aszimmetria, mivel a licencelési feltételek átláthatatlan módon, rengeteg dokumentumban szétszórva találhatók meg, így az ügyfél soha nem lehet biztos benne, hogy minden feltétellel maradéktalanul tisztában van.
Ezt alátámasztja az ügyfelek visszatérő tapasztalata, hogy az audit előzőleg nem ismert feltételek alapján mutatott ki licenchiányt. Összhangban van ez a mi tapasztalatainkkal is, különösen az olyan licencelési feltételekre gondolva, amelyek csak a szerződés részét nem képező dokumentumokban szerepelnek.
Az ügyészség az audit folyamatában is több problémát azonosított. Az Oracle-auditokat világszerte az Oracle belső szervezete, a License Management Services (LMS) folytatja le. Az általuk kiadott jelentés tartalmazza a megállapított hiányokat. A jelentés szerint ezek rendezésére az ügyfél harminc napot kap, de nincs olyan fórum, ahol ezeket a megállapításokat meg lehetne vitatni, cáfolni. A hiányok rendezése viszont már az Oracle kereskedőin keresztül történik, ahol az ügyfelek tapasztalatai alapján az eredetileg kimutatott hiányhoz képest számottevő kedvezményeket lehet elérni, sőt számos esetben a rendezésbe olyan cloud (felhő) termékeket vontak be, amelyekre az ügyfélnek nem volt szüksége. Az ügyfelek véleménye szerint a rendezés ilyen módja kérdésessé teszi az audit megállapításainak megalapozottságát, és nem nyújt számukra megnyugtató lezárást, úgy érzik, továbbra is tartaniuk kell az Oracle esetleges jogi lépéseitől.
A fentiek hatására az Oracle vállalta néhány változtatás bevezetését.
A jövőben kommunikálja a kiegészítő termékek extra licencigényét, mind a letöltési oldalon, mind az ügyfélnek küldött e-mailben. Az auditok kezdeményező és lezáró leveleiben részletesebb információkkal szolgál. Felhívja a figyelmet az olyan eszközökre, amelyekkel az ügyfelek ellenőrizhetik a megfelelőségüket. Létrehoz egy fórumot, ahol az audit eredményei megvitathatók. Képzi az LMS-csapatot. A vállalások természetesen csak Chilére vonatkoznak.
A nagy gyártók közül itthon is leginkább az Oracle ismert arról, hogy bonyolult, átláthatatlan licencelési szabályokat érvényesít, és nagyon könnyű súlyos licencelési hibát elkövetni. Például egy Standard kiadású Database termék esetén egy jóhiszemű adminisztrátor által bekapcsolt és használatba vett menedzsmentopció átminősíti a telepítést Enterprise kiadásra, és az egyébként is drágább licencet így már nem foglalat-, hanem processzormagalapon kell számolni. Ha ezt az auditor fedezi fel, akkor a hiány az eredeti licenc értékének több tízszerese is lehet.
De tényleg szüksége volt az ügyfélnek egy ennyivel drágább szoftverre? Vállalati környezetben egy ilyen értékű beszerzést tipikusan szigorú jóváhagyási eljárásnak kellene megelőznie. Az audit által feltárt hiány rendezésekor viszont már nincs ilyen mozgástér, kiszolgáltatott helyzetbe kerül az ügyfél. Az ilyen meglepetések megelőzéséhez az Oracle nem nyújt olyan beépített technikai megoldást, mint mondjuk egy aktiváló kód bekérése a menedzsmentopció bekapcsolásakor. Mintha az autónk műszerfalán ott lenne egy kapcsoló, amelyet ha megnyomunk, dupla lóerőhöz jutunk. De a figyelmeztetés, hogy az extra lóerők használatáért a következő szerviznél még egy autó árát ki kell majd fizetnünk, csak a felhasználói kézikönyv 347. oldalán szerepel.
A chilei FNE által feltárt problémák világszerte, így nálunk is jelen vannak. Véleményem szerint az Oracle fenti vállalásai a problémák méretéhez képest súlytalanok, nem fognak megoldást nyújtani, különösen nem Chilén kívül.
Az ügynek érdekes tanulsága, hogy a hatóság nem tartotta indokoltnak beavatkozni sem az egyező támogatási szintek, sem a támogatás-visszaállítási díj plusz 50 százalékos büntető tétele miatt, mert ezek az ügyfeleknek drágák ugyan, de előre ismertek. Az igazi problémának az előre nem ismert drágaságot találták, amit csak az audit tár fel, nem tervezhető módon. Mert Chilében már tudják, hogy mit jelent az Oracle visszafelé olvasva: El Caro – A drága.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
