Így mószerolt a 24.hu Kerner Zsolt nevű firkásza az amerikai nagykövettel készített interjú során. David Cornstein is zsidó, de mégsem a Goodfriend-fajtából, meg hát nem is az most a direktíva, hogy megemlékezéseken kell fennakadni, ha ehelyett jó kis fegyverüzleteket lehet nyélbe ütni, Izraelnek pedig itt épül a legszilárdabb bástyája, így a kitartó – és egyre szánalmasabb – próbálkozás ellenére leperegtek róla a kérdések.
De azért még érdemes elolvasni, hogyan készít ma interjút egy – finoman fogalmazva – liberális újságíró. NATO-bombázást szerencsére ezúttal nem kértek.
 Kerner Zsolt, a kitöréstúra-szakértő |
A beszélgetés első részét közöljük, tehát nem hagytunk ki semmit az elejéről, rögtön ezzel indít Kerner, hiszen ez a legfontosabb a két ország kapcsolatában:
– Korábban azt mondta, Magyarországon egy zsidónak nincs mitől félnie. Látta, hogy mi történt nemrég a budai hegyekben?
– Nem láttam, de hallottam róla.
– Talán a beszámolók nem adják vissza pontosan, hogy a Kitörés túra egy részén horogkeresztek voltak kihelyezve, és Adolf Hitler-portrék lógtak. Még mindig tartja, hogy Magyarországon egy zsidónak nincs mitől tartania?
– Amikor hazamegyek New Yorkba, minden alkalommal odajön hozzám valaki, és azt mondja, sajnálom, hogy Budapesten kell élned, ahol olyan nagy az antiszemitizmus. Az, ami most történt, szomorú. De általánosságban azt mondhatom, hogy az itt élő zsidók boldogok és elégedettek. Szinte soha nem történnek erőszakos cselekmények zsidók ellen. Ha hazamegyek New Yorkba, reggelente azt olvasom az újságban, hogy Brooklynban megvertek három zsidó férfit. Minden ilyen eset szörnyű, bárhol történik is. A különbség az, hogy ha itt ilyesmit lát a rendőrség, akkor határozottan fellép, a bűnösök pedig börtönbe kerülnek. Ez a legtöbb, amit a hatóságoktól várhatunk.
– Még akkor is, ha ezt a túrát egy fideszes politikus, Lezsák Sándor veje szervezte, a magyar állam pedig hirdetésekkel támogatta? Ráadásul azt se láttuk, hogy a rendőrség leszedett volna akár egy szvasztikát is, pedig Magyarországon ezek tiltott önkényuralmi jelképek. Nem nevezném ezt határozott fellépésnek.
– Csak azt tudom mondani önnek, hogy személyes kapcsolatom alapján a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel, elmondhatom, hogy határozottan elleneznek minden antiszemita megnyilatkozást. Ha ilyesmit látnak, fel fognak lépni, és tenni fognak róla, hogy a bűnösök börtönbe kerüljenek.
– A Soros György elleni kampány bújtatott antiszemitizmus volt?
– Nem ez a személyes véleményem. Szerintem inkább antiliberális kampány volt egy konzervatívbarát környezetben. Nem az volt a lényeg, hogy Soros György zsidó, hanem az, hogy nagyon liberális, a magyar kormány pedig nagyon konzervatív.
– Azt mondta korábban, hogy személyes nézeteltérés volt Orbán és Soros között. Még mindig így gondolja?
– Semmi kétség efelől, hogy két olyan emberről beszélünk, akik a spektrum két szélén állnak, és mindketten nagyon elítélő nyilatkozatokat tettek a másikra. Egyikük sem szereti különösebben a másikat.
– Soros György mondott valami rosszat Orbánra, a miniszterelnök pedig az egész országot kiplakátolta Soros fejével? Egyenlőtlen küzdelemnek tűnik.
– Szerintem egyáltalán nem egyenlőtlen. Az a pénz, amit az Open Society költ, elképesztő, és mindennel szembemegy, amit a miniszterelnök gondol. Természetesen politikailag is működni látszik, hogy a kormány eljuttatta azt az üzenetet, hogy szemben áll Soros Györggyel. De ez magyar belpolitika, ebben az amerikai nagykövetnek nincs része, csak megfigyelő vagyok. Ennek ellenére egyértelműnek látszik számomra, mi a helyzet. Nem támogatjuk sem Sorost, sem Orbánt, inkább olyan kétoldalú kapcsolatokat építünk, amelyek segítségével eredményeket tudunk elérni, és nem egyik vagy másik személyt bíráljuk.
– A Magyarországgal kapcsolatos amerikai politika változását úgy lehetne összefoglalni, hogy amíg az Obama-kormányzat alatt az Egyesült Államok nem igazán foglalkozott a régióval, Orbán Viktort pedig szinte kiközösítette, a Trump-kormányzat próbálja közelebb hozni magához a magyarokat, hogy ne Oroszország és Kína felé forduljanak. Mennyire működött ez?
– Szerintem nagyon jól. Ez persze csak a személyes véleményem. Több felmérés is nagyon pozitív lett. Az egyikből azt láttuk, hogy amíg korábban csak a magyarok 42 százaléka gondolkozott pozitívan az Egyesült Államokról, most, pár évvel később már 57 százalék. Egy másik felmérés szerint az emberek 70 százaléka azt gondolja, hogy jó Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata. Szerintem a magyar emberek között működik ez az új politika.
– És milyen konkrét politikai eredményeket értek el vele?
– Elsősorban a katonai együttműködést, ami Magyarországnak, a NATO-nak és az Egyesült Államoknak is jó. Nagyon nehéz volt letárgyalni ezt a megegyezést, de azt látjuk, hogy a magyarok komolyan veszik, és a GDP két százalékát fogják honvédelemre költeni. Ráadásul új katonai beszerzéseket is terveznek, és
optimista vagyok, hogy az Egyesült Államokat fogják választani, hiszen mi gyártjuk a világ legjobb haditechnikáját.
Emellett, amikor az ENSZ-ben vagy az Európai Unióban számunkra fontos ügyek kerültek elő
Magyarország nyilvánosan kiállt mellettünk, megvédte az Egyesült Államokat és Izraelt.
Magyarország ráadásul egyike volt a nagyon kevés országnak, amelyek diplomáciai képviseletet nyitottak Jeruzsálemben, miután az Egyesült Államok áthelyezte oda a nagykövetségét. Szijjártó Péterrel együtt utaztunk el a megnyitóra.
Magyarország ezenkívül egyike volt a kevés országnak, amelyek támogatásukról biztosították Trump elnök közel-keleti béketervét.
Ezek mind nyilvános események, de vannak nem nyilvános ügyek is. Amikor kapok egy hívást Washingtonból, hogy tudnék-e beszélni a magyar kormánnyal, mert szeretnénk, ha valamiben segítenének az EU-n belül, ami jó lenne Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is. Vagy amikor a magyar kormánytól keresnek, hogy fel tudom-e hívni Washingtont, tudnak-e segíteni egy bizonyos ügyben. Ezek közül egy sem kerül be a sajtóba. Privát ügyek, el vannak intézve. Ha nincs meg a kapcsolat, senkinek eszébe sem jutna felvenni a telefont.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
