Ma délelőtt egy komoly összefoglalás volt a német Phoenix-Televízióban, ahol a „menekült“-kérdést foglalták össze 2015-től indulóan.
A film igyekezett egy neutrális képet festeni a helyzetről és annak eszkalációjáról, a Willkomenkulturtól az AfD Siegeszugjáig, vagyis a fellépő politikai ellenzék győzelmi útjáig, azonban mégis, a film alapjaiban manipulatív maradt.
A kialakult problémáért, amiben most Európa találhatja magát, azokat az országokat teszi felelőssé, amelyek a migránskvóta ellen vannak …
Így egyértelműen a Visegrádi országokra mutogat a film, mint bűnösökre, amelyek akadályoznak minden (minden?), józan (józan?) megoldást.
Már tegnap este is volt ugyanitt, egy ezzel kapcsolatos műsor, amelyben a populizmus vádjával illetett országok vezetőiről, főleg Orbán Viktorról mutattak be egy 45 perces filmet. (ld. a fotót)
Ez oly mélyen igazságtalan, manipulatív, valamint hazug volt, hogy nehezemre is esett végignézni.
Az említett („Europa und die Flüchtlinge” című) mai filmmel kapcsolatban igen érdekes volt látni, hogy mennyire befolyásolható a német nép a média által… Látható volt az az örömteli üdvözlése, az a kritikátlan mellre ölelése az ideérkezőknek, amely a kezdeti eufóriát jellemezte…
Majd az is, hogy bár már 2016-ban egyre többen látták a bevándorlók befogadására vonatkozó kapacitás csökkenését, majd annak majdnem nullára válását, mégsem merészelt senki nyíltan fellépni ellene. És itt a hangsúly a „merészelt”-en van, ugyanis aki végül csak fellépett, azt rögtön populizmussal és jobboldalisággal is vádolták… Később pedig AfD szimpatizálással, ami a politikai berkekben több volt, mint egy egyszerű megbélyegzés.
És a lakosság ezt is „bevette“.
Mint, ahogy ugyanúgy „beveszi” azt is, hogy az összes jelenlegi problémáért csakis a kvóta és a menekültek elosztása ellen fellépő országok a felelősek.
Érezhetően heccelik a német polgárokat, azt a kívánságot sugallva, hogy az amúgy is az EU „tányérszélén” egyensúlyozó Visegrádi országokat, onnan végre lelökjék… (természetesen kifelé!), vagy legalábbis szájkosarat kapjanak.
Persze most felmerül a kérdés, hogy mi a helyes magyar politikai lépés ebben az esetben?
El kell-e fogadni az EU javaslatot, és átvenni az ide kiosztott arab és szír bevándorlókat, vagy nem?
Az országunk eddigi fáradozását, amely meg kívánta akadályozni ennek a mára kialakult katasztrofális szituációnak a kialakulását, dobjuk-e a sutba, anélkül, hogy valaki is elismerné a Lajtától nyugatra, a magyar politikai vezetés eddigi irányvonalának helyességét? Vagy, hogy legalább azok egy részét szükségesnek, illetve célszerűnek aposztrofálná.
Azonban ennek még csak a látszatával sem találkozunk, ha a jelenlegi politikai hangulatra tekintünk Nyugat-Európában!
Ehelyett egy oktató és az általuk meghatározott „sorvégi“ helyünkre mutogató politikai statement-et látunk, ami nem más, mint egy utasítás!
Helyes lenne e, ha a kormány „beadná a derekát“ és felvenné a rá kiszabott „menekülteket“.
Mi lenne ennek a következménye?
Megköszönné-e ezt valaki? Lenne-e Európa nyugati felén egy általános örömujjongás?
Azt hiszem nem!
(És itt ezzel ellent mondok azoknak is, akik sajnos Magyarországon is éppen ezt a lépést követelik a kormánytól.)
Mert ez a magyar lépés csak a rövid napi hírek sorába lenne Nyugat-Európában besorolva, amely ugyanakkor csakis azt hangsúlyozná ki, hogy az igen következetes német, ill. nyugat-európai nyomás hatására végre a magyarok is belátták, hogy részt kell venniük a közös problémák megoldásában…
De arról szó sem esne, hogy ezek éppen azok a problémák, amelyek kialakulásáért pont a nyugat-európai országok a felelősek, és amelyekre több mint két éve a magyar kormány ismét és ismét fel is hívta a figyelmet…, csakhogy ezt akkor nem vették (és most sem veszik) figyelembe… Mert úgy-e, hogy is akarhat egy ilyen “kis ország”, mint Magyarország – amely éppen hogy csak belecsöppent a „jó öreg” Európai Unióba – megfontolásra érdemes ötletekkel előállni…?
Tehát EURÓPA napokon belül napirendre térne a kvóta-kérdés felett, és így ebbe az uniós húsdarálóba került Magyarországnak csak egyel több gondja lenne a hazai fronton… Ugyanis törhetné a fejét, hogy a következő (és az azt követő, majd az azután következő…) menekült-hullámból megint hány ezret vegyen át, természetesen most már „önként”, hiszen beadta a derekát!… Vagyis akkor már onnan lehetetlen lenne visszatáncolni.
Vegyük észre, hogy Magyarország (és a Visegrádi országok) nem kerékkötői az európai problémák megoldásának, hanem éppen hogy felhívják a figyelmet (már csak a politikai jelenlétükkel is) arra a hibára és rossz irányvonalra, amelyet az Európa Unió jelenleg folytat.
Egy valódi Unióban, ahol a felek egyenlő rangban és elbírálásban részesülnének, a felvetett problémáka tárgyalásokkal, pro és kontra mérlegelésekkel oldanák meg, nem pedig kategorikusan kijelentett utasításokkal, mint ma, és amelyeket ha a megcélzott fél nem fogad el, akkor retorziókkal kényszerítik annak teljesítésre.
Mindezt pedig teszik a liberális EU demokrácia nevében, pedig ez a tettük éppen hogy diktatórikus…
És ezzel le is hullik a lepel arról, amit valójában álcázni akarnak.
Dr. T. Túri Gábor
The post Dr. T. Túri Gábor: TV-műsor Németországban appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
