Bóna Mária Ilona szerint „a NÉP nem választhat jelöltet saját maga lakóközösségéből”. Bevallom, ez előtt az állítás előtt kicsit meghökkenve állok. Mert ez 2018-ig igaz lehetett, de az akkori választásokon már elindult három olyan pártonkívüli személy, amely felhasználva a Nemzetegyesítők önzetlen szolgálatát úgy indulhattak a választásokon, hogy a helyben működő kisközösség (követi) jelöltjeként, de a rövidített nevén NEEM pártnak hívott társaság ernyője alatt bizonyította be, hogy VAN ÉLET MAGYARORSZÁGON, A PÁRTOKON KÍVÜL IS! Ez esetben ugyanis tisztán a helyi lakókból álló kisközösség bízta meg „választókerületi követnek” ezt a három személyt, s ha nem is nyertek, de bebizonyították, hogy saját jelölt is lehetséges! Ismételjük meg! LEHETSÉGES A SAJÁT JELÖLT IS, HA HELYBEN MEGSZERVEZZÜK MAGUNKAT!
Most olvastam Boray Eduárd kiváló sorait, amit Bóna Mária Ilona egyébként lényeglátó elemzése kapcsán írt, s nagyon is egyetértek mindkettőjük mondanivalójának a lényegével, bár én soha nem keresem a másik magyarban azt, ami elválaszt bennünket. Eduárd ezt írta: „Drábik Jánosnak vannak kiváló elemzései és a nyugat szerepét is jól látja a szocializmus megszüntetésével kapcsolatban. Nem az a néhány milliárd dollár adóság tette tönkre a szocializmust, amit a nomenklatúra elherdált. Érezték a vezetők, hogy a nép, már nem tartható hosszabb ideig kordában békés eszközökkel, és a hatalom átmentését előre megtervezték, a nyugati hatalmakkal karöltve. Azután jött a szabad rablás, amin megszedték magukat a bukott rendszer funkcionárusai, és a nyugattal kollaboránsok. A szocializmus kiválóan működött volna, ha két dolgot megszüntettek volna benne! Az első a kommunista pártnak a vezető szerepe, a második az internacionalizmus.”
Az én reakcióm erre a következő: Esetleg harmadikként beírható lenne az egyéni vállalkozások közjót is szolgáló részének az engedélyezése és a dolgozni akaró vállalkozások tisztességes adóztatása. S természetesen azzal is egyetértek, hogy “Érezték a vezetők, hogy a nép már nem tartható hosszabb ideig kordában…” Viszont az itt a lényeg, amit ez után és pontosan ír Eduárd: “A HATALOM ÁTMENTÉSÉT ELŐRE MEGTERVEZTÉK A NYUGATI HATALMAKKAL KARÖLTVE” Szerintem ugyanis már a Washingtoni Konszenzus eldöntötte, hogy Közép-Európa visszatér Moszkva gyarmatából a pénzimpérium nyugati hatalma alá. Ezt pedig közvetlenül az az adósságcsapda segítette, amit Fekete elvtárs készített elő azzal, hogy “olcsó” hiteleket vett fel Kádár jóváhagyásával, amik azonban rövidesen “drágákká”, sőt lassan visszafizethetetlenné váltak. Érdekes, hogy sokan azt hiszik, hogy ezt meg lehetett volna úszni, pedig lassan Izland, és a kommunista, valamint muszlim országok kivételével minden állam el van már adósodva valamilyen szinten annak a bankárkasztnak, amelyet sokan azonosítanak néhány zsidó bankárcsaláddal. Sajnos Drábik Jánosnak abban teljesen igaza van, hogy a monetáris diktatúra egy nagyon is szervezett háttérhatalom, amely nem elmélettel, hanem nagyon is világosan felismerhető gyakorlattal operál. Nézzük, hogy akkor mi lehet a “gyógyszere” ennek a lassan már mindenki számára látható, vagy legalábbis érzékelhető betegségnek!?
Bóna Mária nagyon is lényeglátóan azt írja, hogy: “Nemhogy 1990-ben nem volt szabad a választás, hanem az azóta eltelt 30 évben sem volt az, mert azóta is a „TUDATLANSÁG” és a „FÉLISMERET” alapján mennek az emberek „SZAVAZNI” és NEM „VÁLASZTANI”!
Mert milyen egy „választási lehetőség” az, amikor a NÉP nem választhat jelöltet saját maga lakóközösségéből, hanem el kell fgadnia a JOBB- ÉS BALOLDALI PÁRTOKRA oszlott egy-párti előd utódainak JELÖLTJEIT, akikre aztán SZAVAZHATUNK”!?
Vagyis, szó sem lehetett valódi VÁLASZTÁSRÓL akkor sem, amikor megszavaztatták a NATO-tagságot 1999-ben, és 2004-ben, edig az EU-tagságot.” – eddig az idézet Máriától és én csak gratulálni tudok neki a helyes diagnózisért, viszont nála sem jelenik meg a terápia egyetlen eleme sem.
A terápia meghatározásához vegyük sorba a betegség konkrét tüneteit:
TUDATLANSÁG, FÉLISMERET, (VÁLASZTANI KELLENE ÉS NEM SZAVAZNI) — ÁM A VALÓBAN AZONOS GYÖKERŰ TÖBBPÁRTRENDSZER JELÖLTEI KÖZÜL NEM LEHETSÉGES A TÉNYLEGES VÁLASZTÁS – HISZEN MIND PÁRTKATONÁK.
Ha eddig egyezik a hozzászólók véleménye, akkor íme a TERÁPIA! Meg kell oldani, hogy legyen olyan személy is a szavazólapon, aki VALÓDI VÁLASZTÁST TESZ LEHETŐVÉ! Vagyis a helyben ismert és elismert, pártonkívüli és alkalmas személy, aki ellenőrizhető is a helyi közösség számára! UGYANIS AZ EGYETLEN FEGYVER, AMIT MÉG NEM VETTEK EL TŐLÜNK AZ A SZAVAZÁSON VALÓ RÉSZVÉTEL.PERSZE TUDOM, HOGY SOKAN FELSZISSZENNEK ERRE, MERT EZ A HAMIS DEMOKRÁCIA JÁTÉKTERE. Viszont nem hiszem, hogy a problémák elől meg kellene futamodni, magára kellene hagyni azokat, akik még reménykednek egy jó irányú változásban. Sokkal inkább éppen őket kell rávenni arra, hogy önszerveződő kisközösségeket hozzanak létre helyben. Olyan kiscsoportokat, amelyek nem egyesületi, vagy pártcsoport arculatot öltenek, hanem inkább KALÁKA jellegűek, vagyis nem hivatalosak, de segítőkészek és főleg képesek egy alkalmas személyt találni VÁLASZTÓKERÜLETI KÖVETNEK! Ez a fogalom is újszerű, de valójában a hagyományos vármegyei KÖVET funkcióját látná el úgy, mint régen. Vagyis nem lesz soha pártkatona, nem az igénybe vett eszközpárt – vagyis a Nemzetegyesítő Mozgalom – fogja őt jelölni, hanem az önszerveződő helyi közösség. Ezzel gyakorlatilag kiküszöbölődik a pártdemokrácia legnagyobb hibája, a centralizált önérdek. Ha valaki ennél többet szeretne tudni arról, hogy a NÉP is választhat jelöltet saját maga lakóközösségéből, az hívjon, vagy nézzen rá a Nemzetegyesítő Mozgalom honlapjára, hiszen minden magyar számára fontos kell legyen a Nemzetünk egyesítése, valódi népképviselete!
Szeged, 2019-06-28
A szerző közjogász és a Nemzetegyesítők pártonkívüli szóvivője
Nemzetegyesítők
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
