A magyar tudomány éve lesz 2025 és 2026 – mások mellett erről is döntött kedden az Országgyűlés.
A magyar tudomány évének nyilvánította a 2025-ös és a 2026-os évet az Országgyűlés, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és könyvtára fennállásának 200. évfordulója tiszteletére. A kormány erről szóló határozati javaslatát egyhangúlag, 159 igen szavazattal fogadták el a képviselők.
A határozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt és az MTA-t a bicentenáriumi megemlékezés és eseménysorozat megszervezésére, koordinálására.
Elfogadták a 2023-as zárszámadást
Az Országgyűlés 113 igen, 50 nem szavazattal elfogadta a 2023-es központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszámadás vitájában úgy értékelt: a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatására a GDP felfelé ívelő trendje ugyan átmenetileg lendületet vesztett, azonban a magyar gazdaság ellenálló maradt tavaly. A 2022-es 4,3 százalékos GDP-bővülést tavaly mérséklődés követte, 2023-ban a magyar GDP volumene 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Jelezte: a 2023-as uniós módszertan szerinti hiány a GDP 6,7 százaléka volt, ennek ellenére az államadósság a GDP 73,5 százaléka lett, ami 2022-hez képest 0,6 százalékponttal csökkent.
A pornográf tartalmak ingyenes szűrése
Az Országgyűlés 164 igen szavazattal, egyhangúlag gyermekvédelmi törvénycsomagot fogadott el fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára. Az új szabályok szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Magyarországról leggyakrabban látogatott pornográf honlapokról listát állít össze 2025 májusáig, a Magyarországon letelepedett internetszolgáltatók pedig kötelesek lesznek ingyenesen lehetővé tenni, hogy a listán szereplő honlapokhoz kiskorúak ne férhessenek hozzá.
A lehetőségről az előfizetőt tájékoztatni kell, és az ő nyilatkozata alapján történik meg a pornográf tartalmak szűrése, ugyanakkor a szolgáltatónak azt is lehetővé kell tennie, hogy ugyanazon az előfizetői hozzáférési ponton az előfizető egyidejűleg külön-külön is hozzáférjen a kiskorúak számára biztonságos szolgáltatáshoz és a nem szűrt internetszolgáltatáshoz.
Emellett jövő január elsejétől tilos lesz alkoholtartalmú ital reklámját közzétenni
Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos törvényeket módosítottak
A szakértői pálya vonzóbbá tétele a célja az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításának. A törvényt 121 igen, 13 nem szavazattal és 31 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
Egyszerűsödik a szabályozás, így a jövőben azok, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként vannak bejegyezve, kérelemre, vizsgálat nélkül az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyezhetők. Eseti szakértőként rendelhető ki ezentúl a költségvetési szervként működő tudományos kutatási tevékenységet végző kutatóintézet, valamint a Magyarországon államilag elfogadott képesítést adó egyetem, doktori iskola. Igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a jövőben a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara is.
A törvény alapján a kötelező gyakorlati idő ötről két évre csökken,
negyedéves helyett éves adatszolgáltatást vezetnek be, valamint kötelezővé válik a szakértők esetében is az elektronikus kapcsolattartás.
Több cégnél is lesz ezentúl fogyasztóvédelmi referens
Az Országgyűlés 113 igen, nem szavazattal 52 tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását.
A törvényhez több módosító indítványt is benyújtott a törvényalkotási bizottság az élelmiszerlánc-hatósági felügyeletével összefüggésben, így ezentúl a kereskedelemért felelős miniszter feladatai között is szerepel az élelmiszerlánc-felügyelet. A minisztert ezen feladata ellátásában az általa irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv segíti.
A felügyeleti díj a jövőben nem az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele lesz, hanem a központi költségvetésbe folyik be. Ugyanakkor rögzítették ezt a bevételt az élelmiszerlánc-hatósági felügyeleti tevékenységre kell fordítani.
A felügyeleti díjat az adóhatóság szedi be.
A jövőben az a vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, amelynek az éves nettó árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot.
A törvény módosításával – az Alkotmánybíróság döntésének végrehajtása érdekében – 2026-tól létrejön a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hozzáférését biztosító belső ügyintézési felület, amelyen keresztül az eljáró hatóság haladéktalanul értesítené a többi hatóságot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti eljárás megindításáról és lezárásáról.
Módosították az EU és Moldova közötti közös légteret érintő megállapodást
Az Országgyűlés 164 igen szavazattal elfogadta az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság határozatának kihirdetését.
Nagy Bálint, az építési és közlekedési tárca államtitkárának a javaslat általános vitájában elhangzott expozéja szerint az indítvánnyal olyan uniós jogszabály-módosításokat integrálnak a megállapodás szövegébe, amelyeket Moldovának be kell építenie a saját jogrendjébe.
Magyar-osztrák mentőszolgálati megállapodásról döntött a Ház
Az Országgyűlés 165 igen szavazattal kihirdette a Magyarország és Ausztria közötti határon átnyúló mentőszolgálati együttműködésről szóló keretmegállapodást. Ez az együttműködés jogi kereteit határozza meg, célja, hogy a határ menti övezetben a lehető legjobb mentőszolgálati ellátást lehessen biztosítani.
A jogszabály szabályozza a mentőszolgálatok közötti együttműködés feltételeit, beleértve a személyzet, a felszerelés, a határátlépés, a járművek és a légi közlekedés használatának részleteit. Foglalkozik továbbá az adatvédelem, a költségek és a vitarendezés kérdésével is.
Módosították a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt
Az Országgyűlés 113 igen, 31 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett elfogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítását. A módosítás értelmében a gördülő fejlesztési tervezés rendszerének megújítása részeként, a nagyobb tervezési egységek kialakítása érdekében víziközműszolgáltatónként és ágazatonként egy gördülő fejlesztési terv készül és kerül benyújtásra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz.
A módosítással új, egységes működési engedélyt vezetnek be, ami csökkenti a szolgáltatók adminisztrációs terheit.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
