Miközben Lengyelország és Románia főként amerikai fegyvergyártókkal kötnek milliárdos üzleteket, Magyarország jelentős, harci erőt növelő fejlesztéssel még nem rukkolt elő.
Miután negyed évszázadig inkább védelmi költségvetésük csökkentése és haderejük leszervezése volt napirenden, mára ismét a fejlesztés irányba fordultak Kelet-Közép-Európa országai. Paradox módon ez a fordulat is a leszervezéseket és „könnyebb, olcsóbb, hatékonyabb” struktúrára való áttérést, az úgynevezett haderőreformokat sugalló Egyesült Államok nyomására történik, melynek jelenlegi elnöke magválasztása előtt keresetlen szavakkal illette a NATO-n belüli egyenlőtlen teherviselést. Donald Trump erélyes fellépése – meg persze a megváltozott biztonságpolitikai körülmények – oda hatott, hogy mindenki vállalta: belátható időn belül védelmi ráfordításait nemzeti összterméke (GDP) két százalékára emeli. Többek között a két legfontosabb keleti tagállam, Lengyelország és Románia ezt már teljesítette is, természetesen ők azok, ahol a legnagyobb üzleteket köthetik a nyugati, elsősorban amerikai fegyvergyártók.
Magyarországon is megmozdult valami a kormány Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi- és haderőfejlesztési programjával, de a korlátozott transzparencia miatt a valós harci erő növelését célzó nagyobb beszerzésekből egyelőre csak keveset látni. Inkább csak a személyi felszerelés és támogató-kiszolgáló képességek terén tettek lépéseket, új egyenruha, új lövészfegyverek (mintegy 31 milliárd forint) és szállító repülőgépek (akár 125 milliárd forint) beszerzésének megkezdésével.
A térségi fegyverkezés emelkedő trendjére az elmúlt héten két hír is felhívhatta a figyelmet. Először március legvégén a horvát kormány jelentette be, hogy használt, mintegy harminc éves izraeli F-16-os Barak harci gépekkel váltja le ősrégi, még a függetlenségi háború idején beszerzett, majd kudarcos ukrajnai nagyjavításon átesett MiG-21-eseit. Az ügylet az elkövetkező tíz évben évente 50 millió dollárba (mintegy 13 milliárd forintba) kerül majd, és az amerikai gyártmányú gépek állítólag még 25 évig használatban maradhatnak. Szerdán pedig az amerikai kormányzat állt elő egy térségi vonatkozású hírrel: engedélyezték Szlovákiának 15 darab legújabb F-16V harci gép beszerzését teljes fegyverzettel, 2,9 milliárd dollár (754 milliárd forint) értékben. Itt, csakúgy mint Horvátországban a svéd Gripen az amerikai termék versenytársa, ám ez utóbbira vonatkozó ajánlatot árnyalja, hogy előállítása jelenleg szünetel, mert a gyártó Lockheed Martin elköltözteti üzemét, felszabadítva a texasi üzemcsarnokát a jelenlegi csúcstípusuk, az F-35-ös számára. Ami a térségben már eldöntött ügyleteket illeti, a horvát lépéssel a F-16-os már 3:2-re vezet a Gripennel szemben: míg jóval korábban Lengyelország, majd nemrégiben Románia is a tengerentúli terméket választotta, a legelső nyugati harci gép-eladási sikereket – lassan már másfél évtizede – Csehországon és Magyarországon a svédek aratták. Az üzlet azonban nem áll meg: tucatnyi, Portugáliától használtan vett gépe mellé Románia további 36-ot venne az Egyesült Államoktól, a lengyelek pedig 48 meglévő F-16-osuk mellé keresnek további vadászgépeket MiG-29-eseik és Szu-22-eseik leváltására. Mivel a két legfontosabb térségi szövetségesről van szó, több jelzés is érkezett arra nézve, hogy Washington az F-35-ös felhasználók bővülő klubjában szeretné őket is üdvözölni, ám kérdéses, hogy minden idők legdrágább harci gépét megengedhetik-e maguknak.
A harci gépek mellett a legnagyobb tételt a lég- és rakétavédelmi rendszerek jelentik az „orosz fenyegetésre” válaszul folytatott térségi fegyverkezésben. A helyi háborúkban kétes eredményt nyújtott és koncepcionálisan elavult (az egykori Szovjetunióval történt frontális összecsapásra kialakított) amerikai Patriot komplexum gyártója, a Raytheon nemrégiben Romániában (3,9 millárd dollár, 1014 milliárd forint) majd Lengyelországban (4,75 milliárd dollár, 1235 milliárd forint) is sikert aratott.
Nem maradnak ki persze a szárazföldi erők sem. Az év elejének legnagyobb üzletét ismét Bukarest kötötte, amikor egymilliárd dollár (260 milliárd forint) értékben összesen 227 Piranha V nyolckerekű páncélozott harcjármű beszerzéséről illetve helyi összeszereléséről állapodott meg az amerikai General Dynamics európai leányvállalatával.
http://mno.hu/
A milliárdok sorát látva megelevenedik egy védelmi ipari körökben terjedő anekdóta is, Klaus Iohannis román elnök egyik Fehér Házban tett látogatásáról. Miután amerikai vendéglátója kérdésére elmondta, hogy a GDP két százalékát kitevő védelmi büdzséjükből mennyit is fordítanak fejlesztésre, Trump röviden csak annyit mondott: „az az enyém lesz”.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
