Miközben dübörög a kormány bevándorlásellenes kampánya, kiírták a kabinet által kezdeményezett kvótaellenes népszavazást, és felszámolták a fiatalokat külföldről hazacsábító programot, a nemzetgazdasági miniszter „harmadik országból érkező” (Európai Unión kívüli) szakképzett munkaerőt foglalkoztatna itthon.
Varga Mihály az állami hírügynökségnek ezt azzal indokolta, hogy a megkérdezett vállalkozások negyede bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. Éppen ezért egyetért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslat azon pontjával, ami ezt a problémát külföldiekkel kezelné. (A szövetség 250 ezres „kulturálisan beilleszthető”, szakképzett munkaerő bevonását vetette fel.) Varga Mihály szerint senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azokról a szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú megfelelően képzett hazai munkaerő.
A miniszter szándékait alátámasztja, hogy jövőre adókedvezményekkel támogatják a cégek lakhatásra fordított kiadásait, mert fontos feladat a hozzánk érkező munkaerő elhelyezése. Januártól így a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe társaságiadó-alapjuk megállapítása során, emellett bevezetik az úgynevezett mobilitási célú lakhatási adókedvezményt is. Olyan támogatási lehetőségeket is megfontol a kormány, amelyek közvetlenül segíthetik szálláshelyek létrehozását.
Orbán Viktor miniszterelnök április végén az állami rádiónak adott interjújában még azt vetette fel, miért nem az európai fiataloknak adunk munkát, akik „a mi gyermekeink, akik európaiak, itthon vannak ezen a kontinensen, mi neveltük és mi tanítottuk őket”. – Ahelyett, hogy ide akarunk hozni, be akarunk engedni kívülről jövő, más kultúrából érkező, együttélési problémákat okozó, terrorveszélyt növelő migránsokat – fűzte hozzá. Az ellenzéki pártok úgy látják, hogy Varga Mihály bejelentése hiteltelenné teszi a kormány eddigi bevándorlásellenes politikáját.
Gúr Nándor, az MSZP alelnöke a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, hogy Európán kívüli országokból érkezhetnek olyan emberek is, akik „aprópénzért” is vállalhatják a munkát. Ez pedig akár a bérek letöréséhez vagy a fizetésemelések megtorpanásához is vezethet. Az ellenzéki politikus megérti, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint szükség van új munkavállalókra, de szerinte ezzel kapcsolatban fel kell tenni azt a kérdést, mit csinált a kormány az elmúlt hat évben. Szerinte a szakképzés nem megfelelő, ahogyan a gazdaságot érintő szabályrendszerek sem, ezzel pedig „elüldöztek” Magyarországról több mint félmillió dolgozó embert. A vendégmunkások érkezése pedig egyáltalán nem állítaná meg ezt a trendet. Gúr egyúttal felidézte, eddig azt hirdette a kormány, hogy aki Magyarországra jön, nem veheti el a magyarok munkáját.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hasonló véleményt fogalmazott meg, szerinte a mostani bejelentés tökéletesen hitelteleníti a kormány eddigi kommunikációját és cselekvéseit, hiszen éppen „bevándoroltatni” készülnek szélesebb tömegeket Magyarországra. Szerinte ennek voltak előjelei is, hiszen egy törvénycsomagban arról már döntött a fideszes többség, hogy szezonális jelleggel megkönnyíti a multinacionális vállalatoknak a harmadik országból érkezők foglalkoztatását. A Jobbik politikusa ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az egész ötlet eljutna odáig, ami érintené a bérszínvonalat, szerinte ugyanis a javaslat életszerűtlen.
– A munkaerőhiányra megoldást jelenthet, ha külföldi munkavállalókat hívunk be, a kérdés csak az, hogy melyek volnának a forrásországok – reagált Varga Mihály felvetésére a hazai és külföldi munkaerő közvetítésével foglalkozó Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója. Vég Ottó szavai szerint a régió más országaiban sem jobb a helyzet; nemzetközi cégként azt tapasztalják, hogy Szlovákiából, Csehországból, Romániából, de akár Horvátországból is olyan területeken keresnek szakembereket, ahol Magyarország is hiányt szenved. Így talán csak Ukrajna, azon belül is Kárpátalja jöhet szóba, ahol a kulturális, nyelvismereti és adminisztratív adottságok megfelelők a hazai munkavállaláshoz. A szakember szerint reális lehet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által kimutatott negyedmilliós munkaerőhiány, ennek azonban jelentős része a gyártásból, termelésből hiányzó, fizikai dolgozó. Ezen álláshelyek egy részét be lehetne tölteni hazai erőforrásokból is. Ha az állam megteremtené az ehhez szükséges alapszintű képzés feltételeit, akkor akár a 200 ezres közfoglalkoztatotti tábor negyede-harmada is a versenyszférában helyezkedhetne el. Vég Ottó fontosnak nevezte azt is, hogy a munkaadók a lehetőségeikhez mérten emeljenek a béreken, hiszen az alacsony bérszínvonal az egyik fő oka a munkaerőhiánynak.
Tegnap este a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben sietett leszögezni, hogy a tárcavezető nem támogatja szakképzetlen, írástudatlan bevándorlótömegek behozatalát, a kormány kizárólag azokban a szakmákban támogatná külföldiek munkavállalását, amelyekben magyar munkavállalót nem találnak a cégek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 07.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
