Nem tartozom azon Dobrev-funok közé, akik isszák a DK miniszterelnök-jelölt jelöltjének szavait.
Nemcsak gyógyíthatatlan politikai antipátiám miatt, hanem azért is, mert megtanulhattuk, hogy az az elixír, amit Dobrev Klára ilyen nyájas mosollyal kínálgat, abban lehet valami egészségkárosító szer is. Ha úgy tetszik, méreg, amivel megbéníthatja a fogyasztó józan gondolkodást.
Amit a többség csak azért nem utasít durván vissza, mert képernyőn keresztül ez lehetetlen. Talán ezért is traktál Klára-anyó ezzel bennünket a stúdióból, míg a férje Komáromban aláírja az őt támogató kampánylistát és kedvesen lángosozik a törökszentmiklósiakkal.
Ami mégis pozitív a dologban az az, annyit beszélnek erről, hogy eszükbe sem jut kétharmados győzelemről ábrándozni, ami valóban – és csak ez – feljogosítaná őket az alkotmányozásra. Lelkük mélyén azt is tudják, hogy a feles sikertől is messze vannak.
Azt mondja ez a méregkeverő asszony az ATV-ben, hogy
Hát már miért ne mondhatnák? Addig nyújtózkodjanak, ameddig a takarójuk ér. Antall Józsefnek az MDF legádázabb ellenfelével, az SZDSZ-szel kellett paktumot kötnie ahhoz, hogy a választási győzelme után egyáltalán kormányozni tudja az országot. Az ezzel elégedetlenkedő választóinak kénytelen volt azt mondani a törvényességet feltétlenül tisztelő kormányfőnek, hogy „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” De nem csináltak, nem volt kétharmada a konzervatív erőknek, ezért kellett kompromisszumokról kompromisszumokra bukdácsolnia kormányzása során a vele mindig ellenséges Göncz Árpád köztársasági elnökkel szemben is. Akit – nem mellesleg – személyes Antall József javasolt erre a tisztségre.
Dobrevék logikája szerint, kétharmad híján pedig Antall, aztán Orbán Viktor hozzákezdhetett volna az alkotmányozáshoz már 1990-ben, majd 1998 és 2002 között is, csak éppen eszükbe sem jutott, mert akkora választói felhatalmazás nekik nem volt a hátuk mögött.
Az ilyen arcátlanságot, amire a Gyurcsány-koalíció készül, csak a minden gátlástól mentes, globalista, magyarellenes baloldal képes kigondolni, s ha – ne adj’ Isten – oda kerülnek, végrehajtani. És mint Dobrev mondja, nem fog megremegni a kezük.
Legyünk óvatosak. Az eszközeiket már kipróbálták. Előbb a taxisblokáddal 90-ben, aztán 2006-ban: szemkilövetés, kardlapozás, lovasroham. S minderről Dobrev olyan természetesen és mosolyogva beszél, mintha habcsókkal kínálná a választóit.
Tisztában kell lenni vele, minden, ami tőlük jön, mérgező. Felfordulunk tőle.
Még hogy nyernek 22-ben, akár csak sovány ötven százalékkal?
Idézzük a klasszikust, Fletó őszödi szavait:
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
