Az elmúlt másfél-két évtizedben nem lőhettünk mellé azzal a feltevéssel, hogy a filmipar jövőjét lehetetlen megjósolni. Amint megjelent egy új technológia, sejthettük, hogy holnap érkezik egy még modernebb, holnapután pedig már nosztalgiázni fogunk mai napi gyakorlatunkon. A videokazettát a DVD váltotta, majd hamarosan érkezett a Blu-ray lemez is. A helyi filmszínházak átadták helyüket a plázamoziknak, ahol a 3D-vetítések után jöttek a 4D-sek és az Imax-termek. Biztosak lehettünk benne, ha a nagy stúdiók érdeke úgy kívánja, akár újabb dimenziókat is feltalálnak, csak hogy a másfél literes kóla és a közepes nachos mellett tényleg maradandó legyen a filmélmény.
Ezúttal mégis úgy tűnik, a nézői igények mást diktálnak. Nemrég számolt be róla a The Independent, hogy az Imax visszavesz a háromdimenziós filmek erőltetéséből, miután rájöttek: nem szükségszerűen ez jelenti a jövőt. Az Imax Entertainment vezérigazgatója, Greg Foster a The Wrapnek számolt be róla: a nézők becsalogatása érdekében inkább a kétdimenziós filmekre helyezik ezután a hangsúlyt. Példaként Christopher Nolan legújabb háborús moziját, a Dunkirköt említette. Az elképesztő látványvilágú alkotást kizárólag két dimenzióban vetítették, a nézők pedig rendkívül pozitívan reagáltak rá. Az idén érkező új Szárnyas fejvadász-filmet is ugyanígy fogják adni az Imax-mozik, remélve, hogy hasonló tendenciát lehet majd megfigyelni.
A visszalépés már csak azért is szükséges, mert míg tavaly rekordmennyiségű, hatvannyolc háromdimenziós alkotás érkezett Hollywoodból, addig az Amerikai Mozgóképszövetség adatai szerint nyolc százalékkal esett az ilyen filmek nézettsége. Azért az újításokra is figyel az Imax, így a VR-technológiát nem dobja el: idén megnyitotta az első virtuálisvalóság-moziját is Los Angelesben.
A magyar nézők sem rohannak ma már hanyatt-homlok a moziba, ha háromdimenziós vetítésről van szó – derült ki a plázamozi-hálózatok lapunknak adott válaszából. Nemzetközi trend, hogy a formátum veszített az általa kiváltott újdonságérzetből – fejti ki Buda Andrea, a Cinemy City PR- és marketingigazgatója. A James Cameron Avatarjával felpörgő 3D-őrület mostanra csillapodott, a gyerekfilmek körében pedig még kevésbé van már igény a formátumra. – A kisebbek nehezebben viselik, hogy egy egész filmet szemüvegben üljenek végig, kényelmetlen, megterhelő számukra – mondja Buda. A nézők pedig már általában is úgy ítélik meg: felesleges többet fizetni, ha a filmhez nem tesz hozzá semmit a technika, csupán kétszer-háromszor kiugrik valami a vászonról.
Ezt emeli ki a nemrég a Mammutban mozit nyitó török Cinemapink képviselője, Gulyás Balázs is. – Tény, hogy a nézők egy ideje differenciálnak, nem mindent szeretnének 3D-ben látni – jegyzi meg lapunk alkalmi publicistája. Ezt a trendet ők is érzik mind Magyarországon, de a többi országban is, ahol jelen vannak. Ő viszont úgy látja, a képregény-adaptációk mellett a családi animációkra még mindig igény mutatkozik háromdimenziós változatban is. – Míg azokat az alkotásokat, amelyekhez nem ad semmi többletet ez a formátum, a nézők is a hagyományos kétdimenziós változatban keresik majd többségében – teszi hozzá.
Buda szerint a Dunkirk speciális eset volt, miután a rendezőnek nagy rajongótábora van. A nézettség mindenesetre itthon is jelentős: a hét elejéig már közel százezren nézték meg a másdik világháborús alkotást. – Nolan nagy Imax-rajongó, a Dunkirk pedig olyan film is, ami úgy látványos, hogy közben simán megállja a helyét 2D-ben – jegyzi meg.
Az persze nem elsősorban a Cinema Cityn múlik, mit fognak játszani: a forgalmazó dönt arról, mit érdemes indítani, míg arról a stúdió határoz, miből készítsenek háromdimenziós verziót. Aztán előfordul, hogy játszani is kell a programban a különböző változatokkal: a Star Wars – Az ébredő erő például ment három- és kétdimenziósan, szinkronnal és felirattal egyaránt. Ha viszont egy forgalmazó például úgy ítéli meg, hogy valamiből nem elengedhetetlen feliratos verzió, akkor hiába szeretné a néző, csak a szinkronost választhatja. (És persze a művészmozik viszonylatában ugyanez a helyzet a feliratos művekkel is.)
A Cinemapink ugyanakkor nem is ragaszkodik a három dimenzióhoz, így a bőrfotelos mozit behozó céget nem fogja érzékenyen érinteni a visszalépés. – Cégcsoportunk vállalt filozófiája szerint mi a filmek iránt elsősorban a történet és a látvány miatt rajongunk, és az utóbbi időben megjelent különféle technikák (például, de nem kizárólag a 4D) inkább elvonják ezekről a nézők figyelmét, ezért ezeket a megoldásokat kevésbé kedveljük – mondja Gulyás Balázs.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.07.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
