Döbbenetes, miket találnak a balesetet okozó sofőrök vérében

Döbbenetes, miket találnak a balesetet okozó sofőrök vérében

Közel négyszeresére emelkedett a bódult állapotban lekapcsolt autósok száma négy év alatt. Marihuána, ecstasy, herbál, amfetamin és kristály a legelterjedtebb szerek.

Kokain és amfetamin volt annak a nőnek a vérében, aki halálra gázolt egy fiatalt. Két vétlen ember életét oltotta ki egy autós kábítószer hatása alatt. Bekokainozott állapotban gázolta halálra az autós az idős férfit – mintha egyre gyakrabban jelennének meg hasonló hírek a bulvársajtóban. A tudósítások ráadásul szinte azonos körülményeket írnak le:

általában fékezés nélkül, legtöbbször az áldozataikat hátra hagyva vezetnek tovább a bódult állapotban tragédiát okozók, mintha azt sem tudnák, mi történik körülöttük.

A Vezess most kikérte az ORFK-tól és a KSH-tól a hivatalos adatokat, amelyből kiderül, évről évre egyre több belőtt autóst kapcsolnak le a rendőrök.

Mindössze a 2013. július 1-től hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) megjelenése óta rögzítik a magyar hatóságok külön-külön az ittasan autót vezetők, valamint a bedrogozott sofőrök számát. Utóbbi neve a jogásznyelvben „járművezetés bódult állapotban”, és bűncselekménynek számít.

A törvénymódosítás miatt az ORFK-nak csak 2014-től kezdődően vannak adatai, ám a számokból kiderül, hogy az elmúlt négy évben közel négyszeresére emelkedett a bódult állapotban lekapcsolt autósok száma:

  • 628 bűncselekményt rögzítettek az autósokat ellenőrző rendőrök 2018-ban
  • 390 bűncselekményt 2017-ben
  • 313 bűncselekményt 2016-ban
  • 243 bűncselekményt 2015-ben
  • 173 bűncselekményt 2014-ben.
  • Hírdetés

    Fontos megemlíteni, hogy a „járművezetés bódult állapotban” jogszabályi kategória a kábítószer-fogyasztók mellett a kábító hatású szereket, valamint a bódultságot okozó gyógyszer készítményektől „elvarázsolt” járművezetőket együttesen összegzi.

    Amennyiben közúti ellenőrzéskor a rendőrök szerint fennáll a bűncselekmény megalapozott gyanúja, büntetőeljárást indítanak. Pozitív drogteszt után alapesetben két év szabadságvesztést kaphatnak az autósok, viszont ha bódult állapotban vezetve súlyos testi sértést, vagy halált okoznak közlekedési balesettel, akkor már öt évtől tíz évig terjedő börtönnel sújthatók.

    Növekszik a bírósági ügyek száma, kevesebb a drogteszt

    „Növekedés tapasztalható a bódult vezetők bírósági ügyeinél, jellemzően a 18-35 éves korosztályról beszélünk” – állítja a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvéd.

    Közben a KSH adataiból az derült ki, hogy bár tavaly negatív rekordot döntött a személyi sérüléses balesetek száma (16 757), sajnos évek óta folyamatos az emelkedés, évről évre kevesebb a balesetek után elvégzett drogteszt, aminek nem tudni az okát:

  • 2077 drogteszt 2018-ban, ebből 45 pozitív
  • 2525 drogteszt 2017-ben, ebből 45 pozitív
  • 2729 drogteszt 2016-ban, ebből 58 pozitív
  • 2774 drogteszt 2015-ben, ebből 53 pozitív
  • 3017 drogteszt 2014-ben, ebből 48 pozitív
  • Első ránézésre örömtelinek tűnik a közlekedési balesetben érintett járművezetők pozitív teszteredményeinek visszaesése a 2014-es szintre, azonban akkor 63 vizsgálatra esett egy pozitív eredmény, míg tavaly már 46-ra.

    Marihuánától az amfetaminig

    Hivatalos statisztikája nincs 2019-ben a rendőrségnek arról, hogy a bódult állapotban lekapcsolt autósok vizelet-, vagy vérmintájában jellemzően milyen szerek találhatók. „Általánosságban azonban elmondható, hogy napjainkban Magyarországon a legelterjedtebb szerek között található a marihuána, amelyet az ecstasy, majd a szintetikus kannabinoidok (herbál), végül az amfetamin, illetve a dizájner stimulánsok (kristály) követnek” – válaszolta az ORFK a Vezess kérdésére.

    A rendőrök napi szolgálata közben prioritást élvez az ittasan és bedrogozott állapotban vezetők kiszűrése, állítja a rendőrség. Kiemelt, országos szervezésű akciót kimondottan a kábítószeres autósok kiszűrésére ugyanakkor nem szerveznek, csak a TISPOL nevű nemzetközi ellenőrzés részeként tart ilyet a magyar rendőrség.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »