Diplomáciai dilemma előtt áll Kína

Diplomáciai dilemma előtt áll Kína

Az utóbbi években szépen fejlődött, de az amerikai rakétavédelmi rendszer terve miatt fagyossá vált a kínai–dél-koreai viszony.

Diplomáciai dilemmával kell szembenéznie Kínának, amely úgy tudott az utóbbi években egyre jobb kapcsolatot ápolni Dél-Koreával, hogy gyakorlatilag az egyetlen megmaradt szövetségese a déliekkel papíron máig háborúban álló Észak-Koreának. A Szöullal fenntartott jó kapcsolat ugyanakkor mélyrepülésbe ment át, júliusban ugyanis bejelentették, hogy amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenek a félsziget déli felére. Az angol betűszóval THAAD-nak nevezett berendezés célja, hogy baj esetén nélkülözhetetlen védelmet adjon Dél-Koreának az észak-koreai Scud és Rodong típusú rakéták ellen. A renitens északi szomszéd ugyanis régóta lövöldözi a levegőbe kísérleti rakétáit, szakértők szerint ráadásul csapásmérésre is képes lehet a következő néhány évben.

Noha az új védelmi berendezés hivatalosan Észak-Korea elrettentésére szolgál, Kínában úgy érzik,  ellenük is felhasználhatják valamilyen formában, például a THAAD radarrendszere segítségével információkat szerezhetnek a kínai hadieszközökről. Noha Szöul igyekezett biztosítani őket arról, hogy a lépés nem ellenük irányul, Peking szerint a rendszer felborítja a térség biztonsági egyensúlyát. Pedig a dél-koreai Pak Kunhje elnök 2013-as megválasztásakor minden szépen indult. Beiktatási beszédében a Pekinggel való jó viszonyt hangsúlyozta, Washington után Pekinget választotta második külföldi úti céljául. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök is előbb látogatott Szöulba, mint Phenjanba. Tavaly ráadásul Dél-Korea és Kína egy történelmi jelentőségű szabad kereskedelmi egyezményt is aláírt.

Kína nincs könnyű helyzetben: a két Korea közül az északiak egyre kiszámíthatatlanabbak – egy januári kísérleti atomrobbantásra válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsában Peking is megszavazta az utóbbi évtizedek legsúlyosabb szankcióit –, a déliek pedig a THAAD-projekt révén megerősíthetik kapcsolataikat az amerikaiakkal. Míg Kína Észak-Korea legfőbb és gyakorlatilag egyetlen partnere, addig Pekingnek az is érdeke, hogy jóban legyen a térség egyik legerősebb gazdasági hatalmával, Dél-Koreával, amelyhez ráadásul saját gazdasága is ezer szállal kötődik. Elemzők egyébként úgy látják: Kína nem fog Észak-Koreához jobban közeledni a rakétavédelmi rendszer miatt, erre válaszul ugyanis az amerikai–japán–dél-koreai védelmi szövetség is még inkább összezárhatna. A szakértői vélemények alapján valószínűsíthető, hogy Peking és Szöul hamarosan talál majd alkalmat a vitás kérdések megbeszélésére, így a kissé feszült viszony is normalizálódhat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »