A magyar kultúra napi rendezvényen adták át a Csemadok-díjakat Galántán január 22-én. A rendezvényen beszédet mondott Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke is.
Az ünnepi műsorban felvidéki tehetségek mutatkoztak be, akik az elmúlt időszakban a Csemadok megmérettetésein kiemelkedő teljesítményt értek el.
Baranyay Alajost 1992-ben a Csemadok Zsigárdi Alapszervezetének elnökévé választották. A mai napig ő tölti be az elnöki tisztséget. Az alapszervezet az irányítása alatt fontos szerepet tölt be nemcsak a település, hanem a régió kulturális, társadalmi életében. Az alapszervezet keretében működő öntevékeny művészeti csoportok rendszeres résztvevői a különböző országos rendezvények járási, területi és több esetben országos fordulójának is. Többször is felléptek Erdélyben, a Vajdaságban, Szlovéniában, a Muravidéken, Burgenlandban és Csehországban.
A Galántai Területi Választmány elnökségének, valamint a Csemadok Országos Tanácsának tagja. 2016-tól a Galántai TV elnöke.
Csobádi Magdaléna 1969-ben a helyi Csemadok elnöke lett. Megalakította a színjátszó csoportot, mely sikeresen szerepelt mind a helybeli, mind a szomszédos közönség előtt. 1972-ben vezetésével létrejött a Búzakalász éneklőcsoport, mely számos helyen szerepelt. A magyar ajkú gyerekeket 47 éven keresztül tanította. Rajzaiból, festményeiből többször rendeztek kiállítást. Verseiből 3 kötetre valót gyűjtött össze, és jeleneteit műsoros összeállításaink alkalmával játszották.
Csobády Magdaléna a rendezvényen nem tudott részt venni, a díjat lánya, Cseh Angéla vette át.
Dániel Erzsébet a hatvanas évek végén kezdte kulturális, közéleti és népművelői tevékenységét, amikor Gyurcsó István költővel, a Csemadok központjának munkatársával szervezték a régióban az író-olvasó találkozókat. 2006 és 2009 között ő volt a területi választmány elnöke.
Csemadokos munkájából a nemzeti ünnepeinknek a szervezeteink általi egyre gyarapodó megünneplését, emlékjelek állítását, a hagyományok feltárását, őrzését, átadását emeli ki.
Fizetés, anyagi juttatás nélkül folytatta közösségépítő munkáját. Példamutató szervezője az önkéntes néprajzi gyűjtőmunkának, és lelkes népszerűsítője a kurtaszoknyás falvak népi kultúrájának nemcsak idehaza, hanem az egész Kárpát-medencében.
Szalay Rozália 1991-től Kolozsnéma polgármestere. Középiskolás kora óta a Csemadok tagja. Szalay Rozália vallja: „Mint polgármester és mint csemadokos fontosnak tartom és büszke vagyok rá, hogy minden évben sikerült megvalósítani Kolozsnémán a Járási Dal- és Táncünnepélyt. (…) Nekem ez az ünnepély mindig a nemzeti összetartozásunkat, létezésünket jelentette, hogy itt vagyunk, itthon vagyunk, a mi kultúránk itt ősi, ez a mi hazánk, itt akarunk élni magyarként békében, itt akarunk magyar gyerekeket nevelni. Ezt kell továbbadnunk a következő nemzedéknek, azt, amit velem is megtanítottak a szüleim, tudom, hogy honnan indultam, hová tartok és hová tartozom.“
A Csemadok Közművelődési Díjakat is átadták, 5 személyiség kapta meg az elismerést.
A nyárasdi Balogh László 1984-ben csatlakozott a Sarló citerazenekar ifjúsági csoportjához. Középiskola tanulmányai kezdetén lépett be a Csemadokba. Egyebek mellett 1993 óta a Sarló citerazenekar vezetője, 1995-től a Csemadok helyi alapszervezetének vezetőségi tagja.
Ugyanettől az évtől lett a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának elnökségi tagja. 2007-ben megalapította a Hunor nevet viselő országos citerazenekart. 2013-tól a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet külsős munkatársa lett. A Sarló citerazenekarral számtalan aranysávos, különdíjas elismerésben részesült. Szakmailag segíti a Sarló 82 citerazenekar munkáját is.
Fáklyavivők, avagy aki a faluját szereti, Kamocsai Gál László is megkapta a Csemadok Közművelődési Díját. A közelmúltban kulturális szempontból még szunnyadó településről napjainkban egyre többet hallani. Köszönhető ez Gál Lászlónak, aki fiatalon, 10 évvel ezelőtt, tervekkel teli került a Csemadok helyi szervezetének élére. Kiemelkedő feladatának tartotta a szervezet megerősítését.
Érdeklődése sokrétű, a falu néprajzi, helytörténeti, irodalmi értékeinek tudója, a település élő krónikája. Ez ismeretek megszerzéséhez hozzájárultak az elődökkel folytatott beszélgetések és közös munkák, említeném itt az egykori lelkészt, Vörös Bélát, vagy a Csemadok járási titkárát, Őszi Irmát, továbbá Pénzes István tanárt.
Botló Péter Nemeskosútról indult, s országos hírnévre tett szert. Több barátjával együtt megalapította Vágsellyén a Baráti Kör Táncegyüttest. Rövid ideig a pozsonyi Szőttes próbáit is látogatta. Oktatói Varga Ervin, Karsayné Dókus Margit és Jánosík Zoltán voltak. Karsay Tibor bácsitól, az akkori Új Hajtás mindenesétől betekintést nyerhetett egy táncegyüttes működésébe és rengeteg tapasztalattal lett gazdagabb.
Több éven keresztül vezetőségi tag volt Diószegen. 1992-ben újraszervezte a táncegyüttest az alapiskola diákjaiból. 2000-ben családjuk Nemeskosútra költözött. 2002-ben az alapiskola diákjaiból egy gyermek néptáncegyüttest alapított, mely később a Berkenye Néptáncegyüttes néven vált ismertté. 2011 és 2019 között elnöke volt a Csemadok Nemeskosúti Alapszervezetének. Bekapcsolódott az Országos Népművészeti Fesztivál szervezésébe, tanított néptáncot a Kodály Zoltán Gimnáziumban is Galántán, segítette a kismácsédi Gyékényes folklórcsoport munkáját is.
Kelemen Mária a nagykürtösi járásbeli Ipolyszécsénykéről származik. Kultúrához való kötődését a családjából hozta, szülei aktív Csemadok-tagok voltak. 1996-ban megalakította Ipolyszécsénykén a Rózsaszirom női éneklőcsoportot, melynek célja, hogy az idősebb generációk által még ismert népdalokat megismertessék a fiatalabbakkal.
2022-ben az Ipolyszécsénykén megrendezett Palóc Világtalálkozó programjainak szervezésében, lebonyolításában is aktívan közreműködött, a Kékpántlika verseny, a gyermeksátor programjainak szervezése mellett fellépőként ott volt a nagyszínpadon csoportjával és a lakodalmi menetben is. 2016-tól aktív tagja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának.
Demko Máriát, a Nagyidai Csemadok Hagyományőrző Csoport vezetőjét is Közművelődési Díjjal jutalmazták. Demko Mária jelentősen hozzájárult Nagyida községben, sőt az egész régióban a népművészeti csoportok kulturális, szellemi gyarapodásához és magyarságunk megmaradásához. Ezt a munkát egy olyan faluban végezte és végzi, ahol már évekkel ezelőtt megszűnt a magyar iskola.
A nagyidai hagyományőrző csoport tagjai Demko Mária vezetésével több mint három évtizede megszakítás nélkül, töretlen erővel és odaadással terjesztik a magyar kultúrát és ápolják a népművészetet, énekelnek és táncolnak. Példaértékű munkájuk, sikereik és a színvonalas, mindig gyönyörű műsoruk egy életerős közösségről tanúskodik, akkor is, amikor egy-két kivétellel valamennyien betöltötték már a hatvanadik életévüket.
Az elismerésben Galcsík Károly részesült, aki a Csemadok Losonci Területi Választmányának volt a titkára. Teleki Béla méltatta tevékenységét. Galcsík Károly négy évtizede áll a Csemadok, a közösség szolgálatában. Több településen neki köszönhetően alakult meg a Csemadok-alapszervezet.
Számos rendezvény fűződik a nevéhez, gyerektáborok, író-olvasó találkozók, fesztiválok. Teleki Béla kiemelte a verséneklők fesztiválját és a 2020-ban leleplezett Trianon-emlékmű felállításának ötletét és megszervezését, ezzel olyan jelet hagyott maga után, amely száz év múlva is itt lesz.
Dupka Györgyöt, aki a Fábry Zoltán Díjat kapta, Köteles László, a Csemadok általános alelnöke méltatta. A kárpátaljai Dupka György (Tiszabökény, 1952. április 11). PhD, történész, irodalmár, kiadói főszerkesztő, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára. 1968-tól publikál. Költőként indult, két verseskötete jelent meg. 1990-től a kárpátaljai magyarság múltjával foglalkozik. Több mint 20 kötet szerzője.
Tagja a Magyar Írószövetségnek, alapító-elnöke a kárpátaljai írástudókat, művészeket is tömörítő Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének. Felelős titkára a Szolyvai Emlékparkbizottságnak. Megszervezte Ungváron a Sztálinizmus Kárpátaljai Áldozatainak Emlékmúzeumát. A tiszabökényi Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templomban létrehozta az „Egyházüldözés Kárpátalján 1944–1991 idővándor” tematikus kiállítást.
Az MTA köztestületének külső tagja, jelenleg felelős kiadója, továbbá nevéhez fűződik a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat (1992) beindítása és gondozása, amely mára közel 300. köteténél tart. Munkáinak elektronikus változata a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, az OSZK Elektronikus könyvtára honlapján olvasható.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
